Figyelmeztető jelek

A Dow-elmélet több mint száz éves története során átlagosan 1-2 százalékkal haladta meg évente az egyszerű buy-and-hold (azaz vedd és tartsd) stratégia hozamát. Ez első olvasatra talán nem tűnik nagyon meggyőzőnek, de „kamatos kamattal” számolva az évek alatt így felhalmozott különbség már annál inkább. Az elmélet pedig épp eladást indikál.

Az elmélet elsősorban a Dow indexek összefüggéseit, azon belül is a Dow Jones Industrial Average (DJIA) (Dow Jones ipari átlagot) vizsgálja. Az ipari elnevezés talán elsőre megtévesztő lehet, az indexben található blue chip részvények között technológiai (Apple, Cisco, IBM, Intel, Microsoft) vagy épp pénzügyi szolgáltató (American Express, Goldman Sachs, JPMorgan Chase, Visa) cégek is felbukkannak.

Az elmélet egyik sarokköve, hogy amit az ipar előállít, azt a transzport elszállítja. („What the industrials make, the transports take”). Ennek megfelelően az elmélet az ipari és a szállítmányozási [Dow Jones Transportation Average (DJTA)] indexek kölcsönös trendjét feltételezi.

Itt azonban, mielőtt tovább mennénk az elmélet jelzéseit illetően, kisebb kritikával kell, hogy illessem a nagyrabecsült és sokat próbált elméletet. A XX. század során a szolgáltató szektorok jóval alacsonyabb súlyt képviseltek a fejlett gazdaságokban, míg az ipar magasabb arányt tett ki. Manapság a kompozitban is megtalálható pénzügyi szolgáltatókat nehéz lenne direkt kapcsolatba hozni a szállítmányozó cégek teljesítményével. Ráadásul az elmélet megalkotásakor a termelés fejlődő országokba való kiszervezése sem számított létező jelenségnek. Így például az indexben megtalálható Apple által Kínában gyártott telefonok, számítógépek sem függnek össze szorosan az amerikai infrasturturális vállalatokkal.

Forrás: MarketWatch

Forrás: MarketWatch

Amennyiben ezek után is feltételezzük, hogy az elmélet megbízható és hiteles, úgy azzal kell szembesülnünk, hogy a modell eladási jelzést ad. A harmadik negyedéves számok több részvényt is megviseltek a DJTA komponensei közül, az index közel 3 százalékot veszített értékéből az elmúlt héten. De ami ennél is fontosabb, az ipari kompozit tartotta magát a gyorsjelentési szezont követően.A legtöbb megpróbáltatást a vasúti vállalatoknak kellett elviselniük. A hat legnagyobb vállalat közül  háromnak a részvénye szenvedett el komolyabb, 4-5 százalék körüli napon belüli esést.

A részvényárak a pénzben mért teljesítményt tükrözik. Egy reálértéken növekvő, profitmarzsok tekintetében zsugorodó forgatókönyv esetében a csökkenő megtérülési mutatók csupán egy piaci átrendeződést reflektálnának, nem feltétlenül recessziós kockázatot. Hogy tisztább képet kaphassunk a szektort sújtó visszaesésről, le kell bontanunk a pénzügyi teljesítmény mérését az alapvető, közgazdaságtanban is használt mennyiségre és egységárra. A szezonalitások kiszűrésének érdekében az adatokat az előző év azonos negyedévének számaival vetettem össze.

Forrás: Negyedéves jelentések

Forrás: Negyedéves jelentések

Forrás: Negyedéves jelentések

Forrás: Negyedéves jelentések

A visszaesést, mint látható, elsősorban a marzsok szűkülése okozta. A CN Corporation számaival kapcsolatban meg kell említeni, hogy a vállalat egy, a kanadai–amerikai határon átnyúló hálózatot működtet, így teljesítménye nem hozható egy az egyben kapcsolatba a Egyesült Államokon belüli folyamatokkal.

A háttérben olyan folyamat húzódhat meg, amely már nem csak a szállítmányozásra veszélyes.  Szintén harmadik negyedéves és szintén a várakozásokat alulmúló számok jelentek meg az amerikai GDP-növekedéssel kapcsolatban. A növekedést elősegítő faktorok között voltak a növekvő fogyasztási számok, a privát szféra beruházásainak bővülése, valamint a közbeszerzések növekedése. A GDP-számokra visszahúzó erőként hatott ugyanakkor a készletberuházások csökkenése, valamint a nettó külkereskedelmi mérleg romlása.

Utóbbiról meg kell említeni, hogy a tavaly óta közel 20 százalékot erősödött dollár esetében épp az lett volna meglepő, ha a mérleg javulást/stagnálást mutat. A készletek bővülésének lassulása  alapvetően negatív hatással van a termelési mutatókra, így ez részben magyarázatot adhat a volumenek csökkenésére az előző év azonos időszakához mérten.A kép így nem csak a Dow indexek, de a GDP-komponensek tekintetében is vegyes. A beszerzési menedzserek feltehetően jobb rálátással rendelkeznek a piacot illetően, mint a kívülállók. Így a készletek bővülésének lassulása jelentheti, hogy bennfentesek lassulást várnak a fogyasztás növekedésében is. Ez a jelenlegi gyorsuló trend és erős vagyoni helyzet mellett nem lehetetlen, de meglepő lenne.

Fundamentális ellentmondások azonban nem sokáig létezhetnek egy rendszerben, így hosszabb távon a GDP-komponenseket, rövid és közép távon pedig a Dow kompozitokat lesz érdemes figyelemmel követni.