Filozófus menedzser

Vagyonkezelés

Ingyen is végezné a munkáját, annyira szereti – állítja Zsiday Viktor, a Concorde Citadella Alap portfóliókezelője, a Plotinus Vagyonkezelő elnöke. A tőzsde gyerekkorától érdekli, a hedge fundok is mindig vonzották. Emellett filozófiai könyvet is fordított már magyarra.

„Az a baj, hogy a befektetési bankárokról csak olyan film készül, mint A Wall Street farkasa. Ezek után nem csodálom, hogy az emberekben olyan kép él a befektetési bankárokról, hogy kokaincsíkok között orgiáznak prostituáltakkal, holott ez egyáltalán nem jellemző a szakmára. Rólam például nem lehetne ilyen érdekes filmet csinálni” – mondja Zsiday Viktor, a Citadella Alap portfóliómenedzsere és a tőzsdén forgó Plotinus Vagyonkezelő elnöke.

Ismerősei szerint azonban ez csak részben igaz: Zsiday valóban soha nem iszik alkoholt, soha nem dohányzik, sőt még húst sem eszik, ennek ellenére nagyon is érdekes figura. A barátai szerint például sohasem dolgozik, ő viszont úgy látja, mindig dolgozik, legalábbis az idő nagy részében, amikor ébren van, valamilyen kapcsolatban van a piaccal. Munka közben viszont tud mással is foglalkozni, eljár sportolni, beszélget és kirándul a feleségével, amit nagyon szerencsés dolognak tart. „Azt tudom mondani, amit Warren Buffett: annyira jó, ami csinálok, hogy ingyen is végezném, az pedig, hogy még fizetnek is érte, a legjobb dolog a világon” – mondja a munkájáról.

Vonzó részvények

Hogy Zsiday Viktor a részvénypiacok mellett kötött ki, nem meglepő, hiszen már tinédzserkorában is élénken érdekelte a tőzsdék világa.

A Budapesti Értéktőzsde 1990-ben indult újra, az akkoriban középiskolás Zsiday pedig nagy élvezettel forgatta André Kostolany könyveit a részvénypiacokról. A szüleit is megpróbálta rábeszélni a tőzsdézésre, ők azonban hajthatatlanok voltak, és maradtak a bankbetéteknél.

Zsiday Viktor ennek ellenére egyre jobban vonzódott a részvényekhez, és egyetemista korában alaposan bele is kóstolt ebbe a piacba. Az 1994-95 körüli nagy privatizációk után hatalmas rali indult a Budapesti Értéktőzsdén, ami nagyon sok mindenkit megrészegített. „Az ösztöndíjat és bármit, amihez hozzájutottunk, részvényekbe tettük, és persze mindenki keresett is ezen. Mindenki azt hitte akkor, hogy nagyon okos, aztán persze kiderült, ez nem feltétlenül van így” – magyarázza a szakember.

A nagy bukás

A brókercégek is megszaporodtak akkoriban, és Zsiday 1998 januárjában el is kezdett dolgozni az egyiknél teljes állásban. A Wintrust Értékpapír-ügynökség már rég eltűnt a piacról. A devizaliberalizáció előtti időszakról lévén szó, akkoriban még csak hazai részvényekkel, forinttal és határidős papírokkal kereskedtek. Eközben persze gigantikus kockázatokat vállalt ő is, mint sok más bróker akkoriban, hiszen mindenki nagyon gyorsan szeretett volna meggazdagodni. Megérkezett viszont az orosz válság, amely miatt végül Zsiday Viktor addig összegyűjtött vagyona is lenullázódott, sőt, néhány százezer forinttal tartozott is a brókercégnek, úgyhogy pár hónapig ingyen kellett dolgoznia a társaságnak.

Hedge fundok

Az ingyen ledolgozott hónapok sem szegték kedvét, mivel nagyon szerette a munkáját. A sors azonban úgy hozta, hogy 2000-ben az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelőhöz került, ahol részvényalapok kezelésével kezdett foglalkozni. Mivel még egyetemistaként Kaliforniában töltött egy fél évet, ahol sokat olvasott a hedge fundokról, elkezdett az alapkezelőnél lobbizni azért, hogy ő is indíthasson egy hasonló konstrukciót.

2003-ban végül rá tudta beszélni a cég vezetőségét egy abszolút hozamú alap indítására, ez volt az első hazai abszolút hozamú alap, az Aegon MoneyMaxx. A törvényi szabályozás akkoriban még nem tette lehetővé, hogy származtatott ügyletek legyenek egy ilyen alapban, a MoneyMaxx ezért nem tudott tőkeáttételt vállalni és shortolni sem, vegyes alapként viszont elég mozgásteret adott a kezelőjének az eszközosztályok között.

A MoneyMaxx sikeres volt, 2007-ben már 25 milliárd forintot kezeltek benne. 2006-ban pedig, amikor a jogszabályok változása miatt már származtatott alapokat is lehetett indítani, elstartolt az Aegonnál a Citadella Alfa is. 2008-ban a Citadella Alfa lett az év legsikeresebb konstrukciója a maga 15 százalékos hozamával.

Váltás a Concorde Alapkezelőhöz

Zsiday és az Aegon útjai ennek ellenére 2008 végén elváltak, és a tehetséges portfóliókezelőre szinte azonnal lecsapott a Concorde Alapkezelő, amelynél volt már akkor egy másik, a Citadellához hasonló származtatott alap is, a VM. Ezek a ma már szektorszinten mintegy 500 milliárd forintos vagyont kezelő abszolút hozamú alapok akkoriban még kicsik voltak. Szabó László, a Concorde Alapkezelő alapítója hitt bennük, és megkérte Zsidayt, indítsa újra az alapját az ő színeikben. 2009-ben így a Concorde Alapkezelőnél indult újra a Citadella, amelynek vagyona ma már 28 milliárd forint. A Citadella alacsony kockázatú alap, amely vagyona nagy részét készpénz közeli eszközökben tartja, és előre meghatározott, nem túl magas kockázattal csak határidős ügyleteket vállal.

Tőzsdére ment

A származtatott alapok sem adnak azonban mindig elegendő szabadságot egy portfóliókezelőnek –mondja Zsiday. Ezért 2011-ben elindított egy vagyonkezelő céget, a Plotinust, amelyet bevezetett a tőzsdére, és amelynek részvényeibe szintén olyan emberek fektethetik a pénzüket, akik hisznek a szakértelmében. Hiába áll azonban ugyanaz az ember a Citadella és a Plotinus élén, a két befektetés között sok a különbség – mondja Zsiday.

A Plotinusnál – amely holdingcégként definiálja magát – előre deklarálták, hogy a magas hozam a cél, és a kockázatvállalás mértéke is magas. A cég olyan hosszú távú értékalapú befektetéseket is felvállal, amelyekből nem feltétlenül lehet kiszállni, és megvan az esély arra is, hogy az értékük lenullázódik – magyarázza Zsiday.

llyen kockázatos befektetésük volt tavaly a görög államkötvény, amelyet a névérték 20 százalékáért vásároltak meg, és végül megtriplázták a befektetett pénzt. Az is benne volt viszont a pakliban, hogy mindent el is buknak. A tavalyi év kiemelkedően jól sikerült a cég számára, az árfolyama több mint 40 százalékot emelkedett, az indulás óta pedig már 75 százalékot kereshettek rajta a befektetők. A Plotinushoz hasonló kockázatos befektetésekre azonban ennek ellenére lényegesen kisebb ma az igény, mint a származtatott alapokra, a tőzsdei cég saját tőkéje mindössze 1,3 milliárd forint.

Filozófus is

A tőzsdei cég a nevét egy filozófusról, az újplatonizmus alapítójáról (annak angolszász világban elterjedt nevéről), Plotinustól kapta. Zsiday kamaszkorától kezdve foglalkozik keleti filozófiákkal, nagyon sok vallásos és nem vallásos jellegű filozófiai könyvet elolvasott, mire kialakult benne a jelenlegi világképe, amely a neoplatonizmushoz áll a legközelebb. Még könyvet is fordított és adott ki ebben a témában, Paul Brunton Misztikus tanítások című művét. Ez utóbbi persze nem profitorientált vállalkozás volt, az elajándékozott példányokat is beszámítva körülbelül ezer darabot sikerült eladni, ennek ellenére elégedett. „Ha csak tíz emberhez is eljut ez a mű és segít nekik, én már örülök” –mondja.

Herman Bernadett

Forrás: Manager Magazin – 2014. március 6.