jún.
21
2018

„Fintech már van, forradalom még nincs”

Az Inforádióval és az MNB-vel közös adásunkban Fáykiss Péter és Gabler Gergely, a Magyar Nemzeti Bank igazgatói, valamint Bilibók Botond, a HOLD Alapkezelő vezérigazgatója beszélgettek a pénzügyi közvetítők jövőbeli szerepéről és átalakulásáról.

A beszélgetés hanganyagát megtalálja itt: 1. rész és 2. rész. Az ún. podcast kiváló szórakozás futás, kerékpározás és dugóban ülés közben is, mindenkinek csak javasolni tudjuk.

Abban mindenki egyetértett, hogy fintech forradalomról még korai lenne beszélni. A pénzügyi szolgáltatások piaca nagyon régóta folyamatosan alakul. Ebben most ott tartunk, hogy a készpénz helyettesítő termékek, mint a bankkártya vagy az internetes bankolás már nagy teret nyertek – igaz, Magyarország e téren le van maradva valamelyest. Azonban a sharing economy, a megosztáson alapuló gazdaság, ami a szálloda piacát (Airbnb) vagy a taxis piacot (Uber) már letarolta, egyelőre elkerülte a szektort. Érdekes, hogy míg a XIX. és XX. században a hagyományos szereplők, a bankok voltak az innovátorok, most pedig a startupok és a nagy technológiai cégek, mint az Amazon vagy a Google vehetik át ezt a szerepet, ami a szabályozó hatóságoknak is nagy kihívás lesz.

Bilibók Botond úgy fogalmazott, hogy az elmúlt 10-15 évben ebben az iparágban láttuk a legkevesebb újítást. Úgy is mondhatjuk, hogy fintech már van, forradalom még nincs. A változások csíráit már látjuk, például hogy a személyes érintkezés tart a nulla felé, a fizetési rendszerekben már nagyrészt leváltunk a készpénzről, azonban a következő 15-20 évben sokkal nagyobb változások lesznek, mint a megelőző két évtizedben voltak.

Gabler Gergely szerint az MNB által jövő nyárra tervezett azonnali bankközi átutalás bevezetése sok technológiai cégnek teremt lehetőséget és ez a lakossági attitűdben is nagy változást okozhat. Fáykiss Péter hozzátette, hogy ezen keresztül majd a hagyományos szereplők is fel tudják venni a versenyt a blokklánc alapú coinokkal a pénzforgalmi szolgáltatások területén, sőt, a két technológia sajátosságai miatt az azonnali átutalás akár gyorsabb is lehet. Szerinte a szabályozásnak két fő funkciója lenne ezen a területen. Az egyik, balanszírozni az új technológiák ösztönzése és kordában tartása között, mivel azoknak egyrészt jelentős fogyasztói hozzáadott értékük van, másrészt ugyanakkor pénzügyi stabilitás, adat- és fogyasztóvédelmi szempontból vethetnek fel problémát. A másik pedig azonos versenyhelyzetet teremteni a piac hagyományos szereplői, az inkumbensek és a kihívóik közt.

Abban egyetértettek a szereplők, hogy a legnagyobb változás a blokklánc technológia irányából érkezhet. Ez nem csak a fizetések területén, de bármiféle nyilvántartásban (például földhivatali), sőt akár a szerződéses viszonyokban úgy általában is nagy szerepet kaphat majd.
Ugyanakkor Gabler Gergely elmondta, hogy a kriptoeszközök a jelenlegi formájukban még képtelenek betölteni a pénz klasszikus funkcióit, így egyelőre nehéz elképzelni egy erre alapuló, jegybankokon kívüli pénz létrejöttét, hiszen ők tudják biztosítani azt a stabilitást, ami egy devizától alapvető elvárás. Bilibók Botond azonban Szabó Dávidot idézte, aki szerint egy szabályozótól független deviza sokkal stabilabb lehet, mint a jelenlegiek. Ezzel Fáykiss Péter is vitatkozott, mert szerinte a társadalom és a gazdaság összetettségéből adódóan mindig lesznek olyan vetületek, amelyeket nem lehet automatizmusokon keresztül kezelni.

Abban szintén egyetértett mindenki, hogy a nagy technológiai cégek, mint a Google és a Facebook rendkívül jó helyzetben vannak ahhoz, hogy alaposan megváltoztassák a piacot. A felhasználóik száma és a rendelkezésre álló adatok mennyisége lehetővé teszik, hogy a hitelezést drasztikusan megreformálják akár a személyek közti közvetlen hitelezéssel, akár saját hitelezéssel. Ezekhez kiváló adós scoring rendszert tudnak összeállítani a felhasználói adatok alapján. Már vannak is rá próbálkozások, egyelőre talán a szabályozás az, ami ennek gátat szab.

Bilibók Botond szerint ott lesz jól tetten érhető a változás, hogy azok a bankok, amelyek néhány éve még azt ünnepelték, hogy megnyitották a századik fiókjukat, hamarosan azt fogják ünnepelni, hogy ezek bezártak. Egyelőre még szolgáltatásokat nem nyújt az iparág a neten, ebben még a fintech cégek sem értek el átütő sikereket. Leginkább talán azért, mert számukra nem áll rendelkezésre olyan ügyfélállomány, amivel kísérletezni tudnának. A bankoknál pedig a technológia nincs meg. Ha a kettő egyesül, abból lehet forradalom.
Fáykiss Péter szerint a korábban megfigyelhető jelentős bankfiókszám-csökkenés az utóbbi években jellemzően megállt és inkább a hibridbankolás irányába mozdul el az iparág. Lesz egyre több automatizált megoldás, de lesz, ami marad személyes. Észtországot említette példaként, ami erősen digitalizált gazdaság, három dolgot mégis csak személyesen lehet intézni, mert olyan meghatározó szerepük van életünkben: a házasság, a válás és az ingatlan adásvétel.

Gabler Gergely hozzátette, hogy a bankok üzleti modelljének át kell majd alakulnia és a fiókhálózatot azért kell csökkenteni, mert az IT-fejlesztések és az ehhez szükséges szakemberek megfizetése nagyon sokba fog kerülni. Az adat az új olaj és ebben a bankok jelenleg nem állnak olyan jól, hogy versenyezni tudnának a Facebookkal vagy a Google-lel.
Mindenki szerint kulcsfontosságú lesz a bankok együttműködése a fintech és a nagy tech cégekkel. Fáykiss Péter szerint ebbe a kapcsolatba a bankok a bizalmat hozhatják, hiszen az egyik legszabályozottabb iparág, amitől a társadalom jobban bízik bennük, mint mondjuk a nagy technológiai cégekben. Ráadásul ők tudják, hogyan működik a banküzem meg a pénzügyi szabályozás. A PSD2 az a szabályozás, ami ezen együttműködésen nagyot lökhet. Ez az EU-ban kötelezi majd a bankokat, hogy az ügyféladataikat megosszák majd másokkal, amiből a fintech cégek sokat profitálhatnak.


Az Inforádióban elhangzott adást teljes egészében meghallgathatja és megnézheti az alábbi felvételeken:

A korábbi adások anyagát és cikkeit itt olvashatja, illetve nézheti meg.