naturalgasflare lombard 120222
feb.
22
2012

Gáz-sztori (2. rész)

Pár hete cikket írtam Hamarosan elfogy az olaj? Sebaj, lesz helyette gáz! címmel arról a jelenségről, hogy az USA-ban a technológiai fejlődésnek köszönhetően akkora kínálat alakult ki a gáz piacán, hogy az energiahordozó ára mostanra mintegy hetedére esett annak a szintnek, amit a mai olajár indokolna energiatartalom alapján.

De mégis, mekkora potenciál van a gázban, milyen szerepe lesz a jövőben a világ energia-ellátásában? Először is nézzük a volumeneket! A világ bizonyított hagyományos gázkészletei 50 évre elegendőek a mai kitermelés ütemével számolva. Ha ehhez hozzávesszük azt a potenciális készletet, amelyet a kutatók valószínűsítenek a még fel nem tárt területeken, akkor már 120 évre elegendő hagyományos gázkészletről beszélhetünk!

És ekkor még nem is számoltunk a palagázzal! Hogy mekkora hatása van az új technológiának, a kőzet-repesztésnek? Az IEA (International Energy Agency) 2011-es becslése szerint a Föld nagyjából ugyanannyi potenciális palagáz készlettel rendelkezik, mint hagyományos gázkészlettel. Azaz összességében 240 évnyi gázkészlettel van dolgunk! Ezen számokból már valószínűsíthető, hogy a Föld gázkitermelése belátható időn belül viszonylag könnyedén megduplázható, ami már akkora változás, hogy jelentős hatással lesz majd a többi energiahordozóra felhasználására, árára is.

Noha eddig írásomban elsősorban az Egyesült Államokról koncentráltam, hiszen itt van a legelőrehaladottabb állapotban a palagáz kitermelése, de a többi kontinens is komoly valószínűsített készletekkel rendelkezik. Jelentős potenciál van Ázsiában (elsősorban például Kínában!), Ausztráliában is. Európa van a legrosszabb helyzetben, az öreg kontinens valószínűleg a jövőben is nettó importra szorul majd gázból. De itt is haladnak a kutatások, elsősorban Lengyelországban, Nagy-Britanniában.

Palagáz-sztori egyik érdekes vetülete, hogy a jövőben jelentősen csökkenni fog az Egyesült-Államok energia függősége. Éveken belül önellátóvá, majd exportálóvá válik gázból, és növekszik az olajtermelése is az alternatív technológiáknak köszönhetően, miközben a fogyasztás nem nő a gyenge gazdasági helyzetnek és a motorok hatékonyság-növekedésének köszönhetően. Az energiafüggőség csökkenése javítani fog az ország geopolitikai helyzetén (kisebb kitettség a bizonytalan Közel-Kelet felé), és mérsékelni fogja az USA kereskedelmi hiányát is, ami a világgazdasági egyensúlytalanság egyik okozója.

Azonban az USA energiafüggőségének jelentős javításához a gáz közlekedésbeli szerepének elterjesztésére is szükség lesz. Érdekes módon az IEA 2035-ig alig prognosztizálja a gáz térnyerését a közlekedésben. Eközben arra számítanak, hogy a gáz ára az USA-ban a mai 3 dollár alatti szintről 8 dollárra emelkedik.  Számomra itt komoly ellentmondások vannak az IEA várakozásaiban. Ha tényleg csak 8 dollárig emelkedne a gáz ára, és feltételezzük, hogy az olaj ára nem emelkedik a következő 25 évben semmit (ezzel máris sokkal pesszimistább vagyok, mint szinte bármelyik olajelemző), még akkor is kétszer olyan drága lesz az olaj 2035-ben, mint a gáz energiaalapon. Reális feltételezés ez, hogy 25 év alatt nem terjed el a gáz fogyasztása a közlekedésben, miközben fele annyiba, vagy kevesebbe kerül majd, mint az olaj, ráadásul belföldön biztonságosan kitermelhető?

Szerintem ebben tévednek.  Komoly szeletet fog kihasítani a gáz a közlekedésen belül. Ezt a célt tűzte ki Obama is januárban tartott évnyitó beszédében, teljesen érthető módon. Hiszen itt nem is csak a függőségről van szó, az USA gázkitermelésének felfutása rengeteg munkahelyet fog teremteni a következő években. Közben a napokban Sergio Marchionne, a Fiat csoport elnöke is bejelentette, hogy az irányításuk alatt álló Chrysler még az idén gázhajtású terepjárókkal fog megjelenni az amerikai autópiacon.