nov.
9
2012

Görög ismét (régi mániám)

A görög kormányzatnak nagy nehezen sikerült átnyomnia a megszorító csomagot a Parlamenten, igaz hogy közben a két vezetõ pártból több képviselõt ki kellett rúgni, és a harmadik, egyben legkisebb koalíciós párt tartózkodott a szavazástól. Óriási társadalmi ellenállás mellett a 300-fõs Parlamentben 153-an voksoltak a csomag mellett, amely újabb gigantikus kiadáscsökkentéseket és adóemeléseket tartalmaz, aminek következtében a bérek és nyugdíjak átlagosan kétszámjegyû százalékos mértékben fognak csökkenni.

Egyértelmûnek tûnik, hogyha ez a megszorítás nem mûködik, akkor többre nem kerül sor és a görögök kilépnek, mert az ötödik éve húzódó recesszió és hatalmas munkanélküliség mellett nem lesz társadalmi támogatottsága újabb, hasonló jellegû intézkedéseknek. Ez volt az utolsó megszorítás, amit még  ki lehetett préselni a görögökbõl, innentõl fogva csak a drachma bevezetése jöhet.

Én azonban úgy vélem, hogy kis szerencsével a fenti intézkedések elegendõek lehetnek. Korábban mindenki (IMF, EU, szakértõk) azt a hibát követték el, hogy alulbecsülték a megszorítások gazdaságcsökkentõ hatását, most azonban kezdünk oda eljutni, hogy túlesnek a ló túloldalára, és túlbecslik azt. Pozitív forgatókönyveket figyelembe sem vesznek, nem számolnak azzal, hogy a bizonytalanság oldódása és az állam likviditásának helyreállása önmagában is csomót dob a teljesítményen, ráadásul az idei GDP-csökkenés jelentõs része a drachmabevezetés miatti pénzmenekítés és beruházások elhalasztása miatt jött létre. Ezeket az elmaradt, szintentartó beruházásokat elõbb-utóbb el kell végezni, így az is lehet, hogy a jövõ évi gazdasági csökkenés nem lesz olyan drasztikus, mint várják. Az EU/IMF páros erõs gazdasági visszaesést feltételezve végezte számításait, ám még így is várhatóan elsõdleges többlete lesz a görög költségvetésnek, azaz kamatfizetés elõtt pozitív eredménye lesz. Innentõl fogva már csak a kamat kérdése, hogy a görög állam fizetõképes marad-e, adóssága nõ-e?

Nyilvánvalónak tûnik, hogy az európai államok nem egyezhetnek bele adósságuk egy részének (azaz a névértéknek) leírásába, mert az eladhatatlan adófizetõik felé. Pedig ha valaki tartozik nekem 1000 forinttal, amit 10 év múlva fizet vissza és éves 10% kamatot fizet nekem, az nyilvánvalóan sokkal többet ér, mint ha ugyanerre az 1000 forintra csak éves 1% kamatot fizetne nekem. Az utóbbi egyébként ugyanannyit ér ma, mintha levinném a tartozását 500 forintra, és arra fizetné a 10% kamatot. Mégis mennyivel jobban hangzik, ha azt tudjuk mondani, hogy a kölcsönünk összege még mindig 1000 forint, semmit sem buktunk – pedig dehogynem, nagyon is sokat.

Várhatóan ugyanezt az (ön)becsapást fogják játszani az európai országok is: a görögöknek nyújtott hiteleiket nem írják le, csak a kamatot csökkentik, ami mint mondtam ugyanaz, tehát a magánszektor felé történõ csõd után a görögök európai állami hitelezõik felé is effektíve csõdöt mondanak (egyébként ez a folyamat már régebb óta zajlik, a kamatszintet már csökkentették nekik korábban is), az európai államok reálértelemben jóval kevesebb pénzt fognak vissza kapni, mint amit kölcsönadtak – de ez mégsem fog így tûnni, politikailag sokkal elfogadhatóbb megoldás.

Ha a görögöket hajlandó Európa 1-2%-os hozamszinten finanszírozni, akkor ez az állapot a mostani megszorító csomag után fenntartható, a görög államadósság nem fog tovább nõni. Ez nem is olyan nehéz, hiszen az EFSF most fog 7-éves kötvényt kibocsátani, várhatóan éves 1,5% alatti hozammal! Mivel az EFSF nagyjából azon a szinten hitelez tovább, mint amennyin õ maga bocsájtja ki a kötvényeit, ezért várhatóan a görögök hitelkamaszintje valóban lemehet 2%-ra vagy az alá. És amint a régi mondás tartja, kellõen alacsony kamattal akár gigantikus adósságszint is fenntartható problémák nélkül.

Összességében tehát úgy vélem, hogy a görögök megtettek mindent, amit lehetett, az európaiak várhatóan ezt méltányolni fogják alacsony kamatozású hitelekkel, amivel pedig a görögök helyzete stabilizálódhat. Ha viszont nem, akkornincs több megszorítás, jön a kilépés. Én egyelõre inkább az elsõ felé hajlanék, de még mindig kétesélyes a meccs. A görög kötvényeket ilyen feltételek mellett még mindig inkább olcsónak találom…

***

Kiegészítés: Várhatóan az ECB korábban megvett görög kötvényein képzõdött nyereséget is megkaphatják a görögök, ami természetes is lenne, továbbá van lehetõség a még magánkézben lévõ görög állampapírok visszavásárlására is á lá E-STAR, mondjuk 30-50% közötti árfolyamon. A most (részben) államosítandó bankok és egyéb vagyonelemek értékesítésével így csökkenõ pályára kerülhet az államadósság, 2022-re GDP-arányosan 100% alá mehet…

http://www.zsiday.hu/blog/g%C3%B6r%C3%B6g-ism%C3%A9t-r%C3%A9gi-m%C3%A1ni%C3%A1m