márc.
1
2012

Görög kavar

Úgy látom a görög üggyel kapcsolatban elég nagy a kavarodás a fejekben, itt van például ez a cikk is:

http://www.portfolio.hu/gazdasag/eldolt_hiaba_vettek_a_befektetok_a_gorog_csod_elleni_biztositast.163688.html

A címmel ellentétben még egyáltalán nem dőlt el, hogy a CDS megvédett-e a csődtől, ugyanis a sztorinak egyáltalán nincs vége. Sőt: EGYELŐRE VALÓBAN NEM IS VOLT CSŐD! 

FIGYELEM! A cikket az eredeti verzióhoz képest módosították (talán emiatt a blogbejegyzés miatt?), és így már sokkal korrektebben tükrözi a valós helyzetet. 

A CDS-piac, amely valójában egy csődbiztosítás, úgy működik, hogy az ISDA eldönti, hogy egy adott esemény csődnek minősül-e. Ha igen, akkor a biztosítás fizet, ha nem, akkor nem. A jelenlegi esemény – amely egyelőre egy önkéntes adósságcsere – nem minősül csődnek, mert csak az vesz részt benne, aki akar. Így megindokolható, hogy ezt nem minősítik csődnek. Ugyanakkor az is egyértelmű, hogy HA nem lesz elég önkéntes, akkor a CAC révén kényszeríteni fogják az adósságcserét. HA ez bekövetkezik, akkor biztos vagyok benne, hogy azt már az ISDA is csődeseménynek fogja tekinteni, és CDS kifizetéssel fog járni.

Tehát egyáltalán nem egyértelmű MÉG, hogy a CDS nem nyújtott védelmet. Hiszen akinek van görög kötvénye és CDS-e is, az ha nem akarja, nem megy be az önkéntes cserébe, hanem vár. Ekkor két eset lehet. Vagy kifizetik neki (idővel) a teljes összeget, és ekkor valóban nincs csődesemény, a CDS értéktelenül fut ki. Vagy pedig kényszerítik a cserére és a CDS ekkor kifizetést fog valószínűleg teljesíteni (későbbi ISDA döntés alapján).

Úgyhogy várjuk ki még a történet végét, mielőtt ilyen sommás címeket adunk a cikknek.

*** 

Egyébként ha már itt tartunk nézzük, hogy áll a görög ügy:

Küldtek a tulajdonosoknak egy levelet,amiben benne van a kötvénycsere módja és határideje*. Mindenki eldöntheti, hogy részt akar-e venni a cserében. Nyilvánvaló persze, hogyha nem lesz legalább 90%-os önkéntes részvételi arány, akkor a kimaradni vágyókat is kényszeríteni fogják a cserébe (és ekkor valószínűleg majd hoz egy olyan határozatot az ISDA, hogy ez csőd, és a CDS-ek aktiválásra kerülnek). A másik, kevésbé valószínű lehetőség, hogy megvalósul az önkéntes csere, kellően sokan vesznek benne részt, és a kimaradókat 100%-ban kifizetik. Nyilván ekkor nincs is szükség CDS aktiválásra. Ez utóbbi esélye igen alacsony…Úgyhogy egyelőre megy az önkéntes csere, és annak a függvényében, hogy ebben hányan vesznek részt, fog következni, hogy mik a következő lépések. Pár nap múlva mindezek kiderülnek és akkor megtudjuk, hogy lesz-e valódi csőd.

*akit érdekel: https://www.bondcompro.com/greeceexchange/genDocuments.asp

***

És még mindig a görögök. Továbbra is mindenhol a teljesen elavult IMF tanulmányára hivatkoznak (2020-ra 120% stb.), egy értelmes számítást sem láttam még, amely egy jelenleg hihető forgatókönyvvel (kikényszerített adósságcsere + görög bankok feltőkésítése + későbbi privatizálásuk és egyéb privatizációk) számol és amely azt mutatná, hogy 2020-ra 100% alá eshet a görög államadósság. HA minden jól megy.

***

Ami a fentieknél sokkal fontosabb: hosszú hónapok óta először 5% alatt az olasz 10éves hozam. És a spanyol is (ott egyébként a 2éves kötvény hozama 6-ról 2%-ra jött le pár hét leforgása alatt!!!: http://www.bloomberg.com/quote/GSPG2YR:IND/chart., itt az olasz is: http://www.bloomberg.com/quote/GBTPGR2:IND/chart Ez nagyon fontos, mert jelzi, hogy az európai megnyugvás folytatódik, az LTRO-csoda működik. és amíg ez így van, addig ezek az országok jól, könnyedén finanszírozhatóak, és mivel ott egyre csökken az elérhető hozam (az olasz 2éves mint látszik közel 8%-ról 2 % alá hanyatlott!!!) ezért a hozamra éhes befektetők más országokba jönnek, például a még mindig irgalmatlanul magasnak tűnő (mármint a béka feneke alóli fejlett hozamkörnyezet szemszögéből) magyar kötvények vonzereje is ezért nagy. Ha a magyar kormányzat jófiú lesz (persze lehet látni, hogy a kuruckodási hajlandóság elég magas, ez veszélyes lehet), és Európában a jelen helyzet fennmarad, akkor simán elképzelhető jövőre itthon 4-5%-os jegybanki alapkamat…

Forrás: zsiday.hu