ápr.
13
2012

görög, magyar, amerikai

Ül a repülõn a bangladesi, az egyiptomi, a román és a magyar miniszterelnök. A repülõ elkezd zuhanni. Melyiknek nem jut ejtõernyõ?

Csattanó nincs, a választ mindenki ismeri, ezzel a magyar szekciót be is fejezném, nézzük inkább a görögöket:

Meglepõ módon a vártnál jobban alakul a görög költségvetés. Náluk – ellentétben Magyarországgal, ahol ez nem megy – havi bontású tervek vannak, és ezekkel össze lehet hasonlítani a megvalósulást. Látható, hogy a kiadási oldal igen erõs kontrollja miatt a várt 1399 millió eurós elsõdleges hiány helyett az elsõ negyedévet 365 millió euró hiánnyal zárták, ami azt valószínûsíti, hogy tartható az egész évre tervezett 1000 millió eurós elsõdleges hiány (vagy ennél jobb is lehet), azaz a görög költségvetés (kamatok nélkül) nagyjából egyensúlyba került idénre. Habár a tavaszi választások óriási politikai kockázatot jelentenek, ám ha az ezután megalakuló görög kormány hajlandó tovább menni azon az úton, aminek a nagyobbik részét egyébként már megtették, és nem lépnek ki az euróövezetbõl (ez még egyáltalán nem vehetõ biztosra, bár miután ennyit végigszenvedtek, egyre kevesebb értelme van kilépni és újrakezdeni a szenvedést), akkor – köszönhetõen az alacsony kamatszintnek amit az adósságukra fizetnek és a várhatóan késõbb bejövõ privatizációs bevételeknek – a következõ évtõl elkezdõdhet a görög adósság lassú csökkenése.

http://www.minfin.gr/portal/en/resource/contentObject/contentTypes/genericContentResourceObject,fileResourceObject,arrayOfFileResourceTypeObject/topicNames/budgetExecutionBulletin/resourceRepresentationTemplate/contentObjectListAl

Az új görög kötvények a névérték 20%-án forognak, azaz újabb komoly átstruktúrálás, csõd van beléjük árazva. Amennyiben ez nem következne be (és ennek azért több, mint 50% esélyt adok), akkor árfolyamuk a következõ években könnyen triplázódhat. Továbbra is úgy vélem, hogy ez egy jó hozam-kockázat arányú befektetés. Igaz, hogy lehet rajta veszíteni (akár a teljes befektetett összeget is, bár ez szerintem eléggé szélsõséges eset lenne), de a kockázat többszörösét lehet megnyerni, és az esélyek sem olyan rosszak. A befektetési világban pedig úgysincs "tuti", csak esélyek, valószínûségek és kockázatkezelés, aki mást mond, az hazudik…

***

Néha az ember belepillanthat az igaz hedge fundok kockázatvállalási szintjébe, ami azt mutatja, hogy erõs gyomor kell ehhez a mûfajhoz, és kötélidegek. Már Soros György: A pénz alkímiája címû könyvébõl is látszott, hogy a híres Quantum Fund saját tõkéjének rendszeresen többszörösét tartotta részvényekben/kötvényekben/árúkban, stb, és láthatóan mai utódai is keményen nyomják:

http://www.bloomberg.com/news/2012-04-13/citadel-soars-to-115-billion-with-reporting-rule-change.html

Nézzük:

"Citadel, run by Ken Griffin out of Chicago, reported $115.2 billion of regulatory assets in a March 30 filing with the U.S. Securities and Exchange Commission, compared with $12.6 billion of net assets. Millennium, founded by Israel Englander, disclosed comparable figures of $119 billion and $13.5 billion as of year-end. "

Ezek az emberek az alap saját tõkéjének közel 10szeresét (!!!) kitevõ nagyságú eszközökkel rendelkeztek. Habár a cikk szerint is van benne, ami duplikált, és valószínûleg vannak benne alacsony volatilitású kamatláb-derivatívok, stb. de ez azért mégis azt jelenti, hogy ezek az alapok iszonyatos kockázatokat futnak nap mint nap. Habár az elõzõ alapok csúcstartók, de az átlag sem kicsi:

"While some fund managers only gave information on their gross assets, 31 of the 50 largest also disclosed their net assets in a separate section known as the client brochure. For these advisers, gross assets of $949 billion were more than double their net assets of $422 billion." Bõ kétszeres tõkeáttétel jön ki a legnagyobb alapok átlagára is.

Ezek mellett még a legkockázatosabb magyar származtatott alapok sem tûnnek túl agresszívnak :)

http://www.zsiday.hu/blog/g%C3%B6r%C3%B6g-magyar-amerikai