Már.
8
2012

Görög, magyar – két jó barát

http://blogs.r.ftdata.co.uk/the-world/files/2012/03/bondswapchart1.jpg

A lényeg, hogy legalább 50%-nak kell szavazni, és a szavazatukat leadók legalább 66%-ának kell igennel szavazni, hogy a CAC átmehessen (nem úgy, ahogy én írtam, miszerint az összes kötvényes 66%-ának igen szavazatára lenne szükség). Ez jelentős különbség ahhoz képest, hogy 2/3-nak kell igennel szavaznia. Ezek alapján a görög átütemezés szinte biztos, hogy végbe fog menni, méghozzá kényszerítéssel (CAC).

Egyébként a FinTimes ábrája és magyarázata is teljesen téves a görög adósságlefutást illetően, mert HA van önkéntes adósságcsökkentés, akkor nem 2020-ra, hanem AZONNAL 120% alá esik a görög eladósodottság. Ugyanaz az IMF-es ábra járja (és szám) körbe a világsajtót, amit mindenki gondolkodás nélkül átvesz, pedig nyilvánvaló, hogyha most 160%-on vagyunk, és ebből 90% magánadósság és 70% államközi, és a magánadósság felét leírjuk (CAC alkalmazása), akkor jövőre meg idén már nem 160% lesz az adósság, hanem 115%. A grafikonon kéne lennie egy nagy egyszeri esésnek, de nincs. Nem értem, ezzel miért nem számol senki. Hihetetlen. Nem tudom mikor jönnek rá arra, hogy rossz számokat használnak.

***

Hazai pálya: szokás szerint erősen lejt. November óta nyilvánvaló, hogy a magyar kormány nem akar megállapodni az IMF-fel (ami önmagában nem baj), de egyre többen jönnek rá, hogy csak blöffről van szó, Erről akkor többször írtam (http://www.zsiday.hu/blog/bl%C3%B6ff) Változás ebben nincs természetesen, ami az olyan kiváló megnyilvánulásokból is jól látszik, minthogy Áprilisban fogunk megállapodni” – mondja Fellegi miniszter úr, majd hozzáteszi, hogy még nem tudjuk mikor, kivel és miről kell beszélni. De áprilisra befejezzük. Hihető.

Pedig ha a magyar kormány egy kicsit simulékonyabb lenne, tényleg megállapodna, és elsősorban megbékélne az EU-val, akkor beindulhatna a kamatvágási ciklus, és a növekvő európai hozaméhségben 4-5%-ra eshetnének a magyar hozamok, ami éves sokszáz milliárd forintos megtakarítást jelenthetne Magyarországnak. A kredibilitás növelésével sokkal többet lehet megtakarítani, mint amennyit mindenféle kiadáscsökkentéssel vért izzadva próbálnának – ezt kellene megérteni. Fél százalék az állampapírhozamokban többet hozhat (és vihet!!!) mint egy teljes felsőoktatási reform.

***

És ha már hozaméhség. Láthatóan az ECB csodafegyver működik, egyre csökkennek az európai hozamok. Az 1000 milliárd, amit az ECB kiosztott a bankoknak égeti a zsebeiket: vesznek belőle állampapírt, visszaveszik a saját banki kötvényeiket és valószínűleg évekig nem fognak ez utóbbiakból újat kibocsátani. Miért is tennék, miért fizetnének sok százalékos hozamot, amikor az ECB-től korlátlan mennyiségben kapnak 1%-on? Ez persze ahhoz vezet, hogy nagy lesz a hozam iránti éhség (miközben nincs növekedés), a még meglévő banki és vállalati kötvények hozama csúszdára kerül. Nulla hozamkörnyezetben meg fognak venni mindent, amitől bármi kis pénzáramlás is remélhető. Ez ideális környezet vállalati kötvényeknek és ideális lehet pl. hazai állampapíroknak is, ha nem kuruckodunk túlságosan…

Forrás: zsiday.hu