júl.
21
2015

Görögország ki fog lépni az eurózónából?

A világ vezető intézményi befektetőit tanácsokkal ellátó londoni székhelyű Capital Economics, a megegyezések dacára, elkerülhetetlennek tartja Görögország kiválását az euróövezetből. A Capital Economics vezető közgazdásza, Julian Jessop az Alapblognak adott interjúban kijelenti: a kilépés fogja stabilizálni mind Görögország, mind az euróövezet, mind az Európai Unió helyzetét.
Az interjúalany Kína gazdasági lassulásának és gazdasági szerkezetének változását mindennél nagyobb kockázatnak értékeli, Oroszországot viszont szinte menthetetlennek írja le, nem is annyira az olajár várható további lejtmenete okán, hanem a tartósan rossz kormányzás miatt.
A tanácsadó műhely számára evidens a dollár további erősödése, hamarosan „pariba” kerül a dollár és az euró árfolyama, ugyanakkor az amerikai kamatemelési periódussal párhuzamosan azt várja az interjúalany és csapata, hogy az arany is vissza fog erősödni.
Közép-Európa számára komoly és tartós gazdasági felfutást, a térség valutáinak felértékelődését prognosztizálják a Capital Economics-nél. E tekintetben hazánk kilátásairól azonban rosszabb a véleményük. Julian Jessop szerint azért nem várható Magyarország pénzügyi felértékelése, mert külföldi gazdasági-politikai körökben kiszámíthatatlannak tartják a magyar monetáris és fiskális politikát, ellentétben a szomszédos országokéval, nálunk nem várható – különösen a külföldi működő tőke által hajtott – beruházás-élénkülés, és a gazdasági növekedés üteme is lassulni fog nálunk.Julian Jessop

Zentai Péter: Hogy értékelik a Görögországgal kapcsolatos európai kiegyezési folyamatot?
Julian Jessop: Nem hiszünk benne. Görögországot – egyelőre – politikai mesterkedéssel, a józan gazdasági megfontolások háttérbeszorításával, erőltetetten igyekeznek benntartani az euróövezetben. Ami a kiegyezés háttérben meghúzódik, az – meggyőződésünk szerint – átmeneti időszakra szóló álmegoldás.

Görögország kiesésére spekulálnak továbbra is?
Nem spekulálunk semmilyen területen sem. Az elmúlt hónapokban, hetekben a politika a közgazdaságtan fölé tornyosult, mert minden oldalnak, az Európai Unió fő országainak, az IMF-nek és Görögországnak – mármint a politikai döntéshozóknak – az időhúzás állt az érdekében. A közvetlenül érintettek és a világ más vezető piaci szereplői ugyanakkor tisztában vannak vele, hogy Görögország euróövezetben tartása nem lehet hosszú életű. Több kárt okoz előbb- utóbb politikailag is a bennmaradása, mint a kilépése. A piaci szereplők erre készülnek fel és mi is erre készítjük fel a tanácsainkat igénylő intézményi befektetőket és kormányokat.

Németország itt az egyetlen igazi főszereplő. Márpedig a németek számára a politikai kockázat tompítása magasabb rendű érdek, mint a közgazdasági mérlegelések eredménye…
Németország vezetői e tekintetben nem egységesek. Schäuble pénzügyminiszterről száz százalékosan tudható, hogy mielőbb ki akarja tessékelni Görögországot az övezetből, Merkel kancellár ezt a témát időben még ki akarja tolni, mert szerinte időre van szüksége a világnak ahhoz, hogy megeméssze az egyelőre sokak szerint túlzottan kockázatosnak tartott görög kilépést. Augusztusban minden bezár Európában, mindenki pihenni megy, ám szeptemberben-októberben – prognózisunk szerint – beindul a görög kilépés előkészítése.

Akkor kárba veszett minden eddigi próbálkozás Görögország megmentésére?
Görögországot valójában a kilépés fogja megmenteni, mint ahogy magát az euróövezetet is. Az euró azáltal fog erősödni és stabilizálódni, ha az az ország, amelyet annak idején csakis politikai-geopolitikai megfontolások és nem gazdasági-pénzügyi józanság mentén erőltettek az övezetbe, végre ki- és felszabadulhat. Görögország nem érett meg és – a rákényszerítetett megszorítások okán – egyre kisebb eséllyel érhet meg valaha is arra, hogy hivatalos fizetőeszköze az euró maradhasson. Görögországnak saját, erősen leértékelhető pénzre van szüksége, adósságainak egy jelentős részét csak akkor engedhetik el, ha kilép az övezetből. Amíg azonban benn marad, addig igazi adósságkönnyítésre nem, további gyilkos megszorításokra viszont annál inkább számíthat. Ez az igazi kihívás az európai stabilitás ellen, nem pedig a görögök minden áron való benntartása.
Mindenki megkönnyebbül az ősz végére, amikor Görögország – szerintünk legalábbis – ki fog lépni az övezetből.

Ezzel azonban veszélybe kerülhet maga az Európai Unió is…
Ez a történet azért nyúlik oly hosszúra, mert időre volt szüksége a politikának és a gazdaságnak – világszerte –, hogy megeméssze: egy országnak az övezetből való kilépése nem tragédia, csupán közgazdasági szükségszerűség. Ettől még a görögök stabil és megbízható tagjai maradhatnak az Uniónak.

Önök nem tartanak attól, hogy Oroszország magához fogja édesgetni az övezetből kitessékelt Görögországot? Ez beindíthatja az Unió szétesésének a folyamatát is, Görögországot némely kelet-közép-európai és esetleg más dél-európai országok is követhetik az „orosz úton”…
Ez egy olyan veszély, amivel különösképpen az amerikaiak számolnak. Ők féltik leginkább Görögországot, ők álltak ezért leginkább Cipraszék oldalára, egyetértve velük, hogy Németországnak nem kellene ennyire erőltetnie a megszorításokat. Az amerikaiak jobban megértették, mint az európaiak, hogy Görögország több gazdasági kárt szenvedett el, ráadásul hosszabb időn keresztül, mint az Egyesült Államok a nagy világgazdasági válság idején.
Ugyanakkor lassan Amerika is belátja: Oroszország ebben az egyre gyengültebb állapotában képtelen lenne tartós alternatívát és anyagi-gazdasági támogatást nyújtani Görögországnak. Oroszországot nem a nyersanyagárak esése, hanem saját reformra való képtelensége, pocsék kormányzása húzza mind inkább lefelé és válik egyre kevésbé lényeges világpolitikai-világgazdasági játékossá.
Mindent egybevetve mi azt mondjuk intézményi befektetői és politikai ügyfeleinknek, hogy Görögországnak az eurózónából való kilépése a végén fel fogja pörgetni a görög gazdaságot, a görögök fellélegezhetnek, miközben továbbra is EU-tagok maradhatnak. Ez a viszonylagos legjobb megoldás az EU, az euróövezet és Görögország szempontjából is.

Görögország mellett mely gazdasági, politikai, geopolitikai kihívásokat tartják a következő hónapok legsúlyosabbjainak?
Görögország ügyét globális fontossági szempontból hátrébb soroljuk, mint Kínáét. A piacok alakulását pedig messze erőteljesebben fogja befolyásolni, hogyan alakul az amerikai monetáris politika.
Kínát illetően az a fő gond, hogy egyre kevesebben gondolják, hogy ez egy fő gond! Holott távolról sem nyilvánvaló, hogy nem fog problémákat szülni Kínában és a világban, hogy a kínai gazdaság drasztikusan átalakul: gigantikus ipari termelőhatalomból szolgáltatásfókuszált „birodalommá válik”, a helyi fogyasztás jelentősége fantasztikusan felértékelődőben van, míg az ipari termelésé leértékelődik. Ez egy példátlan kísérletsorozat, amelynek kudarcába belebukhat az ország politikai vezetése, veszélybe kerülhet az eddig mindig előre kiszámítható reformokkal politizáló kommunista párt hatalma és ennek beláthatatlan következményei lehetnek.

Mennyire befolyásolja Kína belső helyzetének alakulása a nyersanyag-energiahordozó árakat?
Meghatározó Kína jelentősége e tekintetben. Téves elképzelés, hogy a kőolaj világpiacán az Iránnal kapcsolatos megegyezés a fő tényező. Valójában Irán olajexportjának a jövő esztendőben történő felszabadítása eleve kevésbé nyomja le az árakat, mint például az, hogy Irak – a belső helyzetének lassú javulása nyomán – tetemesen több olajjal tudja ellátni a világgazdaságot, mint Irán. De a leglényegesebb tényező, hogy Kína nyersolaj szükséglete várhatóan drámai mértékben vissza fog esni.
Egy sor egymástól független körülmény együttes jelentkezése alapján kimondhatjuk: sokkalta valószínűbb a nyersanyagárak, főként a nyersolajárak csökkenése a következő években, mint azok emelkedése.
Amerikában viszont a monetáris politika valószínűsíthető módosulása (Fed várható kamatemelése) a dollár helyzetére lesz komoly hatással. A dollár további komolyabb erősödése szinte elkerülhetetlen. Hamarosan és tartósan egy euró és egy dollár egálban lesz, az arany ára most ugyan esik, de azt várjuk, hogy az amerikai kamatemelési periódus tartóssá válásával a nemesfém komoly mértékben visszaerősödik előbb az 1200, majd az 1400 dollár/uncia szintre.

Mennyire áll az Önök érdeklődésének fókuszában a mi térségünk?
Mind geopolitikai, mind gazdasági szempontból egyre jelentősebbnek tartjuk a közép-kelet-európai régiót. Főként azért, mert földrajzilag egybefonódik Nyugat-Európával, és mert Európán belül a legmagasabb gazdasági növekedést képes tartósan produkálni.
Hozzáteszem, hogy nagy különbségek lesznek a közép-európai régió országainak várható teljesítményei között.
Lengyelország, Románia friss prognózisunk szerint tartósan képes az évente 3,5-4 százalékos gazdasági növekedésre. Bár nem ennyire jónak, de fenntarthatónak ítéljük meg Csehország és Szlovákia várható teljesítményét is. Magyarországét viszont az említettekhez képest gyengébbnek tartjuk. Önöknél ugyanis – a térségben tulajdonképpen egyedüliként – a GDP-növekedést szinte kizárólag a korábbi egyszeri bevételek felhasználása, illetve az EU-támogatások biztosítják. Mármost ezek a támogatások lassan kifutnak, miközben a politika, azon belül mind a monetáris, mind a fiskális politika kiszámíthatatlan, a többi régiós országhoz képest jóval kevesebb beruházásra számíthatnak, a külföldi működő tőke a politikai kiszámíthatatlanságok állandósulása okán egyre tartózkodóbb. Ez az a faktor, ami miatt nem várjuk a magyar adósságbesorolás javítását a hitelminősítőktől. A jövőre gazdasági lassulást várunk Magyarországon.
Ugyanakkor a térség – mivel összességében gyorsabban és nagyobb mértékben fejlődik, mint Nyugat-Európa – minden valutáját, a forintot is beleértve, az euróval szemben felértékelődési fázisban látjuk a következő évekre vonatkoztatva. A forint esetében, jövő év elejétől átlagosan háromszáz forintos euróval lehet szerintünk számolni.