dec.
3
2012

Gyengülhet-e a svájci frank?

A múltkor már írtam a frankról, de minél többet foglalkozom a témával, annál inkább úgy látom, hogy a következõ évben könnyen jöhet egy 4-7% körüli svájci frank gyengülés, ami igazi áldás lenne a magyar lakosságnak és vállalatoknak.

A svájci frank-euró keresztárfolyam 1997-ben 1,71-en tetõzött, 2002-re1,45-re esett, majd 2007-ben ismét megközelítette az 1,70-es szintet. Mi volt ennek a gyengülésnek az oka?  Habár Svájc folyó  fizetési mérlege szinte folyamatosan pluszos volt, és ez a svájci frank lassú erõsödésével kellett volna, hogy járjon, ám a 2002-2007-es idõszakot a "carry-trade mánia" jellemezte minden fronton. A korábbi pozitív tapasztalatok alapján a spekulánsok hitelt vettek fel (=shortoltak) az alacsony kamatozású devizákban, így elsõsorban jenben és frankban, és ezt magas kamatozású devizákba fektették (izlandi korona, török líra, forint, brit font, stb.). Ez természetesen gyengítõ erõvel hatott a svájcira. Ezen felül pedig elindult egy fõleg KEU-központú eladósodási folyamat, amelynek során a kisemberek is beálltak öntudatlanul a spekulációba (természetesen a nagybankok közvetítésével), svájci frank hiteleket vettek fel, és házat, kocsit, plazmaTV-t vettek belõle. Mindez vidáman zajlott 2008-ig, amikoris a pénzügyi válság miatt elapadt a hitelkínálat és a kereslet is.

Elõször a devizapiaci spekulánsok zárták le svájci frank eladásaikat, és ez lökte le 1,67-rõl kb. 1,45-ig az árfolyamot 2008-9-ben. A nagyobb probléma azonban az volt, hogy ezután nem volt több hitelkihelyezés sem svájci frankban, így a hiteláramlás iránya megfordult: a KEU régió immáron svájci frank hitelvisszafizetõvé vált, azaz folyamatos keresletet támasztott az alpesi deviza iránt (ellentétben a korábbi folyamatos kínálattal!). Mivel a folyó fizetési mérleg többlete is fennmaradt, így egyirányú utcává vált a folyamat: a svájci frankban a kereslet stabilan erõsebb lett, mint a kínálat. A svájci jegybank megpróbált ellenállni a folyamatnak, és feltartóztatni a svájci frank erõsödését az 1,45-1,50-es zónában, de miután megvett többtíz milliárd eurót, félreállt az útból.

Ekkor következett a harmadik szakasz, amikor a 2010 tavaszától meginduló EU-válság hatására egyre több periféria-pénz kezdett biztonságos menedéket (safe haven) keresni Svájcban. Nem számított, hogy nem kapnak kamatot, szerettek volna elbújni a közelgõ vihart elõl a betonbunkerben.  Így is történt, a svájci frank folyamatosan erõsödött, majdnem elérte az euróval szembeni 1-es árfolyamszintet. Ekkor azonban a svájci jegybank bemondta az all-in-t: az általam olvasott eddigi legkeményebb nyilatkozattal meghúzták a határt, és azt mondták, hogy 1,20 alá akkor sem fog ezután lemenni a frank, ha a világ összes euróját is kell intervenció során felvásárolniuk. A piac leellenõrizte mennyire gondolják komolyan:

http://www.snb.ch/ext/stats/balsnb/pdf/deen/Bilanz_der_SNB.book.pdf

A svájci jegybank devizatartalékai a válság elõtti 50 mrd CHF-es szintrõl mára 426 mrd CHF-re híztak! Ebbõl 160 mrd-os növekedés a 2011 õszi árfolyamküszöb bejelentése óta történt. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a válság hatására kb 200-300 mrd eurónyi spekulatív tõke menekült Svájcba. Õk azok, akik az eurózóna teljes összeomlásától tartva elbújtak a nagy hegyek mögé, és akiket egy dolog érdekelt: meg akarták õrizni megtakarításaikat. A nullás, illetve mínuszos kamat azonban egyre jobban zavarni fogja õket, és ha azt látják, hogy megnyugvás van a világban, akkor szépen lassan haza fognak térni, különös tekintettel arra, hogy a svájci frank a világ egyik legtúlértékeltebb devizájává vált – többek között éppen az õ vásárlásaik hatására:

http://www.economist.com/blogs/graphicdetail/2012/01/daily-chart-3

A megnyugvás pedig úgy tûnik megkezdõdött, még a görög bankrendszerbe is elkezdett visszatérni a betétállomány (http://www.reuters.com/article/2012/10/25/us-greece-bankdeposits-ecb-idUSBRE89O0RQ20121025), és ami különösen érdekessé teszi a történetet az az, hogy mikor befelé kellett szaladni a bunkerbe (=vették a befektetõk a svájci frankot), akkor a másik oldalon ott állt a svájci jegybank, és szépen nyomtatta az új frankokat a kedves vásárlóknak. Ha (természetesen ez egy nagy HA) azonban elkezdenek kiáramlani ezek a pénzek Svájcból – márpedig minél tovább tart a megnyugvás annál inkább ez lesz jellemzõ – akkor nem nagyon lesz, aki a másik oldalon álljon. A bunkerbõl kifelé tehát könnyen lehet nagy tülekedés, ami a svájci frank gyors gyengüléséhez vezethet. Ennek ellenére arra nem számítok, hogy nagyot gyengül a frank, két okból sem. Egyrészt a korábban leírt hiteláramlás és folyó fizetési mérleg-többlet továbbra is lassú felfelé ható nyomást gyakorol a frankra, bár ez sokkal fokozatosabb folyamat, mint a bunkerbõl kiáramlók esetleges gyors távozása. A másik pedig, hogy véleményem szerint a svájci jegybank 1,25, de legkésõbb 1,30 környékén örömmel adna vissza jó sokat az általa 1,20-on megvett eurókból, mert a hatalmasra duzzzadt mérlegüknek õk sem örülnek annyira. Mindezek következtében arra számítanék, hogy az EURCHF kereszt felmehet 1,25-1,30-ig jövõre, de feljebb aligha. Mindenesetre – különös tekintettel a rendkívül alacsony implikált opciós volatilitásra – ez jó kockázat-hozamú befektetési lehetõségeket eredményezhet. A potenciális veszteséghez képest a nyereség ennek sokszorosa, és pont ez az, amit keresünk, hiszen a befektetés soha nem a biztos jövõrõl, hanem valószínûségekrõl, esélyekrõl, várható értékekrõl szól…

http://www.zsiday.hu/blog/gyeng%C3%BClhet-e-sv%C3%A1jci-frank