feb.
27
2012

Gyengülni fog a forint a Goldman Sachs véleménye szerint

A forint komolyabb gyengülését prognosztizálja a világ egyik legnagyobb tanácsadó műhelye és befektetési bankja, a Goldman Sachs. Az óriás cég közvetlen térségünkkel, továbbá Oroszországgal, Közel-Kelettel és Afrikával foglalkozó részlegének vezető közgazdásza, Magdalena Polan az alapblog.hu-nak adott interjúban az idei évre vonatkoztatva 315-325 forintos euró árfolyamról is beszél, továbbá arról, hogy a magyar nemzetgazdaság 2012-ben – a széles értelemben vett nem euróövezeti térségben egyedüliként – recesszióba esik.

A szakértő  azt mondja,hogy a Goldman Sachsnál nem tartják reálisnak a kormány költségvetési deficitre vonatkozó célját. Szerintük sokkal nehézkesebbek lesznek a tárgyalások az IMF-fel, mint ahogy ezt nálunk hivatalosan kommunikálják.
Hazánk szemszögéből viszont örvendetes, kiaknázható lehetőségnek értékelik a Goldman Sachsnál, hogy az euróövezeten belüli legfontosabb partnerünk, Németország viszonylag jól fog teljesíteni, és ugyancsak nagyszerű teljesítmény várható Oroszországtól is. Ez utóbbi mögött azonban elsősorban a kőolaj világpiaci árának jelentős, a Goldman Sachs szerint: 125 dollárosra való emelkedése húzódik meg.  

A Goldman Sachs irányadó szakértője máskülönben úgy látja, hogy egyelőre véget ér a piacokon az elmúlt két hónapban tapasztalt „normalizálódási rali”, amelyet az váltott ki, hogy míg tavaly eluralkodott a félelem az euró esetleges összeomlása miatt, addig most egy széles körű remény alakult ki, hogy pozitív lesz a végkifejlet. Emögött elsősorban az Európai Központi Bank likviditást növelő lépései és azok a jelzések álltak, hogy az EKB még sokáig tartósan alacsonyan tartja, sőt esetleg csökkenti is az alapkamatot. Míg tavaly menekültek a befektetők a kockázatos eszközöktől, és vállalták a veszteségeket, addig az idei év első két hónapjában éppenséggel a nagyobb kockázatok felvállalásával tettek szert nagyobb haszonra.

Zentai Péter: Egyben marad-e az euróövezet? Reális-e az európai és amerikai bankok gyors és általános profiltisztulása, képesek-e belátható időn belül tényleg leépíteni a tőkeáttételekkel átszőtt adósságaikat?

Magdalena Polan: Igen. Abból indulunk ki, hogy az euróövezet képes megoldani a jelenlegi krízist. A piacok azonban további konkrét lépéseket várnak e tekintetben is. A következőket gondoljuk ezzel kapcsolatban: a piaci bizalom visszanyeréséhez nagyban járulna hozzá a közös kötvény (eurókötvény) kibocsátása, vagy a zónához tartozó államok közötti kölcsönös adóssággarancia-rendszer megteremtése: az adósságok és visszafizetésük egységesítése (debt mutualisation). Az EKB legutóbbi lépései, például a piacok likviditásának hosszú távra való biztosítására, máris lényegesen erősítették a bizalmat a befektetők körében, de még további konkrétumokra lesz szükség. 

Z. P. : Miként látják az egyes európai nemzetgazdaságok helyzetét? Vita van ugyebár az élenjáró nemzetközi szakértők között, hogy recesszióba süllyed-e az euróövezet vagy sem.

M. P. : Az euróövezet GDP-je mindenképpen visszaesik az idén. Mínusz 0,4 százalékot várunk. De ez a várt adat hatalmas növekedésbeli különbözőségeket takar az eurós országok között:. az övezet “mag országaiban” emelkedést (Németország esetében 0,9 százalékos pluszt), míg a periférián ugyanekkora mínuszt. Az általam kiemelten vizsgált térségben, Közép-Kelet-Európa nem euróövezethez tartozó országaiban, valamint Törökországban, Izraelben, Dél-Afrikában, nem utolsósorban Oroszországban a várható összteljesítmény ugyanakkor nem lesz negatív. E térség azonban GDP-fejlődését illetően az idén mégiscsak jócskán lemarad Dél-Amerikához és Ázsiához képest. Törökország például a tavalyi nyolc és fél százalékos növekedéséhez képest az idén várhatóan csak két és fél százalékkal fog erősödni. Lengyelország, Csehország gazdasági teljesítménye tavalyhoz képest csaknem feleződik. Mindent egybevetve, ebben az úgynevezett CEMEA régióban csak Magyarország esetében várunk recessziót. Fél százalékkal fog visszaesni szerintünk a GDP a 2011-es általunk becsült 1,7 százalékos pluszhoz képest.

Z. P. : Állítsuk a középpontba az én hazámat, továbbá Csehországot és Lengyelországot! Mit várnak költségvetési hiányban, vagy az alapkamatok szintjét tekintve ezekben az országokban?

M. P. : Úgy látjuk, hogy hármuk közül a Cseh Köztársaság pénzügyi helyzete a legstabilabb, a legegészségesebb. Továbbra sem szorul jelentősebb külső támogatásra, hitelekre, az euróövezet esetleges pénzügyi sokkhatásaitól Csehország képes önmagát leginkább megvédeni. Számára – mert erősen exportfüggő ország – Németország és a globális gazdaság növekedése számít létfontosságúnak. Csehországban ugyanakkor a kormányzati kiadáscsökkentések és a romló fogyasztói hangulat okán vissza fog esni a belső kereslet. Lengyelország a mi szemünkben ugyancsak stabil gazdaság, látványos, egyértelmű politikai és monetáris döntéseket, strukturális reformokat láthatunk a fizetési mérleg javítása érdekében. Egyébként pedig Lengyelország gazdaságát közismerten a jelentős belső kereslet stabilitása húzza. Csehország az idén 0,6, Lengyelország 2,5 százalékos GDP-növekedést képes produkálni az idei évben.
Magyarországot tartjuk a legingatagabb lábakon álló gazdaságnak, a legkevésbé stabil pénzügyi környezettel bíró országnak a vizsgált CEMEA térségen belül. A belső keresletet tovább fogja szűkíteni a költségvetés kiadási oldalának nagyon jelentős csökkenése, bevételi oldalának erőteljes növelése (fiscal contraction). A hivatalos cél ugyebár, hogy 3 százalék alá, 2,5 százalékra szorítsák a GDP-arányos költségvetési hiányt. Ezt mi irreálisnak tartjuk. Ami a magyarországi alapkamatok alakulását illeti, szerintünk az MNB kamatemelés(ek)re kényszerülhet még az idén, ha akadályokba, „buckákba” botlanak az IMF-el és az EU-val folytatott tárgyalások. Mindazonáltal azt gondoljuk, hogy az év végére – a nehézségek dacára – a Nemzeti Bank mégis csak vissza tudja hozni hét százalékra az alapkamatot ami 2013-ban  lemegy 5,5 százalékosra.

Z. P. : Mégis miből indulnak ki, hogy feltételezik, hogy nem reális a magyar kormány által kitűzött idei hiánycél? Mekkora volt önök szerint a magyarországi költségvetési hiány 2011-ben?

M. P. : A GDP-hez viszonyítottan körülbelül 5-6 százalékos. Nehéz eleve pontosabb előrejelzést adnunk, mert a hivatalosan közölt adatot (miszerint nem is volt hiány, a költségvetés pluszban zárt) a nyugdíjkasszák pénzének a költségvetésbe irányítása befolyásolta. 2012-re mindenesetre azt vállalta fel gyakorlatilag a kormány, hogy felezi a hiányt egyetlen esztendő leforgása alatt. Ez a rendkívüli fiskális, költségvetési szigor, kiadáscsökkentéssel, bevételemeléssel kell, hogy együtt járjon, olyannal, amely nagyon negatívan hat a belső keresletre és a gazdasági növekedésre. Ebből kiindulva is azt gondoljuk, hogy a kormány 3,5 százalékosra tudja csökkenteni a hiányt a GDP-hez viszonyítottan. De ezt az – általunk – várt eredményt is jócskán befolyásolhatja az esetleges IMF-EU-Magyarország megállapodás minősége.

Z. P: De hát Önök csak feltételezik, hogy lesz megállapodás Magyarország és az IMF illetőleg az EU között…

M. P. : Igen. Ezt tartjuk a legvalószínűbb lehetőségnek. Csakhogy feltételezni merjük, hogy sokkal lassabban és nehezebben fog létrejönni a megállapodás, mint ahogy azt a magyar kormányzat kommunikálja. Várakozásaink szerint a „deal” létre kell jöjjön az első félév végére. Addig azonban sok-sok kisebb-nagyobb buktató, nehézség merül fel a magyar kormány és nemzetközi hitelezői közt.  

Z. P.: Mégis ez mit jelent? Mit jelent a forint szemszögéből például?

M. P. : A forintot először is a Magyarországhoz kapcsolódó körülmények befolyásolják, például az ország gazdasági helyzete, a gazdaságpolitikája iránti bizalom, a tőkekiviteli kockázat alakulása. Másodsorban külső tényezők befolyásolják, mint a a globális befektetői hangulat, az eurózónában zajló események, a vezető központi bankok politikája. Nos, mi nem gondoljuk, hogy simán fognak haladni a tárgyalások az EU-val és az IMF-fel, ugyanakkor mindezt a befektetők éber figyelemmel fogják követni. Ebből adódóan úgy gondoljuk, hogy a forint árfolyama volatilis lesz és nincs benne most már erősödési potenciál. Pozitív hatást gyakorolna rá azonban, ha hihető megtakarítási célok mentén létrejönne több strukturális reformot tartalmazó megállapodás. Ez hihetővé tenné a befektetők körében, hogy a reformokat valóban végbe is viszik. Mindeközben az euróövezeten belüli események, az eurózónához tartozó országok bankjainak helyzete, azok alakulása ugyancsak hatni fog a forint árfolyamára, annál is inkább, minthogy ezen bankok jelentős szereplők Magyarországon. És – ahogy céloztam rá – az euró körüli probléma nem oldódik meg egyhamar. Ez azt jelenti, hogy a forint nagy mozgásoknak lesz kitéve az idén. A régió legérzékenyebb fizetőeszköze marad. A forinttal kapcsolatos elemzésünk szerint az idei esztendőben három-hat hónapos távlatban bőven háromszáz forint feletti euróval kell számolni, 315 forintot jelzünk, de az IMF tárgyalások számunkra egyáltalán nem kizárható elhúzódása, a nehézségek felszínre kerülése, a kudarctól való félelem nyomán lehetségesnek tartunk 340-350 forintos árfolyamokat is. Ámde mégis hiszünk a megállapodás létrejöttében. Az év végére, a jövő év elejére 325 forintos árfolyamot prognosztizálunk.

Z. P. : Az Ön által vizsgált térség óriási. A legizgalmasabb ország benne talán Oroszország. Mit gondolnak az oroszok fejlődési lehetőségéről, pénzügyi helyzetükről?

M. P. : Oroszország egyébként Magyarország szemszögéből külön is nagyon figyelemreméltó, ugyanis önöknek két kapaszkodójuk van a létfontosságú export felfuttatását tekintve. Az egyik Németország, amelynek tehát viszonylag jól fog menni a dolga az idén, a másik pedig Oroszország, amelynek relatíve egészen kiválóan alakulhat a helyzete az idei esztendőben. Csaknem négy százalékos oroszországi GDP-növekedést várunk, ez mindössze pár tized százalékos módosulás a tavalyi 4,3 tized százalékos GDP-erősödésükhöz viszonyítva. Oroszországban folyamatosan és az orosz devizát erősítő körülményként észlelhető a monetáris szigor fenntartása és a kormányzati költségvetési politika enyhülése. Megengedhetik maguknak. Az orosz teljesítményt befolyásolja az idén az olajárak és részben az arany további várhatóan jelentős drágulása. Nyersolajban az év végére 125 dolláros hordónkénti árat várunk a jelenlegi 105 dollároshoz képest, az aranynál 1900 dollárt unciánként.