Gyengülő régiós devizák

Észrevehetően gyengék a közép-kelet-európai (KKE-i) régiós devizák (lengyel zloty, forint, román lej). Ez azért is furcsa, mert ezek a devizák reálértelemben olcsók, itt van kamat, a KKE-i gazdaságok jól teljesítenek és folyó fizetési mérleg problémák sincsenek (EU-s támogatások, külföldön dolgozók növekvő hazautalásai). A gyengülésre több magyarázatot is lehet adni, számomra egyelőre nem világos, hogy ezek közül melyik a valós ok.

  1. A Brexittől érthetően tartanak a befektetők, mert az egyrészt növelné a piaci turbulenciákat, így azt a kockázatos eszközök, tehát a KKE-i régiós devizák is megéreznék. Másrészt Nagy-Britannia kilépése az EU-ból hosszabb távon várhatóan csökkentené a kapott transzfereket és hátrányosan érintené az ott dolgozó lengyeleket, magyarokat, románokat. Ha valaki tart attól, hogy a Brexit következtében az EU-ban a jelenlegihez képest sérülne a szabad munkaerő-vándorlás, akkor azzal számolhat, hogy a külföldön dolgozók csökkenő hazautalt transzferein keresztül hosszabb távon gyengülnek majd a KKE-i devizák. Ezzel a magyarázattal csak az a gond, hogy más kockázatos eszközök (pl. részvények) az elmúlt héten már a Brexit csökkenő valószínűségét árazva erősödtek, így a KKE-i devizáknak is kellett volna. Tehát lehet, hogy nem a Brexittel van összefüggésben a régiós devizák gyengesége.
  2. Másik lehetséges magyarázat: az olajár emelkedése. A KKE-i országok nettó olajimportőrök, így a fekete arany drágulása rontja a folyó fizetési mérlegüket. (Közben az orosz rubel érthető módon erősödik.) Ezzel a magyarázattal az a baj, hogy az eurózóna is nettó olajimportőr, így a régiós devizáknak alapvetően nem az euróval szemben kellene gyengülniük.
  3. A közelmúltban a KKE-i devizák gyengülése jellemzően egybeesett az eurózónás állampapírok hozamának emelkedésével – a csökkenő hozemfelárunk kevésbé teszi vonzóvá a régiós devizákat. Lehet, hogy ez a hozamemelkedés előszele, amit azért látunk most előbb a régiós devizák piacán, mert a Brexittől való félelem miatt átmenetileg(?) nyomottabbak az európai kötvényhozamok? Elképzelhető, de azért nem túl valószínű magyarázat, ugyanis nemcsak az eurózónában, hanem az USA-ban, Japánban, azaz globálisan is csökkentek a kötvényhozamok az elmúlt hónapokban.
  4. A legvalószínűbb magyarázatnak az tűnik, hogy a KKE-i régió lassan halad a gazdasági túlhevülés (overheating) felé, ami a külső (és belső) egyensúly romlásán keresztül hosszú távon gyengíteni szokta a devizákat. A régió munkaerőpiaca nagyon feszes, a bérek 4-6 (Romániában 15) százalékkal nőnek, ami az alacsony munkanélküliség miatt várhatóan tovább gyorsul. Ha hozzávesszük, hogy magas a kapacitáskihasználtság, lassan beindul a hitelezés és tovább gyorsul a lakossági
    Tegyük fel, hogy ha Magyarországon 5% infláció van, az azt jelenti, hogy a lakásom ára évente 5%-kal nő. Ha eközben az eurózónában csak 1% az infláció, tehát évente csak 1 százalékot emelkedik egy lakás ára, abból az következik, hogy minden évben mintegy 4 százalékkal több salzburgi lakást kapok a budapesti lakásomért, tehát reálértelemben gazdagodom csak azért, mert forint kitettségem van. Kivéve, ha a forint gyengül minden évben legalább 4 százalékot, mert akkor ez a nominális árnövekedést kiegyensúlyozza.

    fogyasztás, akkor látható, hogy emelkedik majd az infláció és romlanak a folyó fizetési mérlegek. Az infláció emelkedésével pedig csökken a régiós állampapír által ígért reálhozam. Elképzelhető, hogy olyan nagy lesz az inflációs különbség a szűk munkaerő-piacú KKE-i régió és a már csökkenő, de még mindig magas munkanélküliséggel küszködő eurózóna között, hogy a régiós devizák a mérsékelt gyengülés ellenére is reálértelemben fel fognak értékelődni. Azaz a belső (inflációból adódó) felértékelődés nagyobb lesz, mint a devizaárfolyamok nominális leértékelődése. Összességében ez nem feltétlenül baj, hiszen a KKE-i régió jelenleg nagyon versenyképes, kezelhető tehát egy mérsékelt reálfelértékelődés.
    Ezzel a magyarázattal annyiban lehet kötözködni, hogy a külföldi befektetők többségének jellemzően nem ilyen hosszú az időhorizontja, azaz inkább a következő fél-egy-másfél éves várható eseményekre, folyamatokra lőnek. Ha valaki a visszapillantó tükörbe tekint, akkor látszólag a régióban nincs nyoma az inflációnak. A felszín alatt azonban már érezhetőek a jelei.

Nem tudom, melyik a régiós devizák gyengülése mögött meghúzódó valós, igazi (legfontosabb) ok, sőt, lehet, hogy valami olyasmi, amire nem is gondoltam. Mindenesetre holnap, a brit népszavazás eredményének, illetve az arra adott piaci reakcióknak az ismeretében egy kicsit tisztulhat a kép.