Gyerekek, bocsi, szorult helyzetben vagyunk

100 napja kormányoz Spanyolországban a jobboldali Partido Popular élén Mariano Rajoy. Ő váltotta Zapatero-t és a PSOE-t (Spanyol Szocialista Munkáspárt – Partido Socialista Obrero Español). Az új kormány rögtön munkához látott, rendesen bele is csapott a lecsóba. Megváltoztatta a Munka Törvénykönyvét, amelyet a kormány gazdasági minisztere, Luis de Guindos rendkívül agresszívnek titulált.

A törvény életbe lépését követően sokkal egyszerűbbé (és költséghatékonyabbá) vált a munkavállalók elbocsátása. Arra persze ma már legyintünk, hogy Rajoy elnök a pár hónappal ezelőtti kampánya során a twitter oldalán pontosan arról írt, hogy semmiképpen nem szeretne olyan szabályozást bevezetni, amely olcsóbbá teszi a munkavállalók kirúgását.

Előző héten röppent fel egy pletyka, miszerint a spanyol bankokat fel kell majd tőkésíteni. Ezt cáfolták. Viszont ugyancsak előző héten fogadták el a 2012-es költségvetést, melyben 27 milliárd eurós megszorításról döntöttek a közalkalmazottak fizetésének befagyasztásán és a minisztériumok költségkeretének átlagos 16,9%-os csökkentésén keresztül. A cél elég világos: a tavalyi 8,51%-os költségvetési hiányt idén le akarják faragni 5,3%-ra, 2013-ra pedig 3%-ra az euróövezeti szabályoknak megfelelően. A társasági adókat megemelik, a villany árát 7%-al, a benzin árát pedig 5%-al emelik. Ezen kívül 12,3 milliárd euró értékű adóemeléseket vezettek be. A kormány egyik vezető tisztségviselője Soraya Sáenz de Santamaría a kialakult helyzetet a következőképpen jellemezte előző hét végén: „Pengeélen táncolunk, szorult helyzetben vagyunk”

A hétvégén a hírek olvasása közben eszembe jutott egy pár héttel korábbi találkozás egy kollégával, aki spanyol felesége révén sokat jár Barcelonaban. Elmondása szerint a spanyoloknak már csak a foci maradt. Az is kiderült, hogy a katalán főváros patinás tengerparti sétányát, a Paseo de la Marítima-t már átvették a kínaiak és a kávézók egy részét ők működtetik.