Ha Ázsia tüsszent, Magyarország is megfázik

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az első nyolc hónapban hatalmas többlet halmozódott fel a külkeresdelmi mérlegben, az 5 milliárd eurós összeg kicsivel nagyobb, mint az előző év hasonló időszakában mért. Az export, ha gyengébben is, de tovább növekszik, míg a gyenge belső fogyasztás miatt az import hullámzó teljesítményt mutat. Míg Magyarországon sokan a német konjunktúrához kötik az export helyzetét, addig érdemesebb távolabbra, Ázsiába is tekinteni. Ha ott lassul a gazdaság, azt mi is megérezzük. Most pedig ezzel lehet számolni.

Újra rekordok közelében van a magyar külkereskedelmi többlet. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdai közlése szerint augusztusban a behozatal volumene 0,3 százalékkal csökkent, míg a kivitelé 1,7 százalékkal nőtt. Euróban számolva az export 2,3 százalékkal, az import pedig 0,2 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához viszonyítva, az exporttöbblet 587,6 millió euró volt, 133,2 millióval több, mint egy éve. Az év első nyolc hónapjában 4,7 milliárd eurót tett ki a többlet, ami 50 millióval több, mint a tavalyi év hasonló időszakában összehozott összeg. Ha ugyanakkor az elmúlt egy évet vesszük számításba, akkor a többlet átlépte a 7 milliárd eurós határt, ez a 2011. októberi csúcstól csak 250 millióval marad el.

Az autó- és gyógyszeripar a kivitel motorja

Az export hajtóerejét továbbra is a feldolgozott termékek, élelmiszerek, italok és dohánytermékek adták. A feldolgozottáruk esetében elsősorban a gyógyszer- és gyógyszerészeti termékekről van szó, élelmiszereknél pedig különösen a gabona és gabonakészítmények kivitele ugrott meg, köszönhetően a tavalyi jó termésnek. Emellett dinamikus bővülés jellemezte a közúti jármű, valamint az irodagép és gépi adatfeldolgozó berendezés mindkét irányú forgalmát, valamint az energiafejlesztő gépek és berendezések kivitelét is.

A fenti adatok arról tanúskodnak, hogy – bár kisebb mértékben – de továbbra is bővül az export, az import pedig a pangó belső fogyasztás és a beruházások rendkívül alacsony szintje miatt gyakorlatilag stagnál, és a 2010-11-ben mért komolyabb (20-30 százalékos) bővülések mára már elolvadtak. A külkereskedelmi többlet miatt egyszerre lehet szomorkodni és nevetni is. A külkereskedelmi mérleg többlete ugyanis devizatöbbletet is eredményez, ám az export bővülését nem követi a magyar gazdaság – és import – növekedése, a belső fogyasztás kínlódik, így csak azok a cégek tudnak talpon maradni és versenyképesek lenni, amelyek külföldre termelnek. A többiek szinte csak vegetálnak.

Stagnáló exportra kell számítani

A külkereskedelmi mérleg többlete igazából csak kórtünete a magyar gazdaság recessziós állapotának – mondta a hvg.hu-nak Zsiday Viktor, a Concorde Alapkezelő elemzője. Mint kifejtette, a többlet nélkül nem tud helyreállni Magyarország stabilitása, mivel az elmúlt években folyamatosan érkezett a tőke hazánkba – amit főként hitelezésre használtak fel –, most pedig megindult a külföldi befektetések visszafizetése. Ez azonban egy globális trendbe illeszkedik, mivel jelenleg más országok is hiteleik visszafizetésére koncentrálnak.

Lesz-e idén rekord külkereskedelmi többlet?

Tavaly január-decemberben a kivitel értéke 22 291 milliárd, a behozatalé 20 342 milliárd forint volt. A kivitel euróban 11,7, a behozatalé 10,5 százalékkal emelkedett. A külkereskedelmi mérleg 1949 milliárd forint aktívumot mutatott, az egyenleg 433 milliárd forinttal javult a 2010. évi 1516 milliárd forintos aktívumhoz viszonyítva. Akkori árfolyamon ez 7 milliárd eurónak felel meg, ami rekordot jelentett. Az idei év január-augusztus időszakban több mint 5 milliárd euró volt a többlet, ami kicsivel több, mint a tavalyi év hasonló periódusának eredménye, így elképzelhető, hogy az idei évben is rekordközeli, esetleg újabb rekord külkereskedelmi többlet alakulhat majd ki.

Ebben a történetben a legfontosabb talán az, hogy a folyó fizetési mérleg pluszos legyen az államadósság csökkentése érdekében, és ehhez elengedhetetlen a külkereskedelmi mérleg többlete – hangsúlyozta Zsiday. Ehhez viszont szükség lesz a belső fogyasztás élénkülésére.

A magyar exportbővüléssel kapcsolatban, melynek fontosságát a politikusok is igyekeznek hangoztatni, a Concorde Alapkezelő elemzője kijelentette: majdnem biztos abban, hogy az stagnálni fog, döntően a negatív európai gazdasági helyzet miatt. Csak akkor következhetne be radikális exportnövekedés, ha a forint rendkívüli mértékben leértékelődne, de erre nem lehet számítani – emelte ki Zsiday.

Nem is Németország, Ázsia igazán a lényeg

Van egy külső egyensúlyjavulás, melynek ugyanakkor a lakossági fogyasztás és beruházások visszaesése, stagnálása az elsődleges tényezői – mondta a hvg.hu-nak Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója. Az egy helyben toporgó importnak igazából két oka van. Az első az, hogy az exporttermékek egy részét importáruból állítják elő, és mivel a magyar export bővülése lassul, így mérséklődik az import növekedése is.

A másik az, hogy a konjunktúra-érzékeny, úgynevezett diszkrecionális beszerzések visszaestek. Ez jelenti részben a lakosság visszaeső keresletét a tartós fogyasztási cikkek iránt, illetve ide tartozik a beruházási javak iránti kereslet csökkenése miatt is, ami pedig a nemzetgazdasági beruházások 5-10 százalék közti szabadesésének a következménye. Duronelly szerint mindez azt eredményezte, hogy olyan külkereskedelmi szufficitet halmoztunk fel, melyet a nyersanyag-exportáló, vagy a rendkívül magas hozzáadott termékeket exportáló országok, pl. Svájc vagy Szingapúr szoktak összehozni.

Minden, ami a belső kereslethez kapcsolódik, stagnál vagy visszaesik, ugyanakkor a magyar export rendkívüli mértékben a német vállalati szektor exportkonjunktúrájához kötött. Ebben a relációban azonban talán nem is maga Németország, hanem a német cégek exportpiacai, döntően ázsiai országok az érdekesek Magyarország számára is. Egy ottani felvevőpiaci növekedés lehet ugyanis pozitív hatással a magyar dinamikára, emelte ki a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója.

Duronelly szerint azonban már megfigyelhető, hogy az exportfüggő német gazdaság növekedése lassul és azzal lehet számolni, ha Ázsiában lesz is elmozdulás, akkor az inkább a negatív tartomány irányába indul el. Szűkülhet tehát a német, és azon keresztül a magyar export volumene is. Mindezek ellenére 2013-14-ben is a külkereskedelmi mérleg többletével lehet majd számolni, mivel a belső piac továbbra sem tud magára találni – tette hozzá Duronelly.

Nagy Gergő

Forrás: hvg.hu – 2012. október 31.