Hamecz: Az alapkezelés most egy haldokló szakma itthon

A hazai befektetésialap-piacon erős trendek követték egymást, először a kötvény, majd a pénzpiaci és az ingatlan, most pedig az abszolút hozamú alapok a kedvencek. Ennek a korszaknak is eljön azonban a vége, amint túl sok lesz az alap, és sok lesz köztük a gyenge teljesítményű – hangzott el a Portfolio.hu Öngondoskodás konferenciáján. Bár a nyugdíjrendszer átalakítása nagy pofon volt a szektornak, az alapkezelők most főként a lakossági üzletágban igyekeznek erősíteni pozícióikat és növelni betéteiket.

Az első hazai befektetési alapok zárt végűek voltak, az első nyílt végű alap pedig bátor húzás volt ugyan (az akkori utalási és technikai feltételek mellett), de nem élte túl a piaci turbulenciákat. A befektetési alapok indulását két évtizeddel ezelőtt még jelentős adókedvezmény segítette, létrehívásukra pedig nagy szükség volt, hiszen a hazai piacon a bankokon kívül nem nagyon voltak intézményi befektetők, akik tudták volna vásárolna a hazai államkötvényeket az MNB visszavonulása után. Különösen nagy felfutást az OTP mutatott, amely volt, hogy 50 százalékot is meghaladó piaci részesedést is elért, mivel a többi bank eleinte nem látott nagy lehetőséget az alapkezelésben.

Nem nehéz kitalálni, miért kötvény- és állampapír-túlsúlyos a magyar befektetésialap-piac. Ilyen magas hozamok (akkoriban 30 százalék körüli) és infláció mellett ugyanis igen nehéz volt olyan terméket kreálni, amely ezt meghaladó hozamot tud hozni a befektetőknek – mondta Fatér Gyula, a Budapest Alapkezelő vezérigazgatója. Emellett ezek voltak akkor likvid piacok. Az alapkezelőknek ráadásul hozniuk kellett a hitelkamatok hozamát, a befektetők többsége ugyanis jelentős hitelfelvétel mellett jegyzett alapokat az adóoptimalizálás végett, amit az alapkezelő bankja nyújtott – mesélte Pohner Anikó, a Sopron Bank Burgenland igazgatósági tagja.

Az elmúlt időszakban azonban már egyre inkább kezdtek megjelenni innovációk a hazai befektetésialap-piacokon. A nemzetközi piacokhoz képest két évtizeddel ezelőtt még 60 év lemaradásban voltunk, most már csak 4-5 év lemaradásban vagyunk – mondta Fatér Gyula.

Külföldön verseny a hozamokért

A nemzetközi termékfejlesztési trendeket nagymértékben befolyásolják az alacsony hozamok és az államok és jegybankok által kivitelezett pénzügyi represszió, amely a fejlett világban negatív reálhozamokhoz vezetett. Az alacsony hozamok ellenére a befektetési alapok összességében nincsenek rossz állapotban, egyedül a részvényalapokat kerülik a befektetők, míg a magasabb hozamot, de nagyobb kockázatot képviselő globális, bóvli- és feltörekvő kötvényalapok iránt igen nagy a kereslet a hozamra kiéhezett befektetők között.

A termékfejlesztésben jelentős előrelépés történt a feltörekvő kötvényalapok körében, ahol létrejöttek egyedi országokra, különböző devizákra, futamidőkre specializált alapok. A részvényeket sem lehet teljesen leírni, közülük azonban a magas hozamú részvényalapok tudtak népszerűvé válni, ahogy az osztalékhozamok jelentősen vonzóbbá váltak az állam- és vállalati kötvényhozamokhoz képest. Ezek viszont inkább opciós struktúrában lehetnek népszerűek.

Hazai piac fejlődése

A részvényalapok igazán sosem voltak népszerűek hazánkban, a kötvényalapok viszont annál inkább. Amikor azonban tudatosult a befektetőkben 2003-ban, hogy kötvényeken is lehet veszíteni, előretörtek a pénzpiaci és ingatlanalapok, ám a válság ez utóbbival kapcsolatban is felszínre hozta a kockázatokat. Az elmúlt évek legnagyobb slágertermékei az abszolút hozamú alapok voltak. Azzal viszont, hogy az abszolút hozamú alappal egy fekete dobozt vásárol a befektető, és a befektetési döntések felelősségét az alapkezelőre tolja át, a befektetési kockázatát partnerkockázattá alakítja át – mondta Vízkeleti Sándor, a BAMOSZ elnöke. Ráadásul ha az abszolút hozamú alap szektor is telítetté válik, akkor természetes módon számos alap lesz közte, amely nem fog jól teljesíteni, ahogy ezt a hedge fundok körében is lehetett tapasztalni – tette hozzá Hamecz István, az OTP Alapkezelő elnök-vezérigazgatója.

A nyugdíjvagyon kivonása az alapkezelési piacról a kezelt vagyon tekintetében nagyjából 30 százalékos, árbevétel tekintetében 20-25 százalékos csökkenést hozott. Ez tehát súlyos pofon volt az alapkezelőknek, akik a kieső bevételeket leginkább a lakossági szegmensből igyekszenek pótolni, amely a legmagasabb profitmarzsot kínálja. Bár látványos leépítések nem voltak a szektorban (nem is dolgoznak itt sokan), a portfóliómenedzserek fizetése 2008 óta nem emelkedett, mutatva azt, hogy ez most egy haldokló szakma – mondta Hamecz István.

Szektorszinten és makroszinten is nagyon borús a kép, de legkésőbb februárban európai alapkezelő jön, ami új kihívásokat jelent. Az a tapasztalat, hogy a külföldiek magyar alapot nem vesznek meg szívesen, még egy gibraltárit is előbb vesznek – mondta Bilibók Botond, a Concorde Alapkezelő vezérigazgatója. A magyar alapok viszont szabályozási előnyben vannak a külföldiekkel szemben, ami miatt kevésbé éri meg a magyar alapkezelőknek külföldi alapokat indítani. A külföldi alapoknak van viszont egy olyan előnye, hogy a hazai aggodalmak, amit év elején is lehetett tapasztalni, egy külföldi alapot nem érintenek.

Forrás: Portfolio.hu – 2012. október 30.