Házi olvasmány

Nyugdíjas kolléga (mégiscsak dolgozik ő) évekkel ezelőtt a pénznyomtatás nemzetközi versengését a “Devizák paraolimpiája” címmel illette. Mindenki nyomtat, nyomtat, legutóbb éppen a japán jegybank jelentett be giga-tonnásat. Hatásosságukról itt egy régi-új gondolat, érdemes elolvasni.

Az alábbi cikk a pénzügyi szemle online blog oldalán jelent meg.

AZ ANGOLOKTÓL TANULHATNA A FORINT

Az árfolyam gyengítése fellendíthetné az exportot és a teljes gazdaságot. A gond csak az, hogy ez a terv a briteknél már kudarcot is vallott.

A japán jegybank elnöke bejelentette, hogy kerül amibe kerül, addig nyomtatják a jent és árasztják el vele a gazdaságot, amíg végre valahára nem lesz legalább 2 százalék az infláció. Pénznyomtatás, infláció és a hazai deviza gyengítése, csupa olyan gazdaságpolitikai eszköz, amivel a fejlett világ országai – USA, Japán, Nagy-Britannia – évek óta próbálkoznak, a mai napig sikertelenül…

post 124561 20130408085552

 

Robert Skidelsky, a Warwick University professzora hangsúlyozza, hogy mindez nem véletlen, a pénznyomtatás és devizagyengítés ugyanis képtelen orvosolni az alapvető problémát: a gyenge keresletet.

Ez ugyanis manapság az első számú probléma, azaz hiába a gazdaságba és a bankrendszerbe pumpált sok száz és ezer milliárd, ha a vállalkozások és a háztartások kivárnak és óvakodnak a hitelfelvételtől. Megint csak haszontalan az exportösztönzés céljából végrehajtott mesterséges devizagyengítés, hiába válnak ugyanis olcsóbbá ezáltal a hazai termékek, ha a külföldi vállalatok és háztartások takarékoskodnak.

Nem kell messzire menni, a haszontalan devizagyengítésre kiváló példát szolgáltat a brit gazdaság, ahol a jegybank összesen már 375 milliárd font értékben pumpált frissen nyomtatott pénzt a gazdaságba, a font pedig a pénznyomda 2008-as beindítása óta mintegy 25 százalékkal gyengült a dollárhoz, és mintegy 13 százalékot a külkereskedelmi forgalommal súlyozott nemzetközi devizakosárhoz képest. Ennek ellenére az export csak minimális mértékben – 1 százalékkal – bővült, azaz kijelenthető: hiába a masszív devizagyengítés, ha külföldön hiányzik a kereslet, akkor az export sem tud szárnyra kapni.

Robert Skidelsky szerint a devizagyengítés, a pénznyomtatás és az infláció csak felületi kezelés – mint ilyen, egészen rövid távon lehet kismértékű pozitív hatása, hosszú távon viszont biztosan nem -, a tartós javuláshoz a probléma gyökerét kell kezelni, azaz növelni kell a gazdaságban megmutatkozó teljes keresletet. És miután a vállalatok és háztartások nem fogyasztanak, a professzor ismét csak arra jut, hogy az államnak kell a sarkára állnia, és költenie, beruháznia, fejlesztenie.

A professzor véleménye Magyarország szempontjából is érdekes lehet, egyre többet hallani ugyanis, hogy az kormány szívesen látna egy tartósan gyenge forintárfolyamot, mondván ha a devizahiteleket sikerül leépíteni, akkor a gyenge árfolyam olyan mértékben lendítheti fel az exportot, ami a teljes gazdaságot kihúzhatja a gödörből. A briteknek nem jött be ez a terv, reméljük, mi több szerencsével járunk.