Helyesbítés

Az előző, brókercégekről írt cikkem fontos tévedést tartalmazott, amit szeretnék javítani. A bankoktól eltérően a brókercégeknél tartott pénzszámla-egyenleg NEM kerül be a brókercég mérlegébe, hanem elkülönített ügyfélszámlán van, tehát nem ugyanaz a státusza, mint egy banki betétnek. Ez lényeges distinkció, azonban a végkövetkeztetéseket nem módosítja:

Alapvetően akkor kerülhetünk bajba a brókercégünknél, ha meglopnak minket, bűncselekmény áldozatául esünk (és mindig érdemesebb értékpapírt tartani, mint készpénzt, mert azzal nehezebb manipulálni). Nyilvánvalóan nehéz megállapítani, hogy melyik a tisztességtelen brókercég – és a Wall Street farkasa valamint a Tőzsdecápák című filmmel ellentétben a brókerek többsége  nem kokainmámorban fetrengő lehúzógép. Valószínűleg segít megtalálni a megbízható, tisztességes brókercéget, ha megnézzük az adott társaság szakmai múltját, a könyvvizsgáló személyét, a tulajdonosok üzleti hírnevét, a cég múltját, illetve eleve gyanús ha a piacit jelentősen meghaladó, „tuti” hozamígéreteket hallunk – ezeket ugyanis felelősségteljes brókercég nem vállalja be. Jelentősen növeli a brókercég kockázatát, ha nagymértékben folytat tőkeáttételes ügyleteket, ügyfelei nagy kockázatvállalás mellett, „hitelből” tőzsdéznek. Ilyenkor ugyanis a jó szándék ellenére is könnyen meg lehet csúszni.

Egyébként az 1990-es évek végének konszolidációja óta véleményem szerint a magyar brókerszektor alapvetően jól és tisztességesen működik, nincs semmilyen ok a menekülésre, még a Buda-Cashnél gyanított elképesztő eset ellenére sem. Az igazi kérdés az ügyben, hogy pontosan mi történt, hogy fajulhatott eddig, és a felügyelet ezt hogy nem észlelte? Attól tartok, hogy a válaszokra még egy ideig várnunk kell…

(A tárgyi tévedésért elnézést kérek minden olvasótól!)