7133
okt.
27
2016

Hétfőtől csütörtökig portfóliót kezel, péntektől bivalyokat gondoz

A világ eseményein gondolkodik, aztán befektet részvényekbe, aranyba, pénzbe, miegymásba. De szigorúan csütörtökig. Hogy normális maradjon, pénteken elutazik a Zala megyei bivalyokhoz. Szabó Lászlóval, a Concorde Alapkezelő elnökével és stratégiai befektetőjével beszélgetett a hrportal.hu különös választásáról. 

Nagy öröm szárzúzóval dolgozni

A tizennyolcadik században a tulajdont jószágnak neveztük. Van kedves jószága az üzleti életben?
Nem szerethetek bele egy befektetésembe se. A cél, hogy többért adjam el, mint amennyiért megvettem, így lesz az általunk kezelt befektetési alapoknak megfelelő hozama. Primitíven hangzik, mégis így kell lennie. Persze könnyű beleszeretni egy cégbe, de tudni kell: más a szerelem és az üzlet, nem jó a kettőt keverni.

Hogy áll a tudatossággal a bivalytenyésztésben?
A házi bivalyok kedves állatok, megszerettem őket. Ez a hobbim, itt már helye van az érzelmeknek.

Nehéz elképzelni miben nyilvánul meg a kedvességük. Önnek melyik a kedvenc bivalya?
Dinó, az egyre nagyobbá növő bivalybika. Fiam nagy kedvence volt, borjú korában lovagolt rajta és ma is nagyon szelíd, pedig riasztóan hatalmas. Nem ő a tenyészbikánk, de megtartottuk, nem eshet bántódása.

Szóval, nem üzlet.
Elsősorban nem üzlet, de fontos, hogy biztos legyek benne, hogy értéket hozok létre. Az imént kértem, hogy tíz üszőt hozzanak el Hajdúböszörményből. Ha üzlet volna, akkor ötven kilométerről oldanám meg, de nekem szigorúan bio minősítésű állatok kellenek, az pedig sajnos oda-vissza kilencszáz kilométeres fuvarral jár, az pedig mostanában nem olcsó mulatság. Fontos a bio minősítés, az antibiotikum és vegyszermentes környezet, a barátságos tartási körülmények, nem véletlen hogy a család szinte kizárólag ezt a húst fogyasztja. Azt viszont tudni kell, hogy a biotenyésztés többletköltségeit itthon még nem lehet az árakban érvényesíteni.

Mi vezette ide?
Szülői ágról zalaiak vagyunk, és amikor megszülettek a gyerekeim, vettem pár hektár földet a régi nyaralások helyszínén, hogy majd idősebb koromban gazdálkodom rajta. Pár éve a földjeimmel határos területeket kínált eladásra egy idős gazda, de a földet kizárólag az állatokkal együtt adta, egy csomagban. „Mi a fenét csináljak a bivalyokkal, rackákkal, szamarakkal, kecskékkel?” – gondoltam hirtelen, de aztán számoltam, és kiderült, hogy a meglévő infrastruktúra miatt megéri Zalaköveskútra helyezni a központom, a bivalyokkal meg lesz valami, eladom őket, vagy meg lehet őket enni. A tájrehabilitációs terveimbe beleillett a területen legelő gulya és a többi állat, de előtte a területhez mérten optimálisra lőttük be a számukat.

Mekkora terület kell egy házi bivalynak?
Nincs egyszerű válasz. Üde legelőkön, például Bretagne-ban két-három bivalyt is eltarthat egy hektár, szikes területeken meg egyet se. Két gulyánk van két szemben álló dombon, közte legelő. Az idei nyarunk olyan csapadékos volt, hogy a bivalyok fel sem mentek a dombjaikra, eltartotta őket a legelő. Ez egyrészt jó, másrészt a legelés hiányában elvadult domboldalakat most kaszálnunk kell.

Ilyenkor besegít?
Nagy öröm, ha traktorra ülhetek, szárzúzóval irthatom a bozótot a meredek terepen, de Bobcattel dolgozni se rossz. Sajnos ritkábban jut rá sor, mint szeretném.

Pörgős élet ez?
Lassú. Egyik bivalyos ismerősöm havonta egyszer nézi meg az e-mailjeit, egy másik arra hivatkozott, hogy az e-mailek a fiánál vannak. A szakma különben fejlődik, tagja vagyok a magyar bivalytenyésztők egyesületének. Könyvekből tanultam és sokat kérdeztem.7133

Kíváncsi emberek, erős asszociációk

A harmincas évei közepén lemondott a Concorde Alapkezelő vezérigazgatói posztjáról, és saját szavai szerint nyugdíjba ment. Miért lépte meg?
Mert rájöttem, hogy jobban érdekel a befektetési stratégia, mint a vállalatvezetés. Egy méret fölött pedig választani kell. Ez a legfontosabb ok. A kétezres évek elején egy coach segítségével ismertem fel, hogy nekem nem az a fontos, hogy első ember legyek, az én szabadságom az, ha a gondolataimmal foglalkozhatom. A társadalmi tradíciók azt diktálták, hogy ha sikeres vezető vagy, maradj a helyeden, élvezd a pénzt és a szabadságot, azt, hogy nem szólnak bele a dolgaidba. Szakítottam mindezzel, igaz, külső segítséggel, de nem szégyellem.

Könnyen lemondott az operatív vezetésről?
Igen. Hetente kétszer három órára mentem be, voltak kollégák, akik azt sem tudták, ki vagyok. Jelenleg is így járok be. Közben én kezelem az 55 milliárdos Platina Pí alapot, és azon gondolkodom, hogy mi várható a világ tőkepiacain.

Milyen embernek kell ahhoz lenni, hogy sikeres legyen a globális tőkepiaci versenyben, vagyis jó döntéseket hozzon?
Elsősorban kíváncsinak, elég erős asszociációs képességgel. Nekünk úgy kell megértenünk a világot, hogy közben pénzt keressünk befektetési döntéseinken. Ez nem akadémikus elmélkedés, hanem kemény napi megpróbáltatás. Ha nagyon félreértünk egy számunkra érdekes szituációt, az bizony veszteséggel jár.

Önök se tévedhetetlenek.
Hajaj! Sokszor tévedünk. Fel kell ismerni, ha rossz nyomon jár az ember. Aki hosszú távon tőzsdézik, sokszor be kell látnia, hogy nincs igaza. Akkor vissza kell vonulni. Talán ez a legnehezebb. Talán ezért tudja csak nagyon kevés ember ezt a szakmát hosszú távon sikeresen művelni.

Húsz év eltelt, mit lát másként?
Ma bonyolultabbnak látom azt, amit kezdőként egyszerűnek. Sok tanulópénzt kellett ezért megfizetnem, de bent maradtam. Úgy tűnik, az ösztöndíj nagyobb volt, mint a tandíj. Mások nem voltak ilyen szerencsések.

2016-ban több hazai szakmai elismerést kapott a Concorde Alapkezelő, önök fektetik be a norvég olajalap pénzét Közép-Európában. A világ legnagyobb állami alapjáról van szó. Magyarok a portfoliókezelők, vagy külföldiek?
A portfoliókezelők magyarok és a háttérben dolgozó befektetési tanácsadók is, de a nemzethez tartozásnak e tekintetben nincs jelentősége. Annak sokkal inkább, hogy sikerült belsős és külsős tagokból egy nagyon jó csapatot összehoznunk, amely sokféleképpen gondolkodó emberekből áll. Ez a sokszínűség kiváló és építő vitákat, beszélgetéseket generál, kiváló szinergiákat szabadít fel. Talán leginkább ennek köszönhetjük az eredményességünket.

Milyen az, amikor a tőkepiaci gondolkodók megbeszélést tartanak, hogy mibe fektessenek?
Sokat vitatkozunk egymással, de soha nem az a cél, hogy meggyőzzük a másikat.

Akkor mi célból vitáznak?
Minél több lehetséges álláspont, érv jelenjen meg. Az is eredmény, ha visszavonom egy tervem, mert más megvilágításba kerülve kiderül, hogy nem volt helyes.

A befektetési stratégák zsenik?
Biztos vannak olyanok is, de mi nem vagyunk azok. Mi hozunk rossz döntéseket. Úgy képzelem, a zsenik talán nem.

Honnan jönnek az új munkatársak?
A Corvinus Egyetem pénzügyi tanszékének krémjét vesszük fel. Kizárólag pályakezdők jöhetnek, akik két évvel a diplomaszerzés előtt elkezdenek bejárni hozzánk, feladatokat kapnak és ismerkednek a gondolkodásunkkal. Persze mi is az övékkel. Mire végeznek, mindkét fél tudja már, szeretne-e dolgozni a másikkal.

Szabó László
A Budapesti Corvinus Egyetem (volt Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem) pénzügy-vállalatértékelés szakán szerezett diplomát 1993-ban. Kezdetben vállalatértékeléssel foglalkozott, azután értékpapír-piaci elemzőként dolgozott. Később a Concorde Alapkezelő vezérigazgatója lett, és képviselte az alapkezelőket a BÉT Index Bizottságában. Bár 2006-ban lemondott a vezérigazgatói posztról, aktívan foglalkozik az alapkezeléssel. A Platina Pí az egyik legjobban teljesítő alap a piacon. Jelenleg a Concorde Alapkezelő Igazgatóságának elnöke. Rendszeres előadó a Corvinus Egyetemen. A befektetési alapkezelők és vagyonkezelők szövetsége az elmúlt tíz év legkiemelkedőbb személyiségének választotta 2013-ban.

Nem kereskedni nehéz

Milyen a jó befektetető?
A jó befektető bizonyos területeken rugalmas, néhány dologban azonban nagyon következetes. Az első tíz-tizenöt évben kiderül, hogy mi az a kevés dolog, amihez ért. Miben érzi komfortosan magát, miben nem. Az utóbbi területeket próbálja elkerülni, nem keresi a bajt. A világ leghíresebb befektetője, Warren Buffett például nem fektet abba, amit nem ért. Ezért nem vett internetes cégeket sem az internet hőskorában. Voltak, akik úgy gondolták akkor, hogy „az öreg felett eljárt az idő”, mígnem mindenüket elveszítették az internetes cégek bukásakor, mert nem értették, mit vettek. Az ilyen befektető életveszélyes, mert felkészületlenül éri a baj, amire nincs stratégiája, ezért megijed és rossz döntéseket fog hozni. Ha értem, mibe fektettem, lesz stratégiám a bajban.

Ön mihez tartja magát?
Szeretem megérteni a gazdasági összefüggéseket, és nem veszek általam túl drágának tartott eszközöket csak azért, hogy még drágábban adjam el őket.

Nyomás alatt jól dönteni adottság kérdése vagy tréningezheti magát erre az ember?
Minden képességet lehet fejleszteni egy bizonyos mértékben, de egy minimális stressztűrő alapképesség szerintem alapkövetelmény.

Mennyit dolgoznak időben és fordulatszámban kifejezve?
Mivel nagyon élvezem a munkám, azt mondhatom, hogy én nem dolgozom, sokkal inkább szórakozom. Hogy mennyit szórakozom? Ha valami nagyon érdekes történik, akkor heti hét napban, naponta 14 órában, ha nyugalom van, akkor ellenben takarékra állítom magam. Szerencsére a munka nem köt egy helyhez. Nemrég egyik kollégámmal a Velencei-tó körbe bringázása közben beszéltük meg a világ monetáris politikáját. Ez is meló. Ami gond, hogy a tőzsde nagyon elvont, virtuális közeg, ahol könnyű elveszni. Ráadásul sok pénzt lehet keresni vagy veszíteni, és ez a két dolog komoly pszichés kihívás elé állítja a befektetőket.

Miért nem préselik ki magukat az emberek ebből a virtuális őrületből?
Nem foglalkozni semmivel nehéz. Nem kereskedni, nem tőzsdézni nehéz, még rövid ideig is.

Ön mit csinál, amikor kiszabadul?
Átlagosan heti két napot vagyok a bivalyfarmon, általában péntek reggel fél hétkor indulok, két órát autózom, ami önmagában kikapcsolódás, mert kilenc előtt nem keresnek telefonon. Amikor megérkezem, csak a legfontosabbakat veszem fel, szerencsére sokszor nincs is térerő a dombok között. Éppen a farm újjáépítésén dolgozunk, azt szeretném, hogy ne csak a bivalyoknak, hanem az embereknek is komfortos legyen itt tartózkodni. A farm feladatai elterelik a figyelmem a kereskedéstől. Emellett rendszeresen sportolok, a kung-fu egyik ágát művelem, ami többek között az energia belső áramlására figyel.

Nagy ugrás helyett szerves alakulás

Van olyan vagyonkezelő Magyarországon, amelyre rá merné bízni a pénzét?
Konkurenciáról rosszat vagy semmit. Komolyabbra fordítva a szót, van egy-két, szerintem nemzetközi mércével is eredményes vagyonkezelő cég Magyarországon, és ez nem kis dolog.

Sokáig beszédtéma volt, amit Lázár János Hódmezővásárhely polgármestereként mondott: „Akinek nincs semmije, aki nem vitte semmire az életben, az annyit is ér”. Vagyonkezelői szemmel nézve meghatározza ember mivoltunkat vagyonunk nagysága?
Az autószerelő azokkal az ügyfelekkel foglalkozik, akiknek van autójuk, a fogorvos azokkal, akiknek fáj a foguk, a vagyonkezelő pedig azokkal, akiknek vannak megtakarításaik. Sokan nem tudják, hogy befektetési alapokat akár pár ezer forinttal is lehet vásárolni, így vagyonkezelési szolgáltatások igénybe vételéhez egyáltalán nem kell Krőzusnak lenni.

A rendszerváltozás alapvetése volt, hogy hamarosan utolérjük Ausztriát. Mennyi idő kell még ehhez?
Nem hiszek a nagy ugrásokban. Az elmúlt száz év történelme máig érezteti a hatását, a történelmi emlékezet benne van a mindennapjainkban. Ráadásul Ausztria az elmúlt ötszáz évben mindig fejlettebb volt Magyarországnál. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem cserélhetünk helyet, de ez közel sem magától értetődő.

Volt-e már arra példa, hogy azért nem vállalták valakinek a vagyonkezelést, mert feltehetően törvénytelen eszközökkel szerezte a pénzét, vagy nem vállalták be ügyfélnek valamilyen más ok miatt?
Az eredményes vagyonkezelés alapja a harmonikus ügyfél-szolgáltató kapcsolat. Ha bármilyen oknál fogva ezt nem látjuk biztosítottnak, akkor nem erőltetjük az üzletet. Ez már többször előfordult, és eddig utólag soha nem bántuk meg, ha nemet mondtunk.

Bivalybocs
A magyar házi bivaly megjelenésében szilárd szervezetet, tömeges, jól izmolt, hengeres, széles törzset, nagy erőt sugároz – írja a Magyar Bivalytenyésztők Egyesületének honlapja. A bikák testtömege meghaladhatja az egy tonnát, a tehenek között sem ritka a nyolcszáz kilós. A bivaly járása jellegzetesen lomha, de szükség esetén meglepően gyors futásra képes. Hangja a bőgés-röfögés közötti hangra emlékeztet. Úgy a tehenek, mint a bikák jellegzetes sötétbarna, fekete színűek. A borjak hosszú szőrzettel látnak napvilágot, ezért Erdélyben nem is borjúnak, hanem „bivalybocsnak” becézik őket.
Rendkívül kíváncsi jelleme miatt a bivaly könnyen szelídíthető, a szelíd egyedek kifejezetten igénylik a vakargatást, emberi törődést. Tavasztól késő őszig legelőn tartható.
Hazánkban elsősorban igen jó hústermelő képessége jelenti a fő jövedelmet: egy legelőn tartott választáskori borjú meghaladhatja a háromszáz kilót. Kiváló minőségű húsa a szakácsnők körében nem ismert, nemzetközi szinten azonban elfogadott és keresett. Több fehérjét, foszforvegyületet és vasat tartalmaz, mint a marhahús.
Igavonó képessége háttérbe szorult, de pocsolyaszeretetéről ma is hallani, ami nem volna baj, ha nem munka közben, megrakott szekérrel ragadná magával. Erdélyi bivalyos gazdák szerint a nyári nagy melegben nem egyszer előfordult, hogy szénával megrakott szekérrel mentek be a Szamosba, Oltba vagy Küküllőbe, és ott elhevertek a gazda bosszúságára.