53793252 - render illustration of computer keyboard with the print algorithmic trading on two adjacent pale blue buttons

A tőzsdei robotokról

Az algoritmikus kereskedésre alapuló stratégiák a 2000-es évek elejétől igen népszerűvé váltak, nagyon sok szolgáltató kezdett el nagyfrekvenciás kereskedéssel is foglalkozni. Ma az USA részvénypiaci forgalmának közel feléért felelnek a robotok által végzett tranzakciók, de Európában is 40% az aránya az ilyen kereskedésnek. Nem véletlenül voltak képesek a nagyfrekvenciás kereskedést biztosító szolgáltatók is kiemelkedő profitot elérni 2009-2011-es időszakban. Azonban az elmúlt években telítődött ez a piac is, ami a nyereség 85%-os esésével járt és újabb technológiai kihívásoknak is meg kell felelniük.

A befektetési döntéseket is gépek hozzák helyettünk

Jó néhány éve már jelentős teret hódított magának a különféle algoritmusokra épülő tőzsdei kereskedés, amely emberi beavatkozás nélkül, automatikusan ígér profitszerzési lehetőséget a befektetőknek. Ezek a programok, vagyis utasítássorozatok jellemzően a jó vételi/eladási döntés időzítésével képesek arra, hogy nyereséget hozzanak a használóiknak (de kulcsszerepük van például az árjegyzői tevékenységben vagy a tranzakciók végrehajtásában is). Elsősorban különálló brókercégek, bankok specializálódtak ezekre a módszerekre, az alapkezelők eszköztárában legfeljebb csak kiegészítő eszközt jelentenek a befektetési döntésekhez (bár vannak erre specializálódott alapok is). Viszont ma már a profikon kívül akár a tehetősebb kisbefektetők is hozzáférhetnek az algoritmus alapú kereskedéshez.

A nagyfrekvenciás kereskedés (high frequency trading – HFT) az algoritmuson alapuló befektetések egyik fajtája, ami a nevéből is sejthető módon a rendkívül gyors, sokszor a másodperc törtrésze alatt lezajló kereskedésre használható. Mivel a gyorsaság kritikus lehet a kereskedés során, a fő cél ebben az esetben, hogy a minimális árfolyam-elmozdulásokból is pénzt lehessen csinálni, ha elég sűrűn lekereskedik őket. Természetesen ezek a módszerek akkor lehetnek sikeresek, amikor a volatilitás is nagy a piacokon, mivel ekkor nagyobb valószínűséggel lehet kiaknázni a rövid távú nagy árfolyamváltozásokat.

Éppen ezért kavart olyan nagy port bizonyos befektetői csoportok és a törvényhozók körében is ez a technológia. Egyrészt az ilyen kereskedési mechanizmus pillanatok alatt eltérítheti az adott eszköz árfolyamát, amivel képes instabilitást okozni a piacokon („Flash Crash”), másrészt a hihetetlen gyorsaság a kereskedési rendszerben is zavarokat tud okozni. Nem is véletlenül szigorították az algoritmikus kereskedésre vonatkozó szabályozást az Európai Unióban.

Nagy jelentőségű ma a HFT, de nehézségekkel szembesülnek a szolgáltatók

A 2008-as válság után különösen divatosnak számított a nagyfrekvenciás kereskedés, és valóságos aranybányát jelentett azoknak a cégeknek, amelyek kiaknázták a benne rejlő potenciált. Ha így nézzük, ezek a módszerek forradalmasítani tudták a tőzsdéket, hiszen megemelték a kereskedési aktivitást és az alkalmazóknak egyszerű befektetési stratégiát jelentettek. Végül is a program által végzett nagyszámú tranzakció összességében profitot eredményezett a szolgáltatóknak.

Jól mutatja a HFT jelentőségét, hogy az elérhető adatok alapján, az elmúlt 3 év során az amerikai részvénypiacon a kereskedési forgalom majdnem felét ilyen módon bonyolították le. Ugyanez nagyságrendileg kétszer akkora aktivitást jelent, mint ami 2006-ban volt jellemző, de a 2009-es 60%-os arányhoz képest némi visszaesést jelent. Az európai részvénypiacokon az algoritmusok jelenléte visszafogottabb, de itt is ezek felelnek a forgalom körülbelül 40 százalékáért.

high freq trading_ábra

Így nem vétetlenül ment jól a szekér a nagyfrekvenciás kereskedést és infrastruktúrát biztosító brókercégeknek Amerikában, hiszen a becslések alapján 2009-ben, amikor tetőzött a piac, még 7,2 milliárd dolláros profitot értek el. Azonban úgy néz ki, az elektronikus kereskedéssel foglalkozó cégek is egyre nehezebb helyzetbe kerültek, hiszen a korábbi csúcsokhoz képest 85%-ot zuhanva 2016-ban már 1,1 milliárd körüli lehetett a nyereségük.

Ez a piacon lévő cégek számában is meglátszik, hiszen csak a legnagyobbnak számító fél tucat elektronikus kereskedéssel foglalkozó cég tudott talpon maradni. Elsődlegesen a telítődő, kompetitív piac és a növekvő technológiai költségek jelentik a fő nehézséget számukra, másrészről az is közrejátszik, hogy az elmúlt években a piaci volatilitás is jóval alacsonyabb szinten volt.

Ugyanakkor, ahogy az általában lenni szokott, időközben a piac is fejlődött és ezek az innovációk sem bizonyulnak már olyan jó lehetőségnek. A technológia elterjedésével egyre többen jelentek meg a piacon és egyre többen kezdték kínálni a robotizált kereskedést, amivel drámai mértékben fokozódott a verseny. Ez pedig nem jelent mást, minthogy a HFT elérte a határait, egy új egyensúlyi állapot felé irányítva az algoritmikus kereskedési lehetőséget kínáló cégek piacát.

Éppen ezért a fennmaradó cégek kevésbé a költségeken, mint a stratégiáik megválasztásával szeretnék a pozíciójukat megőrizni. Néhány szereplő például úgy próbál érvényesülni, hogy közös projekt keretében összefog az infrastruktúra megosztása érdekében. Új fegyvert ad azonban a kezükbe az új technológiák fejlesztése (fintech cégek betörése), mint a big data, a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás, amivel sokat javíthatnak a kereskedési módszereken, ha már a gyorsaság önmagában nem elegendő.