szept.
23
2015

Hitelkiváltás…

Korábban Nyugdíjas kollégám egy interjúban nyilatkozta, hogy nagyon sokan megnézik idehaza azt, hogy milyen tévét vesznek, de arra már sokkal kevesebb időt allokálnak, hogy mit kezdjenek a megtakarításaikkal vagy hitelükkel. Nagyon elgondolkodtató volt, és sajnos egyre inkább azt látom, hogy igaza van.

Az elmúlt három hónapban a hitelkiváltás keretein belül mindenkinek lehetősége volt arra, hogy ingyen és bérmentve egyik bankból átvigye hitelét egy másik pénzintézethez. Egy korábbi konferencián már meglepve láttam, hogy egy 400 fős bankár társaság jóslata szerint csak az állomány 10 százaléka cserél majd gazdát, a legextrémebbek is 30 százalékot mondtak. Úgy látom, hogy az inaktivitás győzött, mivel az állomány szerény 2 százaléka cserélt bankot.

A kérdés, kin múlott mindez?? A bankok nem voltak kompetitívek, a Felügyelet nem támogatta eléggé vagy nem szabályozta elég jól ezt az egészet?! A személyes meggyőződésem, hogy egyik sem. Egyszerűen az emberek ingerküszöbét ez nem érte el. Pedig ha egy nagyon primitív számítást végzünk, akkor egy átlagos 5 millió forintos hitelen 1 százalékos hitelkamat differenciával számolva évente 50 ezer forintot tudott volna spórolni egy család.

Márpedig 1 százalék differencia volt, sőt nem egy esetben akár ennél több is, és általában a jóval nagyobb állománnyal rendelkező hitelintézetek ajánlata volt kedvezőtlenebb. Valójában igaza van a nemzeti banknak abban, hogy nincs verseny, de felmerül a költői kérdés, hogy minek verseny, ha az emberek nem élnek vele?!

A kamat differencián amúgy lehet annyit spórolni, hogy kijöjjön egy tévé ára, szóval megérné pár órát ezzel is foglalkozni…

Kiemelt kép forrása: Tőzsdefórum.hu