Hitvita helyett

Őszintén a bevándorlás hatásairól

Az elmúlt néhány hónapban meglehetősen sok szó esett a bevándorlásról, az aktuális események hatására Európa-szerte mind politikai, mind társadalmi szinten folyik a vita a migráció rövid és hosszú távú hatásairól. Hazánkban szinte hetente kerülnek ki új plakátok az utcákra, mindez jól mutatja, hogy meglehetősen átpolitizálttá vált a téma, melynek következtében nehéz az érvek és ellenérvek tengerében eligazodni. A felek elbeszélnek egymás mellett, így nem érdemi vita zajlik, ezért mivel személy szerint engem régóta foglalkoztat a téma, kicsit beleástam magam a migrációról szóló nemzetközi szakirodalomba. Jelen cikkünk nem tér ki a bevándorlás szociális és kulturális hatásaira.

Leginkább engem is az a gyakran megfogalmazódó kérdés foglalkoztatott, hogy jó dolog-e egy társadalom számára a pozitív migráció. Szerettem volna egy kicsit a mélyére ásni, milyen módszerrel próbálják a bevándorlás hatásait mérni a szakemberek. Az első tanulmányok elolvasását követően egyértelművé vált számomra, hogy nem lesz könnyű dolgom. Habár a téma szakirodalma sokat bővült az elmúlt években, meglehetősen kevés jó forrást találtam. Ráadásul a tanulmányok nagy része az USA-ra koncentrál, az Európára vonatkozó kutatásból jóval kevesebb készült. A szakértőket láthatóan az Egyesült Államokban már korábban megfogalmazott társadalmi kérdések erőteljesen motiválták a témaválasztásban.

Az amerikai példa
Egy idei tanulmány eredményei szerint az USA-ba irányuló migráció pozitív hatásai kétségtelenek, egy bevándorló átlagosan 1,2 új munkahelyet teremt, az általa generált pótlólagos fogyasztás új munkahelyeket hoz létre, ami főleg a helyi szolgáltató szektor számára előnyös. Egyáltalán nem találja megalapozottnak azt az állítást, hogy a bevándorlók munkahelyeket vesznek el a helyi lakosoktól, sőt eredményei szerint a migráció pozitív hatással van a szolgáltató szektor reálbér növekedésére. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy az Egyesült Államok bevándorlási politikája speciális, így a fenti eredmények semmiképpen nem nevezhetők reprezentatívnak. A tanulmányok nagy része kiemeli, hogy egy bevándorló gazdaságra gyakorolt hatása jelentősen függ annak korától, iskolai végzettségétől, az eltöltött idő hosszától, illetve attól, mennyire gyorsan integrálódik a fogadó ország társadalmába. Márpedig ezek a tényezők az USA, illetve egyéb fejlett országok, mint Ausztrália, Új-Zéland vagy Kanada bevándorlási politikája által tudatosan irányítottak.

Így csinálják a fejlettek
Amint az alábbi, 2015-ös OECD-tanulmányból származó ábra is mutatja, az említett országokban elenyésző különbség tapasztalható a bevándorló és a hazai lakosság foglalkoztatási rátája között, hiszen az idegen nyelv(ek)et beszélő, gyakran felsőfokú végzettséggel rendelkező, fiatal és rugalmas munkaerő könnyen integrálódik a fogadó ország munkaerőpiacába. A szélesebb körű, Európára is kiterjedő kutatási eredmények szerint a bevándorlók körében általában alacsonyabb foglalkoztatási ráták és bérek tapasztalhatók, ám ezek a különbségek a fogadó országban eltöltött idő előrehaladtával jelentősen csökkennek.

A bevándorlók és a hazai lakosság munkanélküliségi rátája közötti különbség (2012-2013)

Forrás: OECD

Forrás: OECD

Kjetil Storesletten 2000-ben megjelent, sokat hivatkozott kutatása kimutatta, hogy az USA-ba érkező átlagos bevándorló a központi költségvetés számára 7.400 amerikai dollár jelenértéket teremt, azonban a kor és végzettség jelentős befolyással bír az összegre.  A magas képzettségűek esetében ez a szám 96 ezer dollár, míg az alacsony képzettségű bevándorlóknál mínusz 88 ezer dollár. Pozitív értékeket jellemzően a 20-50 éves korú migránsok esetében figyelt meg, ennél fiatalabb és öregebb bevándorlók várhatóan veszteséget jelentettek az USA költségvetésének.

Minőség és haszon
A bevándorlás minősége láthatóan meghatározó a társadalmi haszon szempontjából. Ugyanakkor a legtöbb empirikus kutatás eredménye azt mutatja, hogy a bevándorlás pozitív és negatív gazdasági hatásainak nettó eredménye – néhány kivételtől eltekintve – meglehetősen kicsi. Ez persze nem feltétlenül jelenti, hogy ne létezne össztársadalmi szinten negatív migráció. Az is előfordulhat, hogy a jóléti társadalmak felismerik és időben kezelik azt.

Közkeletű tévhitek a bérekről
Érdemes eloszlatni néhány, a bevándorlással kapcsolatos tévhitet. Gyakori érv, hogy az olcsó beáramló munkaerő jelentősen rontja a hazai munkavállalók esélyét az elhelyezkedésre, érdemben növeli körükben a munkanélküliséget. A kutatások még rövid idő alatt bekövetkező nagyarányú bevándorlás esetében sem igazolták ezt a félelmet. A munkanélküliségi ráta növekedésére vonatkozó feltételezést a kutatási eredmények alapján gyakorlatilag elhanyagolhatónak tekinthetjük, egyes esetekben (lásd a fenti példát) akár pozitív hatás is kimutatható. Ami a bérekre vonatkozó állítást illeti, egyes esetekben valóban mérhető némi bércsökkenés, ám ennek mértéke meglehetősen kicsi, tíz százaléknyi bevándorló várhatóan egy százaléknál kisebb mértékben csökkenti a bérszínvonalat. Ráadásul ennek nem csak negatív hatásai vannak, hisz növeli a nemzetközi versenyképességet, olcsóbb és szélesebb körű szolgáltatás válik elérhetővé a lakosság számára. Azonban, ha a fenti hatás mégis jelentkezik, akkor a társadalom kis részét érinti negatívan, jellemzően az alacsony képzettségű munkaerő számára hátrányos.

Vegyes kép a szociális szférában
Gyakori érv a migráció ellen, hogy az alacsonyabb aktivitási rátával rendelkező bevándorlók jelentős mértékben támaszkodnak a fogadó ország szociális és jóléti rendszerére, ezzel komoly terhet rónak annak költségvetésére. Különösen gyakran kerül elő ez az érv Európában, ahol az újraelosztó rendszer súlya különösen nagy a fejlett világon belül. A kutatási eredmények ebben a témában nem egyértelműek, országonként és időszakonként nagyon változó képet mutatnak. A legtöbb esetben nem, vagy alig tapasztalnak különbséget a bevándorlók és a fogadó ország lakosainak támogatási intenzitása között, bár az egyes országok által alkalmazott szociális keretrendszer és a gazdaság aktuális teljesítménye jelentősen befolyásolja a végkövetkeztetéseket. Habár léteznek negatív példák, általánosságban azonban nem lehet alátámasztani a fenti állításokat.

Marad a hitvita?
A bevándorlás gazdasági hatásai sokrétűek és nehezen mérhetők. Ráadásul a téma meglehetősen alulkutatott, márpedig amíg nem rendelkezünk részletes információkkal és bizonyítékokkal egy témával kapcsolatban, addig nincs más, marad a hitvita. Persze az kérdés, hogy a társadalomnak egyáltalán van-e igénye ennél többre.  Egy dolgot nagy bizonyossággal állíthatunk. Kétségtelen, hogy a jól képzett, vállalkozó szellemű fiatalok bevándorlása nagyon pozitív hatással van a fogadó országok gazdasági teljesítményére, költségvetési egyensúlyára. Ezek az emberek nagyon fognak hiányozni a küldő országokból.

Jól képzett bevándorló nettó jelenértéke korának függvényében

Forrás: Storesletten K. (2000) Sustaining fiscal policy through immigration, Journal of Political Economy.

Forrás: Storesletten K. (2000) Sustaining fiscal policy through immigration, Journal of Political Economy.