Hogyan nem lehet meggazdagodni

Napjainkban egyre többet beszélgetek a gazdagságról, gazdagodásról, annak korlátairól. Lehet nagyon jó sztorikat hallani arról, ki hogyan gazdagodott meg, kinek mekkora szerencséje volt. Mi lehet az oka annak, ha egyikünk gazdagabbá válik, míg másikunknak ez nem jön össze. A The Atlantic cikkét olvasva még inkább elkezdett foglalkoztatni a téma: Milyen ciklusokban szerezzük vagyonunk többségét, miért nem tudnak sokan egy szint fölé lépni? Sokan szeretnének még gazdagabbak lenni, de nem sikerül nekik. Gyakran találkozom azzal, hogy az első időszakban, akár évente, duplázzák a vagyont, később azonban stagnálás áll be (a kevesebbet könnyebb duplázni).

A pszichológusok erről sokkal többet tudnak mondani, lássuk néhány érvüket:

  1. Amikor célokat tűzünk ki, azokat általában minták alapján tesszük és tanuljuk a hogyant. Mintákat, példákat a saját környezetünkből veszünk, többségében a szülőktől vagy a nagyon közeli rokonoktól. Ha a cél teljesül, nehéz új célt úgy kitűzni, hogy nem igazán hiszünk benne, vagy nincs rá tanult példánk.
  2. Ha az egyén egy bizonyos csoportba tartozik és egyébként ambiciózus, gyakorlatilag azt érheti el, hogy a csoportban a legjobb lesz vagy a legjobbak közt lesz tartósan. Nagyon nehéz kilépni a csoportból és új célokat találni.
  3. Az internet világában sok minden változott. Látunk sok szép sikersztorit a világban, de ha a minták, példaképek nincsenek a közelünkben, sokkal nehezebb feltalálnia a „spanyol viaszt”.
  4. A modern technika vívmányait a sikeresek, gazdagok általában hamarabb kezdik el használni, így versenyelőnyünk keletkezik, ha az ilyen típusú emberek közé tartozunk.

Magyarországon nagy az ingatlanbirtoklási vágy. Sok ember célja a következő: legyen egy hitelmentes házam, legyen pármillió forint a számlámon, legyen egy autóm. A vagyon fő értéke a saját ingatlan. Egy példa a szemléltetés kedvéért:


Közösség Millió forintban
Kertes ház Ingatlan értéke Készpénz/értékpapírok Autó értéke Összérték
1. vidéki falu 3 1,5 1 5,5
2. kisváros 10 5 1,5 16,5
3. megyeszékhely 25 12 3 40
4. főváros 60 30 6 96

Kiragadom a táblázatból az 1. és 3. példát. Vidéki faluban felnövő átlagos gyerek szülőktől tanult célja, hogy 5,5 millió forintos vagyona legyen. Belföldi migráció hatására munkavállalás céljából a megyeszékhelyre költözik. Rájön, hogy csak az ingatlanvételhez ötször akkora vagyonra kell szert tennie, mint szüleinek. A költözés hatására több lehetőség is nyílik, tehát a cél nem lehetetlen. Sokaknak sikerül teljesíteni a 3. példa célját, sőt, kicsit túlteljesíteni is. Elérik, amit a szüleik, és az is, amit az új környezet megkíván.

Az igazi meggazdagodás itt kezdődhetne, de gyakran pont ekkor véget is ér a következő okok valamelyike miatt:

  • Kifáradnak a nagy vagyonszerzésben.
  • 20 évig a minta a saját család volt, az ő vagyonukhoz képest már 10-szer akkora vagyona van, megnyugszik, lazít.
  • Ez a vagyonméret az egyén számára már óriási. Óvatossá válik, kicsit meg is ijed tőle. Mi lesz, ha elveszíti, ezért inkább be sem fekteti.
  • Megy a piac, minden drágul, befektessen–ne fektessen?, nem ért a pénz kezeléséhez, ezt soha nem tanulta, nem tudja, kiben bízzon.

Eddigi tapasztalataim alapján azok tudnak igazán gazdaggá válni, akik célja nem a fenti táblázat valamely változatának teljesítése, hanem ahhoz képest valami nagyon extra dolog, például:

  • Legyen egy ingatlanbérbeadással foglalkozó cége 10 ingatlannal.
  • Folyamatosan ki tudja használni alkalmazottai tudását és abból is profitáljon.
  • Elérje azt, hogy a nagyon drága hobbiját könnyedén megvalósíthassa.
  • Az elitközösséghez tartozhasson, ahol elvárás az, hogy hasonló adottságokkal rendelkezzen, mint akik már korábban „tagokká” váltak.
  • Már nem szüleivel, hanem egyetemi csoporttársaival, kollégáival „versenyzik”.

Nincs biztos recept az igazi gazdagsághoz, az igazi gazdagság fogalma is egyénenként változik.