Hogyan tűnhet el a befektetett pénzem?

A mostani alacsony kamatkörnyezetben könnyebb megvezetni az ügyfeleket, hiszen nem kell olyan magas hozamokat „ígérni”, mint korábban. E helyzetet illegális módon is ki lehet aknázni, a hozaméhség új csalókat szül, vigyázzon!

Fontosnak tartom ezért leporolni a témát, melyről itt és itt már írtam korábban.

A fenti cikkek tanulságaival el lehet kerülni a csalók jelentős részét. Aki ezeken is átcsúszik, az már a hatályos jogszabályok szerint működő, a Felügyelet által ellenőrzött szolgáltató. De bizony ilyen volt a BudaCash és a Quaestor is…
E téren sok a hiedelem, és sokszor nem tiszta a tényleges valóság. Néhány ilyen gondolatot vesézek ki, tudván azt, hogy a valóság minden érintettnek csak akkor lesz igazán fontos, amikor már baj van. Éppen ezért gondolom, hogy jobb lehet tisztában lenni az alábbi hiedelmekkel már a kezdetek kezdetén:

1. hiedelem: „Bankbetétben/bankszámlán van a pénzem, az nem veszhet el, hiszen a bank megvédi, ha mégis csődbe megy, az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) 100 ezer euróig biztosít. Nem lehet gond.”

Ezzel szemben a valóság: A bankbetét jogilag a bank mérlegének része. Azaz ha a bank csődbe megy, akkor a bankbetét is elveszett, ekkor a banknál már nincs jótállás, csak az OBA (Országos Betétbiztosítási Alap) marad. Az OBA-ban viszont ma inkább tartozás van, mintsem hogy garanciát nyújtó tőke lenne. Már az is csak komoly, hosszú éveken keresztül kivetett különadóval oldható meg, hogy a Quaestor és BudaCash okozta veszteséget valahogyan fedezni lehessen. Vajon mennyire lenne az OBA fizetőképes, ha (még) egy nagy szolgáltató bedőlne? A szkepticizmus erősen ajánlott. Aki hisz még valamilyen EU-s kötelező segítségben, olvasson utána a Cipruson pár évvel ezelőtt lezajlott bankcsődnek és kártalanításnak.

2. hiedelem: „Az értékpapírszámla és a bankszámla között nincs biztonságban különbség.”

Pedig de. Jelentős különbség van. Míg a bankszámlán (bankbetétben vagy látra szóló betétben) lévő pénzünk a bank csődje esetén megy a süllyesztőbe, addig az értékpapírszámlán lévő értékpapírjaink még a bank csődje esetén is megmaradnak. Ennek az az oka, hogy az értékpapírszámlán lévő eszközeink a banknál mérlegen kívüli tételnek minősülnek. Azaz ha a számlavezető legálisan működött, akkor még a számlavezető csődje esetén sem tűnik el a tőke. Egyszerű példával élve: a bankszámla olyan, mintha egy ügyvédnek odaadnám a pénzem, és ő írna egy fizetési ígérvényt, hogy ha kérem, akkor visszaadja. Míg az értékpapírszámla olyan, mint egy ügyvédi letét, amit az ügyvéd csak őriz, de nem kerül a tulajdonába és nem is nyúlhat hozzá, nem használhatja saját hasznára.
Közismert, hogy a világ fejlett országainak állampapírjai rövid távon már szinte mind negatív hozamot fizetnek. Ezen állampapírokat főként azért veszik meg még negatív hozammal is, mert ezzel tudják kiküszöbölni a bank kockázatát, ahol tartják. Egy német nyugdíjpénztár inkább kifizet éves szinten 0,5% kamatot (-0,5%-os hozammal vesz német állampapírt), minthogy egy bankban álljon látra szóló betétben a pénze, futva ezzel a bank csődkockázatát.

Az értékpapírszámlán lévő tőke nagyobb biztonságban van, mint a bankszámlán lévő?
Ha attól félünk, hogy csődbe mehet a szolgáltatónk, akkor egyértelműen igen, de nyilván nem mindegy, hogy mibe van fektetve az, ami az értékpapírszámlán van.

Hogyan tudja a csaló szolgáltató ellopni az értékpapírjaimat, hiszen ez történt a BudaCashnél is?
A kérdésben ott a válasz: úgy, hogy csal, nem a jogszabályok szerint jár el és mégis hozzányúl. Ahogy nem egy olyan történet kering, hogy az ügyvéd mégis hozzányúlt az ügyvédi letéthez, megszegve ezzel a törvényt.  Az idei évben az MNB új intézkedése már ezt is jelentősen megnehezíti. Ehhez azonban szükség van a befektető figyelmére is.

Az új szabályok alapján az értékpapír-számlavezető minden hónap végén elküldi minden ügyfél teljes értékpapír egyenlegét a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) mint felügyelőszervnek. Ezt az MNB feltölti a honlapjára és egy igencsak bonyolult módszertan szerint minden ügyfél megnézheti a saját adatait. Ha ezt összehasonlítja a szolgáltatótól kapott riporttal, akkor meggyőződhet arról, hogy a szolgáltató ugyanazt jelenti-e Önről az MNB-nek, mint amit Önnek mond. Ezzel kiszűrhető az olyan csalások nagy része is, ami valószínűsíthetően a BudaCash esetében megtörtént (akkor még nem működött ez a rendszer).

Mindenkinek javaslom, hogy legalább (évente) egyszer, bármennyire kényelmetlen is, fussa át a riportját és egyeztesse össze számokat!

Az ördög ügyvédjét játszva el kell mondanom, hogy még ez sem tökéletes, 100 százalékos védelem. Hiszen az még így sem fog kiderülni, ha a szolgáltató egyszerre hazudik az MNB-nek és az ügyfélnek is, de az ilyen ügyek remélhetőleg egy felügyeleti ellenőrzés során a jövőben (jobban) kiderülnek. Ilyen ellenőrzés 3-5 évenként van minden szolgáltatónál. Ezért komoly esély van rá, hogy 10-15 éves csontvázak kevésbé fognak már kidőlni a szekrényből.
Bízok benne, hogy a fentiek segítik Önt abban, hogy elkerülje a következő időszak szélhámosságait és biztonságosabban tudja kezelni megtakarításait. Meggyőződésem, hogy a megtakarítás egyik fő célja a nyugodtabb alvás, ehhez viszont szükséges lehet néhány biztonsági intézkedést meghozni.

A cikket a Concorde Alapkezelő Privát Vagyonkezelésének 10 éves tapasztalattal bíró privátbankáraként írtam. Ha kérdése/hozzászólása lenne a fentiekhez, írja meg nekem a bankar@alapblog.hu e-mail címre, ígérem, hogy igyekszek minél előbb válaszolni.

+1 védekezési forma a nevesített értékpapír-alszámlák használata, amit a Concorde Alapkezelőnél előszeretettel alkalmazunk. A Concorde Alapkezelő Privát Vagyonkezelésében használt számlavezetésben ugyanis, minden ügyfél számláját elkülönítve és nevesítve vezeti a Központi Elszámolóház és Értéktár (Keler Zrt). Ezáltal az ügyfelek eszközei még egymással sem keveredhetnek (ez egyébként erősen szembemegy az itthon használt gyakorlattal).