Hogyan legyünk sikeres befektetési alap befektetők?

Az elmúlt másfél évben, az olvadó banki kamatok hatására a megtakarítók menekülőt fújtak a hazai megtakarítási szerkezet évtizedes slágertermékéből, a bankbetétekből. A múltban – valljuk be – kényelmes, kockázatmentes, magas hozamot, sőt magas reálhozamot biztosító befektetési eszköz, a bankbetét vonzereje a múlté (legalábbis egy ideig).  Egy megtakarító számára akut kérdés, hogy ezek után mibe fektessen? Kezdjünk el tőzsdézni? Vegyünk ingatlant? Vagy fektessünk az alapkezelők által menedzselt befektetési alapokba?

Az elmúlt időszak folyamatait vizsgálva egyértelmű nyertesnek tűnik a befektetési alapok piaca, ugyanis töretlenül áramlik a megtakarítások egy része a befektetési alapokba (2013-ban több mint ezermilliárd forint). A megtakarítók szemszögéből vizsgálva, azonban a fő kérdés, hogy ők maguk nyertesek lesznek-e? A bankbetétekkel ellentétben már maga a választási folyamat is jelentősen determinálja a végeredményt, ám ezen túl van még valami, ami a félretett pénzünk eredményes gyarapításához elengedhetetlen, valami, amivel kevesen vannak tisztában.

Nincs garantált hozam

A bankbetétek kényelméhez, kiszámíthatóságához szokott megtakarítók nehezen és furcsán barátkoznak meg azzal a ténnyel, hogy a befektetési alapok hozama nem garantált, ingadozik és negatív is lehet, főleg rövidebb távon. Ez abból fakad, hogy az elérendő hozam érdekében az alapok hús-vér kezelőinek kockázatot kell vállalniuk. Ez a munkájuk. Teszik ezt annak érdekében, hogy az ügyfeleik és ők maguk is elégedettek legyenek.
A kölcsönös elégedettség azonban nem mindig valósul meg. A befektetési alapok piacának tipikus szindrómája, hogy azon befektetési alapok, amelyek portfóliókezelői hosszú távon eredményesen dolgoznak és tisztességes hozamokat produkálnak, annak befektetői mégis sokszor kevésbé elégedettek. Hogy lehetséges ez?

Idősúlyozott vs. tőkesúlyozott hozam

Az idősúlyozott hozam az alap egy vizsgált időszak alatti hozamát mutatja a benne lévő pénztől függetlenül. Ez megegyezik azon befektető által realizált hozammal, aki az alapot a teljes időszak folyamán birtokolta. Ezzel szemben a tőkesúlyozott hozam figyelembe veszi az alapba be- illetve kiáramló tőkét is. Nagyobb súlyt ad azon időszakok hozamának, amikor sok pénz van az alapban és kisebbet, mikor kevesebb. A tőkesúlyozott hozam jobban reprezentálja azt, hogy a befektetők átlagosan mennyit kerestek az időszak során (hiszen ők néha vettek, néha visszaváltottak a befektetési jegyekből).

 

C2000 alap hozamai ki-beugralo befektetok vs kiegyensulyozott

 

Rossz időpontválasztás

Egy átlag befektető jellemzően pár negyedév vagy akár egy-két év gyengébb teljesítményét követően kiszáll. A portfóliómenedzser iránti bizalma elszáll. Nincs tisztában azzal, hogy mi áll az átmeneti gyengébb teljesítmény hátterében (átmeneti alacsonyabb kockázatvállalás, összeomló részvénypiac nyomán alulértékeltté váló befektetések vagy éppen egy rosszabb döntéshozatali periódus). Kiszáll és átpártol egy olyan befektetési alaphoz, ami épp rövid távon a hosszú évek átlagos teljesítményéhez képest jobban teljesít. Kiszáll pont akkor, amikor türelmesnek kellene lennie és akár még több pénzt befektetnie. Kiszáll, mert pszichésen túlértékeli a közelmúltat és kevésbe képes egy lépést hátralépve az elmúlt 5-10 év bizonyítványát nézve dönteni, kitartani. Illetve visszaszáll, amikor azt látja, hogy újra magas hozamokat ért el az alap. Ennek a tipikus befektetői magatartásnak pedig az az eredménye, hogy kevesebb pénz van az alapban, mikor az épp jól teljesít és több, amikor épp nem.  Ebből kifolyólag egy „ki-beugráló” megtakarító és egy kitartó megtakarító elért hozama közti különbség jelentős, főleg évtizedes távlatban, amit tovább növelnek a váltások tranzakciós költségei. Számos amerikai tanulmány is felhívta erre a figyelmet (pl.: 2012 Dalbar Study), de jól látszik ez az immáron bő 15 éves múlttal rendelkező Concorde 2000 befektetési alap esetében is.

A kitartás hozamot hoz

A befektetési alapokba fektetőknek, tehát nem csupán egyszer kell dönteni, mint a bankbetétek esetében, hanem az aktuális hozamokkal szembesülve a tartási periódus során többször.
Az első döntésnél, a kiválasztásnál a személyes kockázatvállalási szint mellett, a preferált deviza mellett rendkívül fontos az alap minél hosszabb múltbeli bizonyítványának (track record) vizsgálata. Ez a portfóliómenedzser hozzáértésének feltérképezéséhez vezető legjobb út. Az elért eredmények láthatóak, objektívek és önmagukért beszélnek. Mindenki szívesebben választ olyan orvost, aki nem egy-két, hanem akár több száz sikeres műtéten van túl és minden edző szívesebben igazol olyan focistát, aki már hosszú évek óta jó teljesítményt nyújt, nem csak épp kiszaladt neki egy szezon.
Ha pedig alapos mérlegelést követően bizalmat szavaztunk egy befektetési alapnak, érdemes mellette kitartani, akkor is, ha épp becsúszik egy orvosi műhiba vagy egy-két hónap gólképtelenség. Érdemes, mert a cél nem más, mint hogy eredményes befektetői legyünk a befektetési alapok piacának!

 

21t
Hol találunk bővebb információt a befektetési alapokról?

Minden alap esetében az alapkezelő honlapján megtalálható az alap Kiemelt Befektető Információk (KIID) tájékoztatója.
A KIID, melyet törvény ír elő, segítséget nyújt megérteni az adott alpba történő befektetés jellegét és kockázatait. A KIID mellett érdemes megtekinteni az alap havi tájékoztatóját, mely további hasznos információkkal szolgál.