Hosszabb távon érdemes kockáztatni

Az idén is érdemes kihasználni az adókedvezményt, és tartós befektetési számlát nyitni, amelyre most már deviza alapú értékpapír is kerülhet. Jó választás lehet az állampapír, de a befektetési alapok között is érdemes körülnézni.

Az idei évtől már nem csak forint, de euró vagy dollár eszközöket is el lehet helyezni a tartós befektetési számlákon (TBSZ). Nem kizárt épp ezért, hogy a bankok és befektetési szolgáltatók hamarosan akciókba lendülhetnek, hogy felhívják az ügyfeleik figyelmét a kamatadó-mentes megtakarításokra. A lapunknak nyilatkozó bankok közül a Citibank is így tesz majd, náluk egyébként az ügyfelek körében az értékpapír alapú TBSZ a népszerűbb, a K&H pedig folyamatosan kínálja a befektetési alapokat a középtávon gondolkozó klienseknek.

A számlanyitások száma egyébként az UniCredit Bank szerint az elmúlt években lecsökkent, ez annak is köszönhető, hogy egyre kevesebben viszik át a nyugdíj-előtakarékossági számlák megtakarításait a TBSZ-re, az OTP-nél is kevesebb számlát nyitnak, mint korábban, az Erste Befektetési Zrt.-nél viszont nőtt a számlák száma.

A csökkenő betéti kamatok mellett valóban célszerűbb lehet az értékpapíros tartós befektetést választani a betétes helyett, a bankok akciós betétajánlatai között ugyan még mindig lehet olyanokat találni, amelyekkel elérhető némi reálhozam, az értékpapírpiacon azonban sokkal vonzóbb ajánlatokat lehet találni. Az egyik ezek közül az Államadósság Kezelő Központ Prémium Magyar Államkötvénye, amelyből hamarosan egy eurós változatot is kibocsáthatnak.

A jelenleg elérhető forint alapú kötvények hozama az infláció üteméhez igazodik, méghozzá úgy, hogy 3,5-4 százalékponttal meghaladja azt.

A legfrissebb inflációs adat, az októberi 6 százalékos volt, és ha a pénzromlás üteme nem mérséklődik, jó esély van arra, hogy ezek az értékpapírok jövőre akár kétszámjegyű hozamot érnek majd el. Az eurós állampapírhoz 2,5 százalékos kamatprémiumot terveznek, ami 5 százalék körüli kamatot jelentene majd.

Az állampapírok mellett a befektetési alapok között is lehet találni olyanokat, amelyek jól teljesíthetnek a TBSZ-eken. Számos olyan konstrukció van a piacon, amelyet az alapkezelők hosszabb távra, legalább 3-5 évre ajánlanak a kockázatosságuk miatt, ezekből különösen érdemes lehet ezekre a számlákra vásárolni. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) adataiból is az derül ki, hogy az elmúlt három évben a kockázatosabb, részvény- vagy pedig abszolút hozamú alapokkal lehetett elérni a legmagasabb hozamokat. A mintegy 300 már legalább három éve létező alap közül csak mintegy másfél tucatnyinak sikerült ez idő alatt évente kétszámjegyű hozamot elérnie, ezek között egyetlen kiegyensúlyozott vegyes alap található, a többi részvényalap volt, vagy valamilyen abszolút hozamú stratégiát követett.

A listát OTP-s alapok vezetik, az élen jelenleg a hazai alappiac egyik legkedveltebb konstrukciója, a Supra áll évesítve több mint 30 százalékos visszatekintő hozamával, az ezüstérmes a szintén OTP-s EMDA bő 24 százalékos nyereséggel, a bronz szintén egy OTP-s konstrukcióé, az ázsiai ingatlanpiaci részvényalapé, amelynek évesített hozama 18 százalék körül volt. Az ingatlanpiaci részvényalap a K&H-nál is hasított, csaknem 16 százalékot hozott a befektetőknek.

A részvényalapok és az abszolút hozamú alapok közül is 9-9 ért el hároméves időtávon kétszámjegyű hozamokat.

A részvényalapok közül a két ingatlanpiaci után a legsikeresebb időszakot az Aegon IstanBullja tudhatja maga mögött.

A török részvénypiacon befektető alappal csaknem 15 százalékos éves hozamot lehetett az elmúlt években elérni.

A török piaccal kapcsolatban egyébként viszonylag optimisták lehetnek most a befektetők, hiszen nemrég sorolták át az ország államadósságát a befektetési kategóriába, igaz viszont az is, hogy a kedvező kilátásokat ronthatják a Szíriával való konfliktusok. Az ingatlanpiaci és törökországi alap mellett egyébként még néhány fejlett piaci részvényalapnak sikerült felülmúlnia hozamával a tízszázalékos lélektani határt.

Az abszolút hozamú alapok mezőnyét az elmúlt három évet nézve az OTP és a Concorde Alapkezelő uralta, kétszámjegyű hozamot csak e két cég konstrukciói tudtak elérni.

A már említett Suprán és EMDA-n kívül az OTP-től még a G10 Euró, a Concorde Alapkezelő nyilvánosság számára is megnyitott alapjai közül pedig a Platina Pí és a Columbus teljesítménye volt kiemelkedő.

Az idei legjobbak

Az idei év legmagasabb hozamot elérő befektetési alapjai a törökországi részvénypiacon befektető konstrukciók voltak. Az OTP és az Aegon konstrukciói 40 százalék körüli nyereséget halmoztak fel az év eleje óta.

Szintén jól hoztak a kötvényalapok. Az Erste XL hosszú kötvényalap több mint 25 százalékos hozamot ért el az év eleje óta, de a többi kötvényalap is sokat profitált abból, hogy a leminősítések óta a hazai állampapír-hozamok szépen lecsökkentek.

Az Aegoné és a Concorde Alapkezelőé 20 százalék fölötti hozamot ért el az idén, de a többi hosszú kötvényalap hozama is szinte kivétel nélkül kétszámjegyű lett.

Az abszolút hozamú alapok között is akadtak jól teljesítők az idén. A forintos alapok közül OTP-s Supra és EMDA mellett az élmezőnyben ott van az Aegon MoneyMaxx és a Smart Money is, az eurós alapok közül pedig az OTP-s Új Európa és G10 Euró B sorozatai, valamint a Dialóg Euró származtatott alappal lehetett kiemelkedő hozamot elérni.

Herman Bernadett

Forrás: Világgazdaság – 2012. november 16.