Hová menekítsük a pénzünket? Ezt ajánlják a hazai guruk

A Napi Gazdaság első befektetői konferenciáján hazai szakértők fogalmazták meg véleményüket, prognózisaikat, tanácsaikat a várható tőkepiaci folyamatok, a piaci kilátások és az optimális befektetői magatartás kapcsán.

Az adósságválság elinflálással történő megoldása miatt a jelenlegi, nulla közeli alacsony kamatok még pár évig maradni fognak a világgazdaságban – prognosztizálta Szabó László, a Concorde Alapkezelő igazgatóságának elnöke a Napi Gazdaság első befektetői konferenciáján.

Szerinte bár a világgazdaság következő öt éve nem lesz sikersztori, a befektetői félelem és mohóság harcában az utóbbi fog felülkerekedni, mégpedig az évi 2-4 százalékos reálveszteséget jelentő nulla kamat miatt. Mindez azt jelenti, hogy a negatív reálkamat fenyegetése a befektetőket a kockázatos instrumentumok felé fogja fordítani. Bár az indexek csúcsközelben járnak, ez a folyamat még nem indult meg, a részvénypiacokból még mindig a rossz kilátású kötvénypiacokba áramlik a pénz. Szabó szerint jöhetnek majd persze piaci korrekciók, amikor a félelem lesz erősebb a mohóságnál, ám ezeket az eséseket meg kell venni.

Magyar állampapírt és bankbetétet, külföldi részvényt

A nulla körüli globális kamatkörnyezet közepette a forinttal 7-9 százalék érhető el – hívta fel a figyelmet Fellegi Tamás, a Bárki lehet tőzsdés című könyv szerzője. Ha a magyar állam mást nem is tesz, a magas kamattal járó pilótajétékot tovább játszhatja, aminek két kimenetele lehet hosszabb távon: erodálódhatnak a kamatok vagy a görög típusú csőd üthet be. Rövid távon utóbbi forgatókönyvtől nem tart Fellegi, így javaslata szerint, aki a következő 1-3 évben nyugodtan akar aludni, tartson magyar állampapírt. Az éberség persze fontos, hogy ha mégis beüt a krach, idejében ki lehessen szállni ezekből az instrumentumokból is – tette hozzá. Aki optimista és arra számít, hogy végül normalizálódik az ország helyzete, azaz cseh vagy lengyel szintre süllyed a kamat, az megkockáztathat hosszabb távú állampapírt is, mert akkor végül árfolyamnyereségre is szert tehet. Mindemellett érdemes vadászni a banki 8 százalékos betétakciókra is, de fontos az apróbetűs rész tüzetes átolvasása.

Mikor kell beszállni? 

Fellegi saját személyes tapasztalata alapján úgy látja, hogy amennyiben egy részvény vagy árupiaci termék ára sok év után új csúcsra megy, majd ott tartósan meg is marad, akkor nagyon nagy valószínűséggel követi ezt további emelkedés. Ez azt jelenti, hogy kitartó új csúcs esetén meg lehet próbálni beszállni, de persze nem becsukott szemmel, hanem a stopot a csúcs alá kicsivel beállítva, hogy ha mégsem jön be, kis veszteséggel ki lehessen szállni.

Ami a tőzsdét illeti, Fellegi szerint a vezető hazai részvényeket a gazdaságpolitika iránti bizalmatlanság és a különadók jelentette bizonytalanság is sújtja. Ez a Richterre ugyan kevésbé vonatkozik – ez meg is látszik azon, hogy a mindenkori csúcshoz relatíve közel van az árfolyam –, ám ez nem jelenti azt, hogy a gyógyszerpapír különösen jó lehetőséget kínálna.

Ami a külföldi részvénypiacokat illeti, alapvetően a két tőzsdeindexre, a DAX-ra és az S&P-500-ra kell figyelni Fellegi szerint. Aláhúzta: bár mindenhol a válságról szólnak a hírek, ez a két mutató közel jár mindenkori csúcsához. Amint beáll egy olyan új egyensúly, ahol már nem lesz kezelhetetlen az államadósság, beindulhat az újabb növekedés a gazdaságban, ami egy tőzsdei hosszútávú emelkedő trendben is megjelenhet.

Fellegi azt jósolja, hogy 2017-2020 táján új tetőkhöz érhetnek a tőzsdék, amit tízéves folyamatos emelkedés követhet, amelynek során az indexek értéke többszöröződhet. Bár most nem merne részvényvásárlásra buzdítani, Fellegi szerint, ha azt látjuk, hogy a legnagyobb tőzsdeindexek új csúcsra érnek és ott legalább fél évet el tudnak tölteni, megkockáztatható, hogy új növekedés kezdetének vagyunk tanúi, ahol érdemes lehet a legjobb papírokból, indextermékekből bevásárolni.

Mikor vegyünk magyar állampapírt?

Összehasonlítva a régiós országok államkötvény-hozamait, az látszik, hogy nagyon magas árat fizetünk azért, mert az ország és az állam el van adósodva, és helytelen makrogazdasági politikát folytattunk – fogalmazott Szalma Csaba, az OTP Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója. Szerinte a jelenlegi 8-9 százalékos magyarországi hozamkörnyezet megfelelően tükrözi a kockázatokat, a hozamok azonos valószínűséggel mozoghatnak mindkét irányba.

Tarthatja magát a forint

Szalma és Fellegi egyetértett abban, hogy a forint drámai zuhanására nem kell rövid távon számítani, mert ha a piaci hangulat romlása 300 fölé is kergetné az euró árfolyamát, a kormány egy gyors IMF-megállapodással rendezné a helyzetet.

A szakember úgy vélte, az erodálhatja a hozamokat, ha a kormány fenntarthatóan tudja csökkenteni a finanszírozási igényt, ha felgyorsítja a szerkezeti reformokat, ha létrejön az IMF-védőháló, ha a globális kockázati étvágy erős marad és ha nem veszélyeztetik a magyar gazdaságot az eurózóna perifériájának adósságproblémái.

Szalma szerint elképzelhető, hogy az állampapír-befektetésre a közeljövőben lesz a jelenleginél kedvezőbb beszállási pont is, de a kisbefektetőknek ajánlható az inflációhoz indexált kötvény, ami 4-5 százalékos reálhozamot ígér a következő pár évre.

Tipikus befektetői hibák

Aki a sajtóhírek alapján dönt a befektetéseiről, az már lekésett, minimum egy nappal – hívta fel a figyelmet János Zsolt, az AWD Magyarország vezérigazgatója. A leggyakoribb befektetői hibákról szólva elmondta: állandóan keresik a tutit, sok hozamot kevés kockázattal – ez a garancia utáni vágy vezette a pénzipart oda, hogy a legnagyobb atombombát, a cds-t kitalálta. További tipikus befektetői hiba János szerint, hogy mindenki a tuti trendet akarja felfedezni, miközben akkor, amikor elméletben a legjobb volna befektetni – azaz a piaci zuhanások idején –, mindenki menekül, vagyis nem képesek az anticiklikus magatartásra. A szakember emellett azt is jellemző befektetői hibának tartotta, hogy nincs megfelelően diverzifikálva a portfólió, vagyis úgy szétosztva az eszközök széles köre között, hogy ne kelljen veszteséget realizálni.

Az anticiklikus befektetések kapcsán Korányi G. Tamás, a Napi Gazdaság főszerkesztője megjegyezte: az igazi tőzsdés tudja, hogy a zuhanásban kellene venni, de ilyenkor más befektetései is bukóban vannak, azaz nincs a bevásárláshoz mobilizálható tőkéje.

Jótanácsok, röviden

Ami a részvénypiacokat illeti, inkább a nemzetköziek felé érdemes tekinteni, a hazai papírokat most nem nagyon kell bolygatni, míg kötvénybefektetés vagy bankbetétek terén – rövid távon – a magyarországi lehetőségek a vonzóak. (Fellegi Tamás)

Fontos tisztázni, mi a befektetés célja (vagyonmegőrzés, spekuláció, stb.) és ne vásároljunk olyan instrumentumot, amit nem értünk, nem tudjuk, hogy micsoda. (Ádám Zsigmond tőzsdei szakíró)

Azok tudnak keresni a piacokon, akiknek ez a szerelmük, akik elkötelezettek és akik mindezt nem munkaként, hanem szórakozásként élik meg. Ha valaki a nehezen megkeresett családi vagyonát a tőzsdén kockáztatja, az felelőtlen, de tíz százalékkal már el lehet indulni – ekkor az az egzisztenciális nyomás is elkerülhető, ami csökkenti a befektetések eredményességét. (Szabó László, Concorde Alapkezelő)

 

Forrás: Napi.hu – 2012. március 21.