Hozamduzzasztás

Aktív portfóliókezeléssel próbálják megverni a befektetési alapok kezelői a referenciahozamokat. Ez sokszor sikerül is, a kockázatokra azonban nem árt figyelniük a befektetőknek.

Meg lehet-e verni a piacokat, ha jó a stratégiánk – a profi alapkezelők szerint egyértelműen igen a válasz – méghozzá úgynevezett aktív portfóliómenedzseléssel, vagyis úgy, hogy a referenciaindexek szolgai követése helyett maguk válogatják ki a piacon kapható vonzóbb eszközöket. Ezzel a módszerrel vannak, akik akár eső piacon is képesek pozitív hozamokra, mások pedig több százalékponttal verik meg a versenytársak alapjait.

A benchmark fölött

Hogy mennyire térnek el az alapkezelők a benchmarktól, az cégenként és alaponként is rendkívül eltérő lehet. A referenciaindexeket totálisan leképező, teljesen passzívan kezelt alapok a magyar piacon ritkák, ilyenek például a Budapesti Értéktőzsde irányadó indexét, a BUX-ot követő konstrukciók, amelyek előnye, hogy olcsók, hátrányuk, hogy ha nagyot bukik a BUX, együtt zuhannak vele a legkisebb fékezés nélkül. (Külföldön egyébként sok ilyen konstrukció van, a tőzsdén kereskedett alapok, az úgynevezett ETF-ek különösen népszerűek mostanában olcsóságuk miatt.)

A legtöbb hazai alap viszont csak többé-kevésbé követi a benchmarkot. A Concorde Alapkezelőnél például Móricz Dániel befektetési vezető szerint a nemzetközi részvényalapok átlagosan legalább 70-80 százalékban lefedik azt, a kötvényalapok összetétele ennél általában nagyobb mértékben tér el a benchmarktól. Az eltérés célja, hogy az alapkezelő a költségszintet ledolgozva a benchmarkénál jobb teljesítményt érjen el. A Concorde Közép-európai Részvényalap például 2008. januári indulása óta ez év októberéig évente 3,1 százalékponttal ért el jobb hozamot, mint a 95 százalékban CETOP20 és 5 százalékban RMAX indexből álló benchmarkja.

Számos alap esetében ugyan az alapkezelő megjelöl benchmarkot, de az inkább azt a célt szolgálja, hogy a befektetők az alap hosszú távú összetételéről, kockázati szintjéről, részvénykitettségéről információt kapjanak. Ezeknek az alapoknak a kezelése során az alapkezelő általában jóval nagyobb mértékben tér el a benchmarktól, nem kifejezetten annak rövid távú túlteljesítése, sokkal inkább egy jó hosszú távú abszolút hozam elérése a célja. Erre példa a Concorde részvényalap, amelynek összetételét fundamentális elemzésekre támaszkodva alakítják ki a szakemberek. Ennél az alapnál az alapkezelő elsősorban hazai tőzsdei részvényekkel igyekszik feltölteni a portfóliót, de adott esetben a vagyon legfeljebb 30 százalékáig külföldi kibocsátású részvényeket és kötvényeket is vásárolhat. A Concorde részvényalap közel tízéves működése során éves átlagban 15 százalék feletti hozamot ért el, ez több mint 5 százalékponttal haladja meg a benchmarkja teljesítményét.

Stratégiai befektetések

Az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelőnél is a közép-európai részvényalap teljesítményére büszkék a portfóliókezelők. „Hosszú ideje kezeli már az Aegon ezt az alapot, és megvertük vele a többi hasonló konstrukciót” – mondja Pálfi György portfóliókezelő. A társaságra egyébként jellemző, hogy míg a térségbeli, például török vagy orosz alapokba rendkívül aktívan válogatják az eszközöket, a többi nemzetközi részvényalapot inkább ETF-ekből állítják össze, így azok 80-90 százalékban le is fedik a benchmarkot.

A hazai és régiós részvényeket is tartalmazó konstrukciókban azonban akár egészen komoly stratégiai pozíciókat is felvesznek néha egy-egy vállalatban. Így történt ez az RFV esetében is, amelynek részvényeit tavaly nyáron, az energetikai társaság tőkeemelése idején 2750 forintos árfolyamon szerezték meg – ma ugyanezek a papírok 9-10 ezer forint között forognak. Az ilyen – már-már a kockázatitőke-alapok stílusát idéző – befektetéseket persze alapos előkészület előzi meg az alapkezelőnél, amely több hazai cégben is tart komolyabb pakettet, az RFV mellett például a Rábában és a PannErgyben is.

Abszolút hozam

Léteznek olyan alapok, amelyeknél már benchmark sincs, amit követni kell, az alapkezelők ugyanis teljesen szabadon döntenek arról, milyen eszközökbe teszik a befektetők vagyonát. Az ilyen, úgynevezett abszolút hozamú konstrukciók egyre népszerűbbek a hazai piacon, mivel a részvényalapokénál kisebb kockázat mellett ígérnek viszonylag magas hozamokat. Nem egy alap ráadásul azzal csábítja a befektetőket, hogy akkor is képes a nyereség elérésére, ha éppen esnek a piacok, hiszen akár eladási pozíciókat is felvehet, vagyis shortolhatja az egyes eszközöket.

A Concorde Alapkezelő és az Aegon több ilyen alappal is rendelkezik, van ilyen konstrukció az OTP Alapkezelőnél és a Generali Alapkezelőnél is. „Az alap állampapírbázisból indul, ehhez képest szeretne pluszhozamokat elérni úgy, hogy pozíciókat vesz fel a részvény-, a deviza- és az árupiacokon” – magyarázza Pillár Zsolt, a társaság befektetési igazgatója a Generali Abszolút Hozamú Alapról, amely év eleje óta 12,45 százalékos hozamot ért el.

Túlságosan nagy kockázatot viszont nem vállal az alap, ha egy befektetés nem sikerül jól, 3-4 százalékos esés után kiszállnak. A mohóság csapdájába sem szeretnének beleesni, így 10 százalékos nyereség után szintén eladják az eszközöket. Sok más abszolút hozamú alaphoz hasonlóan a Generali Alapkezelőé is képes nyereséget elérni akár eső piacokon is, ilyenkor jellemzően ETF-eken keresztül shortolják meg a piacokat.

A befektetők kedvence

A kisbefektetők egyik nagy kedvence az idén az OTP Alapkezelő Supra alapja volt. A származtatott kötvényalap az elmúlt évben megtízszerezte a vagyonát, jelenleg mintegy 7 milliárd forint van benne, ez szinte kizárólag lakossági megtakarítás – mondja Szalma Csaba, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója. Az alapkezelőnél tartanak is ettől, a hazai kisbefektetők kockázattűrő képessége ugyanis alacsony, a Supra viszont meglehetősen rizikós, kifejezetten hosszú, 3-5 éves távra ajánlott alap. Ez a konstrukció sem kötődik ugyanis semmilyen eszközosztályhoz, képes fogadni a piacok emelkedésére éppúgy, mint az esésükre, ráadásul tőkeáttételes pozíciókat is felvehet.

A széles spektrumot pedig ki is használta az alapkezelő. Amíg a magyarországi állampapírpiacon gyors ütemben csökkentek a hozamok, a hosszú lejáratú kötvényeken ért el kiemelkedő hozamot az alap, tavasszal viszont, amikor a hozamok a mélypontra kerültek, ezek nagy részét eladták. Állampapírok még mindig vannak persze az alapban, de az elmúlt másfél évben már a devizapiacokon is egyre nagyobb pozíciók felvállalásával keresik a lehetőségeket. Ez viszont kockázatosabb is lehet, az elmúlt hetekben a korábban jóformán napról napra emelkedő árfolyam hirtelen ingadozóvá vált a megnövekedett devizapiaci volatilitás miatt. „Az utóbbi hetekben tapasztaltnál alacsonyabb szinten szeretnénk tartani a volatilitást” – mondja Szalma Csaba, aki nem győzi hangsúlyozni, csak azoknak ajánlja a Suprát, akik több évre vásárolják az alapot, az árfolyamok mozgása ugyanis rövid távon kiszámíthatatlan.

Vegyes hozamok

A Supra hosszabb távú hozama imponáló, az alap egy- és kétéves nyeresége is bőven 30 százalék fölött volt lapzártánkkor. Rövidebb időtávon viszont éppen nem állt túl jól, az elmúlt hónapban például több mint 6 százalékot bukott. A versenytársakra is jellemző ugyanez az ingadozás, hiszen a portfóliót összeállító szakemberek gyakran választanak kockázatosabb befektetéseket. Az elmúlt esztendő legjobban teljesítő és a széles rétegek számára is elérhető abszolút hozamú alapja azonban még mindig a Supra, a részvényalapok közül pedig a török piacokba fektető Aegon IstamBull vezet, csaknem 50 százalékos teljesítménnyel. A már említett aegonos közép-európai részvényalapra sem lehet komoly panasz, hiszen egy év után több mint 18 százalékos pluszban áll, de az a befektető is elégedett lehet, aki 10 éve bízta a pénzét az alapkezelőre, ugyanis évtizedes távlatban is el lehetett érni éves szinten csaknem 14 százalékos nyereséget.

Nem mindig áll azonban a szerencse az alapkezelők mellé. Az abszolút hozamú alapok között is vannak olyanok, amelyek annak ellenére is gyengén teljesítettek az elmúlt egy-két esztendőben, hogy a Lehman-csőd utáni bukás után a részvény- és a kötvénypiacokon is sokat emelkedtek. A Budapest Alapkezelő abszolút hozamú alapja például az elmúlt évben kevesebb, mint 5 százalékot emelkedett, két-, három- és ötéves hozama is negatív, és tízéves időtávon sem hozott reálhozamot a befektetőknek, de az Erste abszolút hozamú részvényalapja sem teljesített jól eddig. Arra is van azonban példa, hogy hosszú hónapok gyengélkedése után az árfolyamok megfordulnak: az Aegon Atticus Vision például augusztus végén kezdett szárnyalni, és azóta lapzártánkig csaknem 15 százalékot emelkedett.

Sikerdíj is van

Az aktívan kezelt alapokat azért is érdemes lehet választani, mert a portfóliómenedzserek motiváltak abban, hogy a konstrukciók magas hozamot érjenek el. Ha ugyanis megverik a kockázatmentes hozamokat, a normál vagyonkezelési díjon felül többnyire sikerdíjra is jogosult az alapkezelő, ez a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének adatai szerint az extrahozam 20-25 százaléka is lehet. Ennek köszönhető, hogy tavaly a költségek terén a csúcstartók az aktívan kezelt konstrukciók voltak. Az OTP Alapkezelő több alapja is 9-10 százalék körüli teljes költséghányadossal működött, de volt egy concorde-os alap is, amelynél a mutató meghaladta a 9 százalékot.

Bár a magas költséghányados egyes ügyfeleknek csípheti a szemét, az alapkezelők szerint a befektetőknek nem lehet okuk a panaszra, hiszen a díjak csak akkor magasak, ha a hozam is kiemelkedő, vagyis mindenki jól jár. Való igaz, a viszonylag drágán működtetett alapok tavaly igen jól teljesítettek. Az iparági szinten legmagasabb, 9,75 százalékos költséggel kezelt OTP-s feltörekvő piaci származtatott kötvényalap 42,6 százalékos, a 9,52 százalékos költséghányadosú, szintén OTP-s Új Európa csaknem 40 százalékot hozott a befektetőknek. A Concorde CEE Small Cap alapját választók is örülhettek, hiszen a 9,11 százalékos költséghányados ellenére is több mint 20 százalékos nyereség ütötte a markukat – euróalapon is.

Forrás: Manager Magazin – 2014. augusztus 28.