Igazán hosszú távú befektetés, avagy miből lesz a cserebogár

Kevesen ismerik Irving Kahnt, aki 2015-ben 109 éves korában hunyt el és egészen 99 éves koráig aktívan tevékenykedett érték fókuszú portfóliómenedzserként. Nem is akármilyen eredménnyel. Azt pedig még kevesebben tudják, hogy Irvingnek gyerekkorában az édesapja esti mese helyett részvénytársaságok éves jelentéseit olvasta, vélhetően igencsak orientálva fiát a befektetői pályára.

Pár hete születetett a kisfiam, így most húsvétkor, mikor hazalátogattam szüleimhez a gyerekkori fészekbe, gondoltam, átkutatom a szüleim által gondosan megőrzött régi holmijaimat. Könyveket, legókat, autókat és társasjátékokat találtam, melyek átnézése közben nosztalgikus érzések lettek rajtam úrrá. Felelevenedett a sok-sok közös társasozás, legóvárosépítés és olvasgatás emléke, melyek anno nagy örömmel töltöttek el. Találtam azonban két játékot, ami valószínűleg nem csak gyerekkoromat színesítette, de meghatározta későbbi pályafutásomat is. Na, de még nem lövöm le a poént.

Ugorjunk vissza 2004-be, amikor is az egyetemen az egyik tanáromat győzködtem arról, hogy mégis mi értelme van a Black-Scholes opcióárazásra kitalált modell elméleti levezetését megtanulni. Egyrészt nem tartottam túl nagyra a modell gyakorlati jelentőségét, vagy pláne annak elméleti levezetését, másrészt pedig azzal is érveltem, hogy én egyébként is részvénybefektetésekkel szeretnék foglalkozni, ahol erre semmi szükség sincs. A történethez hozzátartozik, hogy ekkor a Corvinusszal párhuzamosan Brüsszelben tanultam Erasmus ösztöndíjjal, ahol egy spanyol barátommal az Investopedia pénzügyi weboldalon versenyeztünk virtuális pénzeket befektetve, hogy melyikünk ér el magasabb hozamot. (Aki ki akarja próbálni, kattintson IDE.)

De honnan is jöhetett ez az érdeklődés és ambíció? Könnyen lehet, hogy a gyerekkori „tőzsdézésem” bizonyult meghatározó élménynek. A két játék ugyanis a Tőzsdejáték és a Metáltőzsde voltak. Előbbiben a Dunaholding, a Bayer, a Salamander és BP részvényeivel kellett minél nagyobb vagyonra szert tenni pozitív és negatív vállalati és piaci események forgatagában, jócskán ingadozó árfolyamok mellett, utóbbiban pedig különböző fémekkel, arannyal, ezüsttel, alumíniummal, rézzel kereskedve igyekeztünk minél több profitra szert tenni. A sors pikantériája, hogy 2009-ben portfóliómenedzserként az első évemben pont egy rézbánya shortja miatt múltam felül 2 százalék helyett csupán 1 százalékkal a benchmark index teljesítményét. Na de mi lett volna, ha anno elmarad a gyakorlás…

Zárásként egy érdekesség. Mr. Kahn első befektetése is egy rézbánya shortja volt 1929 nyarán. Igaz ő ezen nagyon sokat keresett az októberi tőzsdei összeomlásnak köszönhetően.

Ui.: Így utólag (is) köszönet szüleimnek és nagyszüleimnek a társasokért.