Így formálja át a világot az elöregedés

1950-ben 48 év volt a várható élettartam a Földön, 2050-re ez meghaladhatja a 77 évet. A hosszabb élet viszont komoly kihívást jelent a jövő társadalmainak. Főként úgy, hogy a legnagyobb növekedés nem is a gazdag és fejlett országokban, hanem a fejlődő államokban várható. A legnagyobb kérdés pedig, hogy vajon honnan fogják előteremteni az idős lakosaik eltartásához szükséges forrásokat?

Az elöregedő világról szóló előrejelzések eddig sem kecsegtettek sok jóval, egy most megjelent BofA Merrill Lynch tanulmány azonban még az eddigiek fényében is mellbevágó. A The Silver Economy – Global Ageing Primer jelentés rámutat: 2050-re a világ időseinek 80%-a a fejlődő világban fog élni. Csak Kínában 15%-ról 36%-ra emelkedhet a 60 év fölöttiek száma, ami napjainkhoz képest 283 millióval több időset jelent az országban.

A történelem legjelentősebb demográfiai átalakulása kellős közepén tartunk tehát, aminek köszönhetően 2050-re a várható élettartam elérheti a 77,1 évet (ez 1950-ben 48 év volt), a világszerte élő 60 év fölöttiek száma pedig a 2,1 milliárdot (ez jelenleg 901 millió). Ez azt jelenti, hogy a várható élettartam 5 évente egy évvel nőhet az előrejelzések szerint.

Nem egyenletesen nő a népesség

Az ENSZ szerint 1950 és 2050 között a Föld népessége 3,7-szeresére növekszik, ebből a növekedésből azonban az egyes korosztályok közel sem egyenlő arányban részesülnek. A 60 év felettiek száma tízszeresére, a 80 fölöttieké pedig 26-szorosára fog nőni a kiinduláshoz képest.

A növekedés földrajzilag sem lesz egyenletes, elsősorban a fejlődő országokra fog koncentrálódni, és ha a kutatók jól számoltak, az évszázad közepére az összes fejlődő ország társadalma legalább olyan idős lehet, mint napjainkban Japáné.

Bár Európában és Észak-Amerikában is komolyak az elöregedéstől való félelmek, ezeken a területeken alig várható annak tovább fokozódása. Az idősek számának növekedéséből a legnagyobb részt a csendes-óceáni térség teszi majd ki (67%), további 25%-ért pedig Afrika és Latin-Amerika fog felelni.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy Európában minden változatlan maradna. Ehhez érdemes egy pillantást vetni az ENSZ World Population Prospects jelentésére. Eszerint a Föld legidősebb országainak rangsora 2015 és 2050 között az alábbiak szerint fog alakulni.

A jelenleg még a tíz legöregebb ország közé sem tartozó Dél-Korea még Japánnál is idősebb ország lesz, utóbbitól nem sokkal elmaradva pedig épp egy európai ország, Bosznia-Hercegovina fog loholni.

Sosem látott változás

Ha az előrejelzések megvalósulnak, a fejlődő világban olyan társadalmi átalakulás várható, ami a fejlett világban végbement folyamatokkal össze sem hasonlítható. A BofA számai szerint Franciaországnak például 115 évébe telt, míg megkétszerezte 65 év fölötti lakosainak arányát (7%-ról 14%-ra). Ugyanez Svédországban 85, Ausztráliában 73, az USA-ban pedig 69 évig tartott. Ezzel szemben a jelenlegi trendek szerint mindez Dél-Koreában 18, Thaiföldön és Brazíliában 21, Kínában 23 év alatt fog megtörténni.

Ez az óriási változás pedig egyrészről jelentős terhet ró a fejlődő országbeli emberek vállára, hiszen a hosszabb élet nagyobb nyugdíj-megtakarítás szükségességét is jelenti. Másrészt pedig az elöregedő országok vezetőinek is fejfájást fog okozni.

Nekik kell ugyanis előteremteniük az idősek ellátására felhasználható forrásokat. A fejlett világban például az idős korhoz kapcsolódó költségek már most is az állami kiadások 40%-át teszik ki. Ezek növelése azonban az országok 60%-át spekulatív besorolásba vetheti vissza. (Az S&P által minősített országoknak jelenleg mindössze 46%-a esik a befektetésre nem ajánlott kategóriába.)

A fejlődőket súlyosabban érinti az elöregedés

Az OECD becslései is arra utalnak, hogy az elöregedés elsősorban a fejlődő gazdaságok állami kiadásait fogja megterhelni. Az alábbi ábrán is jól látszik, hogy bár a legtöbb fejlett országban is emelkedni fog az állami nyugdíjra fordított állami kiadások GDP arányos hányada, a fejlődőknél sokkal nagyobb lesz az emelkedés.

Forrás: OECD

A legnagyobb kiadásokra Törökországnak kell felkészülnie, ahol a nyugdíjjal kapcsolatos kiadások a GDP 17%-át fogják kitenni, de nem sokkal marad el mögötte Brazília sem 16,8%-kal. Kínában jelenleg hírhedten rossz a nyugdíjasok ellátása, de a jövőben ennek is változnia kell, és 2050-re a nyugdíjkiadások meg is közelíthetik az EU28-ban várható szintet.

Az egészségügyet is fejleszteni kell

Az elöregedéshez kapcsolódóan a fejlődő piacok kormányai kénytelenek lesznek az egészségügyükre is nagyobb kiadásokat szánni. A World Economic Forum szerint van is hová fejlődi, hiszen míg a fejlett országokban ez a GDP 12,5%-át teszi ki, a fejlődőkben mindössze 5,6%-ával egyenlő.

A várakozások szerint ezért a fejlődő országokban éves szinten 10,7%-kal fognak nőni az egészségügyre szánt állami kiadások, szemben a fejlettekben várható mindössze 3,7%-os emelkedéssel.