Így (is) lehet 1 milliárd forintot keresni – naponta

Újfajta csalással ismerkedett meg a világ tavaly év végén. Ismét az „orosz hackerek” vétettek valamit a világgazdaság ellen. Rájöttek ugyanis arra, hogyan lehet naponta egymilliárd forintot ellopni és mindehhez nem volt szükség hamisan beszerzett hitelkártyaadatokra, feltört banki szerverekre, Yahoo fiókokra…

A trükk ismét az álhírekhez és hamis azonosítókhoz, IP címekhez köthető. Rájöttek ugyanis arra, hogyha hamis honlapokat hoznak létre és ezeken az oldalakon „embereknek álcázott robotokkal” valósnak tűnő megtekintéseket generálnak (jó sokat), akkor a szintén robotikusan működő hirdetések megjelennek az oldalaikon, hiszen a hirdetők ott hirdetnek, ahol sok a (valós) megtekintés. Ezáltal a honlapokon megjelenő hirdetésekre való kattintás vagy megtekintés után, a honlap működtetőjeként megkapják a hirdetési jutalékot. Ha elég jól sikerül optimalizálni a hamisítást és a hirdető robotoknak nagyon relevánsnak tűnik a megtekintő közösség egy oldalon, akkor jelentős összegeket hajlandók kifizetni megtekintésenként. Jelen esetben el tudták azt érni, hogy 1000 hamisan generált megtekintésért 13,04 dollárt keressenek. Nem is aprózták el a hamis kattintásokat, naponta mintegy 300.000.000 (igen háromszázmillió) megtekintést generáltak, azaz napi négymillió dollár körüli árbevételt értek el.

Nyilván nem egyszerű dolog átverni a teljes online marketing világát. Lássuk, mik voltak a fő lépések és számok!

A hackerek nagyjából 6 ezer hamis honlapot hoztak létre, melyeken összesen 250 ezer hamis aloldalt (URL-t) alkottak. Az URL-ek jelentős részét híres portálokhoz kötötték be, így ezek úgy néztek ki, mintha nem az ő általuk létrehozott weblapok lennének, hanem az ESPN (amerikai sportcsatorna) vagy például a Vogue saját aloldalai. Ismerve azt az algoritmust, ahogyan a hirdető robotok eldöntik, hogy hol hirdessenek, olyan hamis felhasználókat hoztak létre, amelyekkel a lehető legmagasabb árú hirdetések az ő portáljaikat találják a legvonzóbbnak (hiszen ott tömörülnek a „legminőségibb” felhasználók). A hamis felhasználók számát sem aprózták el: 570 ezer robotot (bot) állítottak csatasorba, akik folyamatosan kattintgatták az általuk felépített honlapokat, naponta 300 milliószor. Még arra is figyeltek, hogy a megszerzett IP címek, amelyekről a robotokat működtették, valós amerikai IP címnek tűnjenek. Sőt, a robotok ellesték a valós emberek egérmozgatási mintáit és kattintásait is, így még emberibben és változatosabban tudták imitálni azt, hogy ők valójában nem is robotok, hanem valós emberek. Átmentek minden ellenőrző protokollon és jó ideig senki sem jött rá a csalásra.

Amíg ki nem derült a turpisság, addig a hirdetők borzasztó boldogok voltak, hiszen rengeteg kattintás érkezett a hirdetéseikre pont attól a célcsoporttól, akinek célozták a kampányaikat. A marketingesek tudták vinni a sikerszámokat a pénzügyi vezetőnek, a pénzügyi vezető boldogan finanszírozta tovább a kampányt és prezentálta a kampánysikereket a menedzsmentnek. Csak egy bökkenő volt, a kattintások sajnos nem valós fogyasztóktól érkeztek. Így abból a hirdetésből árbevétel biztosan nem érkezett. Napi 4 millió dollárnyi online hirdetés mehetett a kukába.

A történetnek több tanulsága is van:

  1. Az internetnek rengeteg előnye van, de pont a szabadossága miatt nem ismerjük pontosan a működését és nem is ismerhetjük, mert folyamatosan változik. Éppen ezért nem várható el még egy nagyvállalat marketingesétől sem, hogy erre a csalásra magától rájöjjön. (Igazság szerint a mai napig nem tudni, hogy mely hirdetőket és milyen mértékű kár ért pontosan.)
  2. Mivel nem ismerjük pontosan az internet működését, ezért a valóságtartalmát sem tudjuk hitelesen megítélni, de rendszeresen abba a hibába esünk (jobb híján), hogy elhisszük, amit látunk, olvasunk.
  3. Ennek pont az a veszélye, hogy valóságként, tényként kezelünk számokat, híreket, amiknek a mögöttes tartalma gyakran ellenőrizhetetlen. Ez veszélyes, hiszen ez a vélt vagy valós valóság jó pár vállalat árazásában megjelenik. Csak példaként, egy online sajtóorgánumnál ilyen a megtekintésszám (olvasók) vagy egy közösségi hálónál a felhasználószám stb.
  4. Egy ilyen csalás kiderülése komoly esést okozhat olyan befektetéseknél, amelyek árazásában az internet által generált mutatószámok jelentős súlyúak, hiszen a csalás végén a mesterségesen felpumpált számok visszazuhannak.
  5. Ez az eset csak a kezdet vagy a kezdet folytatása, de még korántsem a végkifejlet az internet alapú csalások világában. Sokat fogunk még új módszerekről olvasni és sajnos jó eséllyel a saját bőrünkön is megérezni a jövőben.
  6. Soha nem hagyhatjuk abba tehát saját magunk művelését (ezen a téren sem), mert rendkívül gyorsan változik az internet alapú világ, miközben egyre nagyobb súlyt képvisel a magán- és vállalati életünkben is. Aki az internet alapú világ evolúciójában lemarad, az nehezen fog tudni hosszú távon pénzt keresni! Ne essünk ebbe a hibába!

A cikk forrása.