Íme, az év legjobb grafikonjai

Az Index.hu sok elemzőt és közgazdászt megkért (köztük bennünket is), hogy osszák meg velük azt az ábrát, amit az idén a legfontosabbnak, legérdekesebbnek tartanak, és magyarázzák meg, hogy miért.

Ezeket kapták, többek között kiderült, hogy:

* A forint a világ egyik legstabilabb devizája volt, pedig itthon végig jelentősen csökkentették a kamatot.
* Hiába lett olcsóbb az államadósság finanszírozása, a pálya mégsem lett fenntarthatóbb, és továbbra is mi vagyunk a legkockázatosabbak a visegrádi országok között.
* Mi hívtuk le a legtöbb EU-s pénzt, mégis leszakadtunk a régióban.
* Úgy lettünk versenyképtelenebbek, hogy egy dologban sokkal versenyképesebbek lettünk, és úgy szorítottuk meg a költségvetést, hogy igazából egyáltalán nem.
* Fölöslegesen harcolunk az államadósság ellen, közben viszont az egyenlőtlenség is csak nőtt.
* Rengeteg munkát teremtettünk külföldön, amit itthoni munkahelyként tartunk számon.
* A világ legjobb befektetései a fejlett országok részvényei voltak idén, a magyar háztartások mégis menekültek innen.
* Minden az amerikai jegybankon, a Federal Reserve-ön múlik.

De elég a felvezetésből, lássuk az év grafikonjait

Mindenki gyorsabban talpra állt, mint mi

– Az ábra a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP alakulását mutatja az elmúlt két évtizedben Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban.

20131231 1

Koren Miklós és Szeidl Ádám, a CEU tanárai: 2000-ben Magyarország Csehország mögött második volt a régióban, utánunk szorosan következett Szlovákia és Lengyelország. Az évtized közepe óta két alapvető trend figyelhető meg: Szlovákia gyors növekedése és felzárkózása Csehországhoz, és Magyarország folyamatos leszakadása. Szlovákia 2006-ban, Lengyelország pedig 2012-ben ért utol minket. Mind a négy ország megszenvedte a 2008-as gazdasági válságot, de Szlovákia és Lengyelország is gyorsabban talpra állt, mint mi.

Hiába a sok EU-pénz

– Az ábra a régiós országok hat éves növekedési teljesítményét (kosarak magassága) és a 2007 óta kapott EU-s támogatások nagyságát mutatja be (a léggömbök mérete).

20131331 1 2

Orbán Krisztián és Delikát Zsuzsa, az Oriens munkatársai: Ez az ábra bizonyíték arra, hogy a magyar növekedési modell halott. Bár 2007 óta páratlan mennyiségű EU pénzt hívtunk le, növekedési teljesítményünk mégis kiemelkedően a legrosszabb a régióban. Ha úgy tetszik, még a GDP 21 százalékának megfelelő EU támogatás (ez évente a GDP kb 3,5 százaléka) sem volt képes felemelni a magyar gazdaságot. De akkor mi lett volna az uniós pénzek nélkül? Képesek lennénk egyáltalán szinten tartani magunkat?

Rengeteg munkahelyet teremtettünk külföldön

– A foglalkoztatás szerkezetének változása a kormányváltás óta, az MNB 2013 szeptemberi inflációs jelentése alapján (ezer fő).

20131331 kirly juli el

Király Júlia, az MNB volt alelnöke: Magyarország növekedési képessége szempontjából meghatározó a foglalkoztatás alakulása. A kormányváltás óta közel 170 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma. A növekedés egyharmada az állami szférához köthető (közfoglalkoztatottak és állami foglalkoztatottak), egyharmada a versenyszférához, míg a harmadik harmada a külföldön foglalkoztatottak bővülése. A külföldön foglalkoztatottak nagy valószínűség szerint nem a hazai potenciális növekedés ütemét fogják emelni.

Helyes diagnózis, rengeteg mellékhatás

– Magyarország helyezése a versenyképesség ragsor egyes pilléreit tekintve. Az oszlopok növekedése a versenyképesség javulását jelenti. Forrás: weforum.org

20131331 balatoni andrs el

Balatoni András, az ING elemzője: A mértékadónak számító World Economic Forum versenyképességi rangsora szerint 2008-ban hazánk legfőbb hátránya a makrogazdasági instabilitás volt. Ezen a téren érdemi előrelépést tud a gazdaságpolitika felmutatni: csökkent a költségvetési hiány mértéke, történelmi mélyponton áll az infláció, mérséklődött a munkát terhelő teljes adóék, és egyes szektorokban a külső eladósodottság is leépült. Az a mód azonban, ahogy elértük ezeket a eredményeket (szektor specifikus és versenytorzító adók kivetése; állandó, néha visszamenőleges szabálymódosítások; nem piackonform lépések; a hatósági árak meghatározásának a módja, végtörlesztés) azt eredményezték, hogy a versenyképesség többi pillérét tekintve érdemben romlott hazánk pozíciója. Megrendült a vállalatoknak az intézményekbe vetett bizalma, jelentősen szűkült a pénzügyi szektor tevékenysége és mélysége, valamint visszafejlődött a vállalatok egymással történő, területileg koncentrált együttműködése, azaz a klaszterezettség. A két hatás eredőjeként pedig épp ott vagyunk, ahonnét elindultunk: a versenyképességünk nem változott érdemben 2008 óta. Így bár a gazdaságpolitika helyes diagnózist állított fel, a kezelés mellékhatásai teljes mértékben ellensúlyozták az elért eredményeket.

Sokat javítottak közép-európai országok

– A folyó fizetési mérleg éves egyenlegének változása 2007-ről 2013-ra (a GDP százalékában). Forrás: Schroders, Bloomberg.

20131331 mricz dani el

Móricz Dániel, a Concorde Alapkezelő portfóliómenedzsere: Hatalmas alkalmazkodás történt a közép-európai országokban a válság kirobbanása óta. A válságot megelőzően a magyar, lengyel, cseh, román és balti háztartások, vállalatok és kormányok jóval többet fogyasztottak, mint amennyi jövedelmük volt. A különbséget a külföld finanszírozta, ez tükröződött ezen országok folyamatosan negatív folyó fizetési mérleg egyenlegeiben. A hitelszűke – és a magasabb törlesztő részletek – hatására a közép-európai országok háztartásainak fogyasztása, vállalatainak beruházási aktivitása visszaesett, ami csökkentette az importot, miközben az export teljesítmények lassan talpraálltak. Nőtt a megtakarítási hajlandóság. Emellett az EU-tól érkező transzferek is a GDP 2-4 százalékával javították éves szinten a folyó fizetési mérleg egyenlegét. Mindezek eredményeként a globális hitelválság kirobbanása óta a közép-európai országok – ezen belül különösen a balti államok és Magyarország – külső egyensúlya hatalmasat javult, ellentétben az ázsiai és latin-amerikai országok többségével. Ez a folyamat lehetővé teszi a külső adósság törlesztését, végeredményben csökkentve a régió sérülékenységét.

Nem megy nekünk a kiadáscsökkentés

– Az ábra a magyar költségvetési kiadások GDP-arányos alakulását mutatja; a vízszintes a 2010 és a 2012, a függőleges tengely pedig a 2012-es és a 2014-es tervek között. A zöld színű buborék a terv szerinti, a piros pedig a tervvel ellentétes tényleges változásokat mutatja.

20131231 2

Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet ügyvezetője: Jövőre 2010-hez képest a GDP-arányos kiadások szintje gyakorlatilag nem változik, pedig a 2011-es konvergencia program még hatalmas csökkenést tervezett. A nagy kiadási területek között egyetlen egy sincs, ahol a kormány négy éven keresztül csökkenteni kívánja a kiadásokat (ezeknek kellene a bal alsó negyedben lenniük). A ciklus második két évében úgy folyik osztogatás a legtöbb területen, hogy még az első két évre tervezett drasztikus kiadáscsökkentések sem valósultak meg. A társadalombiztosítási és egyéb jóléti szolgáltatások ugyan a ciklus első félében csökkentek, de a második felében – elsősorban a 2013-as 3,2 százalékos (és már előre látható 2014-es közel 1 százalékos) reálnyugdíj-emelés miatt növekednek.

Tágabb összefüggésbe helyezve: a költségvetési kiadások kezeléséből egyaránt hiányzik a koncepció és a végrehajtási képesség. A rövid távú politikai érdekek így rendre felül tudják írni a középtávú terveket. Csak egy példa: a 2013-as 3,4 százalékos reál nyugdíjemelés hosszú távú hatása 1000 milliárd (!) forint értékű kiadásemelkedés lesz – pedig ez a nyugdíjemelés semmilyen tervben nem szerepelt, csak “megtörtént”. A kiadáscsökkentéseknél olyanra nem láttunk példát, hogy a kiadásokat a szolgáltatások színvonalának rontása nélkül, valamilyen intézényi reformmal mérsékelték volna.

Lemorzsolódott a magyar hozzáadott érték

– A magyar exportteljesítmény visszaesése a globális ellátási láncokban; a forrás ez a tanulmány, a számítások alapjául ezek az adatok szolgáltak.

20131231 bel istvn el

Ábel István, a Corvinus tanára: Az export fontos növekedési tényező, azonban ennek csak a hazai hozzáadott érték tartalma növeli a GDP-t. Egy Magyarországon összeszerelt autó, amihez Németországból 50 ezer euró értékben alkatrészt importáltunk, és amit Franciaországban 55 ezer euróért adunk el, 55 ezer euró értékű magyar exportként jelenik meg a statisztikában. Ebből azonban csak maximum 5 ezer euró a magyar hozzáadott érték.

A német és a kelet-európai országok ellátási láncát elemző IMF tanulmány szerint az 1995-2009-ig terjedő 15 évben a magyar export hazai hozzáadott érték tartalma 71 százalékról 57 százalékra csökkent. A cseh-lengyel-szlovák összehasonlításban e mutató szerint az első helyről az utolsóra kerültünk, bár mindegyik országban jelentősen csökkent e mutató értéke – igaz, nálunk az export is gyorsabban bővült ebben az időben. Az ellátási láncok bővülésével az export importtartalma növekszik, az export hazai hozzáadott érték tartalma pedig csökken. De a külföldi hozzáadott érték és az export bővülése így is segíti magának a hazai hozzáadott értéknek a növekedését, és ezen keresztül járul hozzá a GDP és a foglalkoztatás növekedéséhez.

Az euró a fontos a magyar vállalatoknak

– A magyar vállalatok banki tartozásainak mértéke és összetétele. Látható, hogy a forint tartozások eltörpülnek az euróforrásokhoz képest. Forrás: Patai Mihály előadása a Magyar Lízingszövetség konferenciáján, 2013. november 7.

20131331 bod péter ákos elé

Bod Péter Ákos, a Corvinus tanára: Ezek az adatok roppant érdekes képet mutatnak arról a jelenségről, amit dollarizálódásnak szoktak hívni, noha nálunk inkább euroizálódás a megfelelő kifejezés. A magyar vállalati kör döntően nem forintban adósodott el. Ha a vállalatok teljes banki tartozásállománya mögé egy reprezentatív vállalatot képzelünk el, akkor annál a legfőbb tétel az anyavállalattól származó hitel lenne, leginkább euróban. Nem csoda: egy komoly nemzetközi cég hitelkockázati besorolása rendszerint sokkal jobb, mint a magyar államé, amely ma a befektetőknek nem ajánlott („bóvli”) kategóriába esik, ami kivetül a magyarországi bankok kockázati besorolására és így forrásköltségeire is. A második tétel a külföldi banki forrás, szintén devizában.

Csak ezt követi a magyarországi bankoktól származó hitelfelvétel, szintén devizában, majd pedig a hazai bankoktól származó forinthitel. Ez utóbbi az egyetlen tétel, amelynek kondícióira elvileg hatása van a magyar monetáris politikának. Államunk nem képes, és nem is nagyon igyekszik áttérni a közös európai valutára, miközben az üzleti élet már gyakorlatilag áttért. Az euroizálódás a családok szintjén is logikus, előzményekre visszatekintő és tartós folyamat. Jó tudatában lenni ezeknek a tényeknek.

Politikai váltógazdálkodás a közbeszerzéseknél

– Az ábra narancssárga vonala a 2009-ben legnagyobb összegeket nyerő – a közbeszerzéseknek összesen 25-30 százalékát lefedő – 30 cég piaci részesedésének változását mutatja, míg a zöld a 2011-ben legnagyobbnak 30 cég piaci részesedésének változását (ez a jelentés a forrás).

20131331 ez a jelents a forrs al

A magyar közbeszerzési piac magas korrupciós kockázatáról és a nagypolitika befolyásáról sokat írt a sajtó az utóbbi két évben. A politikai hatások tetten érhetők azon, ahogy a közbeszerzési piac legnagyobb vállalatainak piaci részesedése drasztikusan változik egy kormányváltás után. Az ábrán a két csoportban szereplő cégek együttes piaci részesedését láthatjuk 2009 és 2011 között, féléves bontásban. A kormányváltáskor drasztikus váltás következik be a két cégcsoport piaci részesedésében, az egyiké mintegy 20 százalékot esik, míg a másiké megközelítően ugyanennyit nő. Hasonló „politikai váltógazdaságot” figyelhetünk meg külön-külön egyes részpiacokon is, így például az építőipari nagyberuházások piacán is. A közbeszerzések nyerési esélyeiben a politikai hatások érvényesülését statisztikai elemzés is alátámasztani látszik. (Az ábrát a Korrupciókutató Központ Budapest munkatársai küldték.)

Egyre durvább az egyenlőtlenség

– A társadalom jövedelmi egyenlőtlenségeit mérő ún. Gini-együttható alakulása Magyarországon 1987-2012. (Forrás: Egyenlőtlenség és polarizálódás a magyar társadalomban. TÁRKI Monitor jelentések. Szerk.: Szívós Péter és Tóth István György. Budapest: TÁRKI, 2013, 14.o.)

20131331 boda zsolt el

Boda Zsolt társadalomkutató, a Védegylet munkatársa: Az ábra fontos, mert az egyenlőtlenség fontos probléma. Aki nem hiszi, olvassa el Wilkinson és Pickett könyvét a témában, amely meggyőzően bizonyítja, hogy a növekvő egyenlőtlenségek egy sor társadalmi probléma súlyosbodásához járulnak hozzá a mentális betegségek, az erőszakos bűncselekmények, a tinédzserkori terhességek előfordulásának gyakoriságától a diákok iskolai teljesítményromlásán keresztül a várható élettartam stagnálásáig. Az ábra azt mutatja, hogy míg az évezred első évtizedében csökkent, 2009 után növekedett az egyenlőtlenség. Nem kétséges, hogy ez a trend idén és jövőre is folytatódni fog, és ez aggodalomra ad okot. Az ábráról egyébként az is leolvasható, hogy – bármilyen meglepő is – a baloldali kormányok ebből a szempontból baloldali módon, a jobboldaliak pedig jobboldali módon teljesítettek.

Ennyivel kockázatosabb Magyarország, mint Szlovákia

– 5 éves CDS átlagárak, visegrádi országok, 2002-2013

20131331 kondor pter s farkas mikls el

Kondor Péter és Farkas Miklós, a CEU oktatói: Az átlagos külföldi befektető 2002 elején még évi 30 centért vállalta, hogy átvállal 100 dollárnyi magyar adósságot egy esetleges államcsőd esetén. Akkor ez a visegrádi országok közül a legkisebb kockázati prémiumot jelentette, és Magyarország ezért olcsóbban tudott dollárhitelhez jutni a pénzpiacokon, mint a többiek. Ma, ugyanezért 2,7 dollárt kérnek a befektetők, míg a szlovák és lengyel államadósság esetében 83 centet, a cseh államadósság esetében pedig 59 centet.

A rövidtávú kilengések (a leminősítések kivételével) mind a négy országot érintik, hiszen nem a belföldi eseményekkel, hanem a nemzetközi pénzpiacok mozgásával vannak összefüggésben. Ugyanakkor, a 2000-es évek közepe óta Magyarországot minden ilyen sokk érzékenyebben érinti, mint a többi országot, vagyis minden alkalommal nagyobb romlás és – miután a piacok megnyugszanak – kisebb javulás következik be. Vagyis a pénzpiacok megítélése szerint Magyarország több, mint egy évtizede a legkockázatosabb visegrádi ország, és a különbség egyre csak nő.

Olcsóbb a finanszírozás, mégsem örülhetünk

– Az ábrán az láthatjuk, hogy a magyar állampapírok hozama hogyan alakult más feltörekvő piaci országok saját devizás állampapír hozamaihoz képest.

20131331 bebesy dniel el

Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere: Minél magasabb az állampapír hozama, annál drágábban finanszírozza magát az állam. Idén a magyar állampapírok hozama csökkent az év eleji szintekhez képest, más feltörekvő országok állampapírjaihoz viszonyítva pedig már nagyjából egy százalékponttal alacsonyabb a hozam (ezt látjuk az ábrán). Ilyen utoljára 2002-ben volt. Mégsem vonhatjuk le azt a következetést, hogy Magyarország az unortodox módszerek miatt teljesít jobban – az IMF program keretein belül működő Románia teljesítménye még jobb volt. A közép-európai országok általában erős kiigazítást hajtottak végre a válság idején, Magyarország 2008 és 2010 között a GDP arányában közel 10 százalékponttal javította a folyó fizetési mérlegét. Azokban az országokban, ahol magas maradt a folyófizetési mérleg hiány, emelkedtek a hozamok.

Hiába olcsóbb a finanszírozás, ettől még nem feltétlenül lesz fenntarthatóbb az adósságpálya, mert az az infláció és a gazdasági növekedés mértékétől is függ. A jelenleg alacsony magyar állampapír hozamok jelentős részben az alacsony hazai gazdasági növekedésnek és inflációnak köszönhetőek. A magas reálkamat viszont megnehezíti az adósság törlesztést, így a magyar államadósság pálya fenntarthatósága lényegében alig változott.

Eddig alig vittek ki tőlünk tőkét

– A grafikon néhány feltörekvő országban a május-szeptember közötti árfolyamváltozást (pozitív érték: felértékelődés), illetve a kötvénypiacról kiáramló tőke mennyiségét mutatja. Forrás: IMF.

20131331 trippon mariann el

Trippon Mariann, a CIB elemzője: Ahogy a mögöttünk álló évben, úgy 2014-ben is a fejlett jegybankok lépései, és a lépésekkel kapcsolatos piaci várakozások lehetnek leginkább hatással a globális piaci folyamatokra. Az egyik legfontosabb kérdés, hogy a Fed hogyan folytatja az eszközvásárlási programjának decemberben elkezdett lassítását (tapering), és ennek milyen hatása lesz a feltörekvő piacokra. Nyáron a “tapír” elméleti lehetősége is komoly árfolyamingadozásokat, és tőkekiáramlást okozott.

Mint az ábrán látszik, a kockázati étvágy romlása legsúlyosabban azokat az országokat érintette, amelyek komolyabb külső vagy belső egyensúlytalanságokkal küzdenek („A piszkos öt”: India, Indonézia, Brazília, Törökország, Dél-Afrika), míg szűkebb régiónk a viszonylag erősebb egyensúlyi pozíciók, és az eurózóna fellendülésére vonatkozó sztori miatt védettséget élvezett. A sérülékenységi listákon azonban Magyarország továbbra is előkelő helyet foglal el, így ha tényleg megkezdődik az amerikai pénzpolitika normalizálása, és tartósan megemelkednek a kockázatmentes hozamok, akkor nem biztos, hogy a nyárihoz hasonló minimális sérülésekkel át tudjuk vészelni ezt az időszakot.

Kockázatosat húzott az MNB

Zsiday Viktor, a Plotinus Nyrt. elnöke: A rendkívül kedvező nemzetközi környezetnek köszönhetően a magyar jegybank bármely elemző legvadabb elképzeléseinél is alacsonyabbra tudta vágni az alapkamatot, élesen cáfolva az előző jegybanki vezetés nagyon óvatos hozzáállását. A kamatvágásoknak számos hatása volt. Egyrészt a hazai lakosság elkezdte kivenni bankbetétekből a pénzét, és nagy mennyiségben vásárolt magyar állampapírokat (ami sokat segített az államadósság finanszírozásában), valamint befektetési jegyeket. Másodsorban az alacsony kamatok miatt a forint a korábban megszokottnál gyengébb szinteken maradt. Harmadrészt jelentősen csökkentek az állam és a vállalatok hitelköltségei, ami támogatta a növekedést. A kamatcsökkentő politika a hazai gazdaságpolitika eddigi egyik legnagyobb sikere, azonban felveti egy hirtelen, éles forintgyengülés veszélyét.

Ahogy vágják a kamatot, úgy fektetünk alapokba

– Az ábrán a kék vonal mutatja a hazai befektetési alapokban kezelt vagyont, ami idén novemberében új csúcsra, 4535 ezer milliárd forintra emelkedett. A piros vonal pedig az MNB alapkamatát jelzi.

20131331 kuti kos el

Kuti Ákos, az Equilor elemzője: A két vonal bizonyos időszakokban elvált egymástól, ám 2004 végétől vizsgálva látványos az együttmozgás a két mutató között. Ennek magyarázata az, hogy az alacsonyabb jegybanki alapkamat továbbgyűrűzik a kereskedelmi bankok betéti politikájába is, akik folyamatosan zsugorítják a lekötött betétek kamatait. A betétesek az egyre olvadó banki kamatok láttán magasabb hozammal kecsegtető befektetési formákat választották a betétek megújítása helyett, a kiáramló vagyon nagy része a befektetési alapokban landolt.

Aki tehette, csökkentette a kamatot

– Az ábrán néhány válogatott jegybank alapkamata látható, két időpontban: az év elején, és most, az év végéhez közeledve.

20131231 4

Kovács Krisztián, a Concorde igazgatója: Egyértelmű, hogy amelyik jegybank tudja, az továbbra is vágja a kamatot. De mit mond ez a világ számos fontos gazdaságában az elmúlt negyedévekben ünnepelt konjunktúra-mutatókról? Leginkább azt, hogy az ünneplés korai, a monetáris élénkítés hagyományos és nem hagyományos eszközei nélkül továbbra sem lenne a világban semmiféle gazdasági növekedés. Tehát a nagy devizákban még sokáig nem lesznek szabad szemmel látható rövid oldali kamatok.

És a kisebb pénznemeknél? Folytatódik az egyensúlyozás a pénzügyi stabilitás megőrzése és a monetáris élénkítés eszközei között – utóbbiba egyre gyakrabban beleértve a kompetitív leértékelést is. Nehéz mutatvány, 2014-ben pedig, amikor elindul a Fed eszközvásárlási programjának szűkítése, biztosan nem lesz sétagalopp.

A magyar lakosság kimenekült a legjobb befektetésből

20131331 kbc reszvenyvagyon2

Somi András, a KBC Equitas elemzője: Az idei év legjobb befektetését a fejlett országok részvényei adták, minden egyéb eszközkategóriánál többet lehetett itt keresni. Mit csináltak a magyar háztartások? Ha lehet, akkor még messzebb húzódtak a részvényektől. A háztartások közvetlen tőzsdei részvényvagyona 2013-ban szeptember végéig 15 milliárd forinttal csökkent (és csupán 1 százalékát tette ki a pénzügyi eszközöknek), a részvényalapokból pedig idén közel 23 milliárd forintot vontak ki november végéig. A trend persze nem új keletű, 2011 tavasza óta 92 milliárd forinttal csökkent a részvényvagyon, miközben a világ tőzsdéi szárnyaltak. Igaz, a feltörekvő piacok, így a magyar tőzsde inkább csak oldalazott, de ez nem lehet kifogás a bűnös tétlenségre, mikor a világ összes részvénypiaca pár kattintással könnyedén elérhető lenne Magyarországról is.

A forint volt az egyik legstabilabb deviza

– A charton a világ idei 10 legjobb és 10 legrosszabb spot devizaárfolyam-változása látszik a dollárhoz képest, a magyar forint a nyolcadik legjobb volt idén.

20131231 5

Móró Tamás, a Concorde stratégája: Az ábra azért fontos, mert a drasztikusan megváltozott, a korábbinál sokkal lazább hazai monetáris politikai irányvonal ellenére a forint a világ legstabilabb devizái közé tartozott. Ez részben ugyan köszönhető az euró erejének (mivel a forintot jellemzően az euróhoz kötve kereskedik), de emellett a javuló magyar fundamentumok és a továbbra is stabil fizetési mérlegtöbblet is nagy segítséget nyújtottak. Sok korábbi elemzői vélemény szerint a kamatcsökkentések miatti eltűnő forint hozamfelár a hazai deviza jelentős gyengüléséhez kellett volna, hogy vezessen, ez azonban eddig nem következett be.

Azon országok devizái esetében viszont, ahol a fizetési mérleg hiánya jelentős (köztük sok fejlődő ország), vagy ahol a monetáris politika deklaráltan a deviza gyengítését tűzte ki célul (Ausztrália, Japán), ez már nem igaz. Itt jelentős, sok esetben akár kétszámjegyű csökkenés látható. Jellemzően ezen devizák dollárbázisúak, így a Fed kötvényvásárlási programjának esetleges csökkentése, az ezzel kapcsolatos erősödő piaci várakozások komoly katalizátorai voltak az esésnek.

A csehek agresszívan gyengítik saját pénzüket

– Az ábrán azt látjuk, hogy a cseh jegybank megelégelve az erős koronát, 2013. november 7-én agresszív intervenciót hajtott végre, hogy 27 fölé küldje az EURCZK árfolyamát.

20131231 6

Taraczky Andrej, a Buda-Cash devizapiaci üzletágvezetője: Csehország is belépett a gyenge devizát kívánó országok körébe, mely klub tagjai abban látják a gazdasági stagnálásból való kiutat, ha a gyenge devizával serkentik az exportot. A cseh jegybank 14 százalékkal növelte devizatartalékát (a tartalékok így megközelítik a 40 milliárd eurót), miután a frissen nyomtatott pénzből devizát vásárolt, hogy gyengítse a cseh koronát. A jegybank mintegy 200 milliárd koronát (7,3 milliárd euró) költött deviza intervenciójára annak érdekében, hogy 27 felett tartsa az EURCZK árfolyamát. A beavatkozás mérete kellően elrettentő volt, hogy az árfolyam azóta csak távolodjon a 27-es szinttől. Hogy elhivatottságának még nagyobb hangot adjon, Miroslav Singer, a jegybank elnöke úgy nyilatkozott, hogy a jegybanki tartalékok szintje nem korlátozhatja a beavatkozást. Az akció további célja a magasabb árfolyamon át elérendő 2 százalékos inflációs cél, mely jelenleg még 1 százalék alatt mozog és egyelőre csökken. A végső cél a gazdasági motor beindítása az exporton keresztül. Bátor próbálkozás, jövőre már kiderül, mit sikerült vele elérni.

Hozam reményében bármit megvesznek

– A piros vonal a Fed mérlegfőösszegét, a zöld a vezető amerikai részvényindexet, az S&P 500-at, a narancsszínű pedig a Fed alapkamatát jelzi.

20131231 7

Török Bálint, a Buda-Cash elemzője: Az USA jegybankja 2008 őszén indította több hullámban nagyszabású eszközvásárlási programjait, eleinte a totális összeomlás elkerülésének céljával, később gazdaságélénkítési szándékkal. Csak az idén a Fed mérlegfőösszege több mint 1000 milliárd dollárral nőtt, és már megközelíti a 4000 milliárdot. Az óriási pénznyomda által generált likviditás nagyon alacsonyra vitte a kötvényhozamokat, látványosan tovább erősítette a globális részvénypiacokat, 2013-ben sorra születtek a csúcsok az USA-ban, és hozzájárult a kockázatvállalási hajlandóság erősödéséhez is.

A befektetők némi hozam reményében kis túlzással csaknem bármit megvásárolnak, ezen belül minőségi amerikai részvényeket minden további nélkül. Ennek a folyamatnak a hozadéka a magasabb kockázatú, illetve feltörekvő piaci eszközök iránti élénk kereslet, ami a forintot is viszonylag stabilan tudta tartani – annak ellenére, hogy az MNB folyamatos kamatcsökkentésekkel gyakorlatilag „kivágta” a hozamelőny nagy részét a fejlett piaci devizákkal szemben.

Magyarországon is okozhat zavart a Fed

– Az ábrán az USA monetáris bázisának változása látszik, milliárd dollárban.

20131231 egert balazs ele

Égert Balázs, az OECD közgazdásza: A Fed 2008-ban indított mennyiségi lazítása az USA monetáris bázisának a robbanásszerü növekedéséhez vezetett. Eddig ez nem okozott inflációs nyomást az USA-ban, részben azért, mert az extra likviditás egy része a feltörekvő gazdaságokba áramlott (ott okozva helyenként inflációs nyomást). Magyarországon a tőkebeáramlás nagyban segítette az államadósság piaci alapú finanszírozását és a forint viszonylag stabil árfolyamát a kedvezőtlen makrogazdasági folyamatok ellenére. A Fed pár hónappal korábbi bejelentése, miszerint a pénzpolitika normalizálását a várakozásokhoz képest korábban kezdi meg, az amerikai hosszútávú hozamok megugrását eredményezte, és tőkekivonást indított el a feltörekvő piacokról. Az amerikai pénzpolitika tényleges normalizálása – ami a decemberi lassítással el is indulhatott – ezt a folyamatot tovább erősítheti és további jelentős turbulenciákat okozhat a feltörekvő piacokon, Magyarországot is beleértve.

A kőolajnak nyugis éve volt

– Brent típusú kőolaj árfolyama: stabilitás 100 és 120 dollár között

20131231 8

Pletser Tamás, az Erste Bank elemzője: Egy olajipari szakértő számára természetes, hogy a legfontosabb mindig az olaj árának alakulása. Ebből a szempontból 2013 szerencsés év volt, hiszen rég nem volt ilyen stabil a fekete arany árfolyama, annak ellenére, hogy a közel-keleti helyzet összességében nem javult: Szíriában továbbra is polgárháború dúl, Líbiában pedig az első félév nyugalma után ismét feszült a hangulat, ami kihatott az olajtermelés alakulására. Talán az egyetlen igazán örvendetes hír, hogy Irán békülékenyebb lett. Illetve, hogy a többi hagyományos OPEC termelő mellett az USA kínálata is 25 éves csúcsot döntött a palaolaj termelésnek köszönhetően. Jó hír, hogy 2014-2015-ben a kínálat tovább fog emelkedni, bár a Nemzetközi Energiaügynökség szerint a kereslet is megindul, mivel ismét dübörögni fog a világgazdasági konjunktúra. Mindez a stabilitás fennmaradását hozza – ez jó a világnak és jó nekünk is.

Kiigazítottak az európai válságországok

– Az ábra azt mutatja, hogy az eurózóna perifériájának válságországai idén év közepére elérték a nullás fizetési mérleget, vagyis már nem költenek többet, mint a jövedelmük.

20131231 9

Szigel Gábor, közgazdász: Jómagam még két-három évvel ezelőtt elég szkeptikus voltam, hogy ez valaha is sikerülni fog, és ezt az euróövezet szétesésének egyik potenciális okának tartottam. Az idő viszont bebizonyította, hogy a fizetési mérleghiányok korrekciója az eurózónán belül – nominális leértékelés és kemény fizetési mérlegkorlátok nélkül – is lehetséges. Még ha ettől az euró válságát nem is tekinthetjük megoldottnak.

Nem érdemes csak az államadósság ellen harcolni

– Az ábra azt mutatja, hogy szinte semmilyen kimutatható kapcsolat nincs az államadósság és a növekedési ütem között.

20131231 varadi balazs ele

Váradi Balázs, az ELTEcon tanára: Az év közgazdaságtani botránya volt, amikor áprilisban Thomas Herndon, Michael Ash and Robert Pollin bebizonyította, hogy Carmen Reinhart and Ken Rogoff nagy befolyású 2010-es cikkének fő állításai számítási hibákból fakadtak. Reinhart és Rogoff gazdaságpolitikusokra nagy hatást gyakorló, tévesnek bizonyult eredményei szerint a GDP 60 százaléka, és különösen a 90 százaléka feletti államadósság már alacsony gazdasági növekedéssel jár. Ez az ábra, Miles Kimball és Yichuan Wang munkája, azt illusztrálja, hogy, ha a növekedési ütemben meglevő tehetetlenséget is figyelembe vesszük, szinte semmilyen kimutatható kapcsolat nincs az államadósság és a növekedési ütem között. Ettől még az államadósság, mellyel a jelen generációi a jövőre hárítja a terheket, nem lesz kívánatos. A nekünk is szóló lecke: a költségvetési gazdaságpolitikát pusztán az államadósság elleni küzdelemre szűkíteni szamárság.

Sokkal egyenlőtlenebb a világ, mint gondolnánk

20131231 10

Pogátsa Zoltán, a Nyugat-Magyarországi Egyetem tanára: Az év legmegdöbbentőbb ábrája Daniel Ariely és Mike Norton harvardi behaviourista közgazdászok munkája. Amerikaiak reprezentatív mintájának tettek fel a vagyoni eloszlásra irányuló kérdéseket. Amikor arról kérdezték őket, milyen vagyoneloszlást szeretnének látni a társadalom ötödei között, a piacpárti republikánusokat is magukba foglaló minta tagjai kicsit több mint a nemzeti vagyon harmadát átengedte volna a leggazdagabb ötödnek. Ehhez képest sokkal pesszimistábban ítélték meg a tényleges helyzetet, feltételezésük szerint a felső ötöd majd dupla ennyit, kétharmadot birtokol.

A kísérlet bebizonyította, hogy a média által sugallt valóság, amely alapján az amerikai választó választ, hamis. A legfelső ötöd ugyanis a valódi adatok szerint a vagyonnak több mint nyolcvan százalékát, azaz négyötödét birtokolja! Sőt, a legfelső egyetlen egy százalék a vagyon több mint negyven százalékát tulajdonolja, azaz sokkal többet, mint az alsó nyolcvan százalék együttvéve! Ők ugyanis mindösszesen a vagyon 7 százaléka felett rendelkeztek! Mit mond el mindez az amerikai demokrácia állapotáról, ha a kormányzatok váltakozása ellenére ennyire más társadalmi viszonyokat kapnak az amerikai, mint amilyet szeretnének?! Tényleg Amerika a mintaország? Hogyan nézne ki egy ilyen kutatás eredménye Magyarországon?

Kína beérte a nyugatiakat

– A világgazdasági arányok átrendeződése a történelemben (Geary-Khamis PPP USD, a világ bruttó össztermékének százalékában). A számítások forrása: Angus Maddison, 2010. Historical Statistics of the World Economy, 1-2008 AD.

20131231 borocz abra

Böröcz József, a Rutgers tanára: Korunk alapvető geopolitikai átalakulása: Kína (és India) visszatérése a 19. században elveszített globális hegemón szerephez – illetve az USA, az EU és Japán világgazdasági részesedésének lassú, de egyértelmű szűkülése. Az ezzel összefüggő geopolitikai konfliktust jól jelzi a Kínát, az USA-t és az EU-t jelképező vonalak egybeolvadása a mért időszak végén.