feb.
23
2018

Ingatlanvállalkozó lettem

Három éve kezdődött minden. Már nagyon untam, hogy a bankárom mindenáron arra akart rávenni, hogy tartsak sok részvényt meg vállalati kötvényt a portfóliómban. Persze ma már tudjuk, hogy nagyon megérte volna (visszanézve minden egyszerű), de nekem már akkor is drágák voltak ezek az eszközök. (Nem ma kezdtem a befektetősdit, kaptam már egy-két nagy pofont a tőzsdétől, nem akartam megint beleállni a súlyos mínuszokba.)

Az is kellett hozzá, hogy kezdjen leülni a céges biznisz. Igazából nem dőlt össze az árbevétel, csak már jó ideje nem növekedtünk, inkább csorogtunk lefelé, és ennek sem én, sem az alkalmazottak nem tudtuk az okát. Megváltozott valami és nem volt válaszunk. Ami régen elég volt, az ekkor már nem volt elég. Mai fejemmel úgy látom, hogy nem tudtunk (nem is akartunk?) megújulni, és ez azért történt, mert sem én, sem a munkatársaim nem voltunk a változtatásra motiválva, meg igazából azt sem tudtuk, hogy min változtassunk, csak néztünk ki a fejünkből, sodródtunk, nem volt meg az a „lendület”, ami egy céget folyamatosan előrevisz.

Aztán egyszer felhívott egy ismerős ingatlanos, hogy nem adnám-e el az irodát. Ez addig eszembe sem jutott, de ahogy beszélgettünk, érdekelni kezdett, hogy mi lehet a vevőnek az üzlet benne, mivel kiderült, hogy ő egyáltalán nem irodaként akarja majd használni az ingatlant.

Nem volt annyira tudatos (mert akkoriban a hozzánk hasonlóknak csak ez volt az értelmesen járható út), de szerencsére annak idején nagyon jól tettem, hogy itt a belvárosban vettem egy lakást, amit irodának használtunk, mert mint kiderült, van sokkal jövedelmezőbb módja is a hasznosításnak. Végül nem adtam el az irodát (hívjuk innentől lakásnak), hanem megállapodtam az ingatlanossal, hogy intézze a kiadást turistáknak. A lakás átalakítását én intéztem/szerveztem, és be kell valljam, rég élveztem ennyire a munkát, sőt, még a házasságom is kapott egy erős pozitív impulzust, mert a nejem besegített a lakásbelső tervezésébe és egy-két cucc beszerzésébe, ismét voltak konkrét közös (és érdekes) céljaink. Túlzás nélkül állíthatom, hogy vállalkozóként újjászülettem, lendületbe jöttem.

Nehéz, de szép időszak áll mögöttünk, sok súlyos döntést kellett gyorsan meghoznunk, hiszen egy-egy jó lakásért mindig nagy a verseny. Soha nem gondoltam volna, hogy egyszer ennyi lakásunk lesz, szinte az összes megtakarításunkat lakásokba fektettük, sőt, banki finanszírozást is igénybe vettünk nem egy esetben, ha úgy gondoltuk, hogy még így is megéri.

Ma már nejem és én is időnk és energiánk nagy részét az ingatlanbizniszre fordítjuk, sőt, elkel a segítség a gyerekektől, rokonoktól is. Azt kell mondjam, hogy nagyon megérte, hiszen ingatlanjaink ára (elismerem a szerencsés beszállási időpontnak is köszönhetően) nagyot emelkedett, és szép árbevételünk van a bérleti díjakból.

Cégünk régi tevékenységét ugyan még visszük, de kizárólag azért, mert nem szeretnénk elveszíteni azt a nekünk személyesen is fontos néhány üzleti partnert, illetve felelősnek érezzük magunkat azon alkalmazottjainkért, akik kitartanak mellettünk.

Amikor a jövőn gondolkodom, sokszor eszembe jut, hogy mi van akkor, ha ez a tevékenység sem lesz majd „örökké” sikeres, mit fogunk csinálni, ha nem tudjuk megfelelő áron kiadni ingatlanjainkat vagy drasztikusan megváltozik majd a szabályozási környezet, vagy esetleg jelentősen csökken ingatlanjaink értéke. Utóbbit mondjuk nehezen tudom elképzelni, de szerintem kiadni mindig ki tudjuk majd ingatlanjainkat, ezért most úgy látom, hogy a régi tevékenységet fejleszteni már biztosan nem fogjuk, így könnyen lehet, hogy véglegesen ingatlanvállalkozók maradunk a viszonylag kis kockázatú szép hozam miatt. Feleségemet ez azért zavarja, mert szerinte most csak egy trend van, és ez (kedvezőtlen irányba) fog változni. Szerintem meg az ingatlan örök érték, de ha esetleg „baj” lesz, akkor igyekszünk majd gyorsan megszabadulni a lakásoktól.

A tőzsdei árakat persze ma is követem, de ezeken az árakon kizárt, hogy vásároljak és pénzügyi eszközbe sem fektetnék most, hiszen a bankban nincs kamat és az állampapírhozamok is jelentősen csökkentek, bezzeg az infláció megindult, így szerintem most jó helyen van a pénz.

Bízom benne, hogy tovább növekednek az ingatlanárak és lesznek megfelelő bérlőim (megbízhatók, akik vigyáznak a lakásra és rendesen fizetnek „rendes” bérleti díjat), és akkor elégedett leszek.