Interjú Bilibók Botonddal, a Concorde Alapkezelő vezérigazgatójával

2000 milliárd forintos vagyon vándorolt az utóbbi években a hazai alapkezelőkhez. A banki betéti kamatok csökkenésének ők voltak a legnagyobb haszonélvezői. Most a magyar állam jelenti a legnagyobb konkurenciát, amely a lakossági állampapírral vonzza a befektetők pénzét – mondja Bilibók Botond, a vezető hazai független (azaz pénzintézeti / biztosító háttérrel nem rendelkező) Concorde Alapkezelő vezetője. Megkérdeztük, hogyan is zajlik a privát vagyonkezelés, kik döntenek a náluk kezelt 550 milliárd forintról.

Mibe nem szabad most fektetni?
Mi tanácsot nem adunk, mert a befektetések közép-, hosszú távra szólnak, a rövid távú befektetést én inkább spekulációnak hívnám és nálam ez nem pejoratív. Közép-hosszú távon viszont egy befektetési tanács azért veszélyes, mert a körülmények változhatnak és gyakran változnak is, amire azonnal reagálni kell. Nem ritka, hogy a ma jónak látott befektetési lehetőségről alkotott vélemény gyökeresen megváltozik. Hogy most az interjú pillanatában mi lehet egy jó pozíció? Szinte bizonyos, hogy egy nagyon hosszú, 30 éves időszak – a mi szavainkkal trend – után vagyunk, amelyben a kötvényhozamok estek, estek, estek, azaz az árfolyamuk emelkedett. Ennek az időszaknak a végén már-már egyfajta mániát láttunk, amelyben Mexikó 100 éves, Olaszország pedig 50 éves futamidejű kötvényt bocsátott ki. Az az Olaszország, akinek elég ránézni az elmúlt 50 évére és a jelenlegi népszavazás utáni állapotára. Szóval a kötvénybefektetők, főként akik hosszú kötvényeket birtokolnak, azok helyében én nem lennék. Szóval hosszú kötvényt most inkább ne!

Mennyire érdemes aranyban tartani a pénzt?
Kicsit túlértékelt az arany szerepe. Az arany egyfajta biztosítás a nagyon nehéz időkre. Aki államcsődtől vagy nagy inflációtól tart, annak érdemes fizikai aranyat vásárolnia, és azt egy saját széfben elzárni, mert egy elég biztos menedéknek számít. Ez ma Magyarországon hülyén hangzik, de például most Venezuelában nagyon jól járt, aki így tett, azt hiszem. Normál időkben az arany egy árfolyammozgással rendelkező eszköz, amit lehet adni-venni, tehát ebben is lehet pozíciót építeni, árfolyama ráadásul nagyon széles skálán mozog, tehát sokat lehet bukni és nyerni is rajta. Laikusnak nem javasolnám, hogy egyszerű összefüggéseket keressen az arany kereslete, kínálata, vagy az árfolyama és például az arany ára, valamint fejlett devizák és kötvényhozamok, illetve ezek mozgása között.

Milyennek látja a magyarok pénzügyi tájékozottságát?
Még a fejlett világban sem túl magas egy átlagpolgár pénzügyi műveltsége. Közép-Kelet-Európában talán kicsit rosszabb a helyzet, de nem annyival, mint amennyire ez a köztudatban elterjedt. A publikált kimutatások a teljes lakosságra vonatkoznak általában. Ugyanakkor azokat kellene nézni, akiknek valamilyen – akár hosszú távú megtakarításai vannak. Itt már árnyaltabb a kép. Nekik van tapasztalatuk – a tanulópénzt sokan kifizették. Ezáltal ismereteik is vannak. Értik, hogy időre és kockázatvállalásra van szükség a magasabb hozamhoz. Értik azt is, hogy hiteles, jó szolgáltatónál érdemes a megtakarításokat tartani. Szerintem ezzel nincs gond. Azt azonban el lehet mondani, hogy a kockázatvállaló hajlandóság alacsony – mondhatnám azt, hogy a kockázatot nem értik –, a gyanakvás és a rendszerbe, szereplőkbe vetett bizalom elég alacsony. De ez már a kultúránk része. Sok érték vesz emiatt kárba, de nemcsak a pénzügyi-befektetési szolgáltatások piacára igaz ez.

És a kockázatvállalási hajlandóság?
A hosszú távon megtakarítók habitusa inkább kockázatkerülő Magyarországon. Alapvető különbség van az angolszász világ, a kontinentális Európa és a Távol-Kelet között. Az angolszászok leginkább reáleszközbefektetők, kockázatvállalók, az európaiak már sokkal kockázatkerülőbbek, az ázsiaiak némileg a szerencsejátékosokra hasonlítanak. Kultúra ez is.

Önök mennyit nyertek abból, hogy a banki hozamok az utóbbi években jelentősen csökkentek, így nem igazán éri meg bankbetétben tartani a pénzt?
Egyértelmű nyertesei voltunk a folyamatnak, a nálunk tartott összeg megduplázódott. A befektetési alapokba pedig összesen 2000 milliárd forint vándorolt, 3500-ról 5500 milliárd forintra nőtt a befektetési alapokban kezelt pénz. Az a folyamat, amikor leestek a banki betéti kamatok, az alapok előző évi teljesítménye – például a kötvényalapoknál – pedig magas volt, arra sarkallt sok befektetőt, hogy a bankból az alapokba tegye át pénze egy részét. Amikor ezek hozama is leesett, jött a többi befektetési alap típus.

Mennyire érintette önöket a tavalyi Quaestor- és BudaCash-csőd?
Az ügyek kirobbanásakor kicsit megijedtünk. Aztán megnyugodtunk, amikor azt láttuk, hogy nem kezd el menekülni a tőke, azaz bíztak bennünk az ügyfelek.

Új ügyfeleket hoztak a botrányok?
Nem igazán. Aki mozdult, az a nagy intézmények és az állampapír felé vette az irányt.

Az önök fő profilja a privát vagyonkezelés. Hogya kell ezt elképzelni, ha belépek magukhoz…
Egy privát bankár fogadja, akivel azt térképezik fel, hogy tudunk-e együttműködni, szüksége van-e a szolgáltatásunkra. Nálunk 80 millió forint az alsó belépési határ, aminek legalább 5 évre rendelkezésre kell állnia. Ez pusztán javaslat, de aki nem tud hosszabb távon gondolkodni, annak nem szabad velünk dolgozni, ergo kockázatot vállalni. A beszélgetésben felmérjük, milyen tapasztalata volt befektetésekkel, kockázatosabb eszközökkel. Az ügyfél dönt arról, milyen devizában szeretné tartani a pénzt és egy skálán meghatározza, milyen kockázatú legyen a befektetés. Érdemes olyan devizában tartani, amiben fizeti a kiadásait, a kockázati foknál pedig egy olyat megtalálni, ami mozgásteret ad nekünk az állampapírnál magasabb hozamra, de nem lépi túl az ügyfél komfortszintjét. Ha nem volt tapasztalata részvény és egyéb kockázatos típusú eszközökkel, nem érdemes erőltetni. Idő kell ahhoz, hogy megismerje ezeket, idővel pedig kialakul egy számára egészséges mérték. Ezt követően az ügyfél aláír egy portfólió-kezelési szerződést, amivel az összes befektetési döntést ránk ruházza. Tavaly indítottuk el prémium vagyonkezelési szolgáltatásunkat, amelynél 20 millió forint a belépési határ.

Ki dönt arról, hová kerül az ügyfél pénze?
Ha arra gondol, hogy mibe kerül befektetésre, a válasz az, hogy nem a kapcsolattartó, hanem a döntési joggal felruházott portfóliómenedzserek. Az ügyfél pénzét kockázati szinttől függően több tíz eszközben helyezzük el, sőt ezen túl még a portfóliómenedzserek is egymástól függetlenül döntenek, tehát ebben is diverzifikáció (kockázatmegosztás) van.

Mekkora pénzeket kezelnek?
Egy átlagügyfél közel 250 millió forintot bíz ránk.  Összesen 550 milliárd forint megtakarítást kezelünk. A negyedik legnagyobb magyar alapkezelő vagyunk.

Milyen garanciát adnak az ügyfeleknek?
Nincsen garancia, ahogyan a piac többi szereplőjénél sem. Több mint 20 éves múltunk és eddigi eredményeink alapján azonban folyamatosan nő az általunk kezelt vagyon. Az ügyfelek vagyona tőlünk független letétkezelőnél van. Ez az az intézmény, ahol például a legnagyobb magyar pénzügyi botrányoknál sem tűnt el az ügyfelek pénze. A Quaestor Alapkezelő letétkezelőjénél ott volt a vagyon nagy része. Az más kérdés, hogy a portfóliómenedzsment minősége milyen volt. De ami a lényeges az az, hogy egy, a vagyon őrzését biztosító letétkezelő, aki független a vagyonkezelőtől, az nagy biztonságot jelent. Ezen túl a privát ügyfeleink mindegyike elkülönített számlán tartja a vagyonát a KELER-nél.

Hogyan zajlanak a befektetési döntések?
Csapatok dolgoznak együtt, a döntések közösen, hetek munkája alatt születnek meg. 16 portfóliómenedzser dolgozik nálunk, közülük 7 önálló döntési jogkörrel.

Honnan gyűjtenek információkat?
Kisarkítva 20 éve még a Barron’s amerikai magazin volt az etalon, hetente olvasgattuk a nyomtatott kiadást, többek között ez inspirált, gondolkodtatott, ingerelt vitára. Mára óriási az információdömping. Sajnos sok a silány forrás, így lényeges az alapos szelekció. Akad kollégám, aki napi 20 mértékadó külföldi anyagot küld körbe. A magyar nyelvű szakmai internetes oldalak közül mi írjuk az Alapblogot, és több más blogba belenézünk – például a Total Return vagy OTP Fundman blogja. E tekintetben jó minőséget képvisel a magyar piac.

Hogyan választották ki azokat a munkatársakat, akik milliárdokról döntenek?
A belülről kinevelés hívei vagyunk. Ők nagyrészt pályakezdőként kerültek hozzánk, egyetemi partnereink ajánlották őket mint tehetségeket, aztán nálunk az évek alatt jutottak el senior szintre. Másként dolgozunk, mint a nagy szervezetek, ahol behatárolt az, hogy ki mivel foglalkozik. Itt bárki előjöhet egy jó ötlettel, és ha azt a portfóliómenedzser jónak tartja, akkor abból döntés lehet. Aki multinál kezdi el a karrierjét, neki sokkal nehezebb a nálunk bevett viselkedésmintákat megtanulni, mint egy frissdiplomásnak, akinek nincsenek más beidegződései. Fokozatosan építjük fel a nálunk kezdő kollégákat. Szeretjük azt, ha saját megtakarításaikat kezelik, mert így a bőrükön érzik a döntések hatását. Sosem értettem, hogy lehet úgy mások pénzéről felelősen dönteni, ha a magaméval nem foglalkozom.

Az állam is szeretné magához terelni a megtakarításokat például magánszemélyeknek kínált állampapírokkal.

Igen, az állam most a mi illetve az alapkezelői piac legnagyobb versenytársa. Az éves 2,25 százalék körüli hozamgaranciával kell felvennünk a versenyt. Ahhoz, hogy vonzóak legyünk a befektetőknek, most legalább 4 százalékot kell teljesítenünk.

Karácsony Zoltán


Névjegy

Bilibók Botond közlekedésmérnök diplomáját a BME-n, közgazdász végzettségét a mai Corvinus Egyetemen szerezte. Eddigi egyetlen munkahelye a Concorde Alapkezelő, 1996 óta a cég munkatársa. A vagyon- és portfóliókezelési üzletág egyik alapítója a Concorde Értékpapír Rt.-n belül, ami 2002-től az Alapkezelőhöz tartozik, jelenleg a társaság vezérigazgatója és résztulajdonosa.

*Vállalati kötvény: az államhoz hasonlóan a cégek is bocsáthatnak ki kötvényeket. Ez a banki finanszírozásnál alacsonyabb kamatozású és hosszú futamidejű, így jóval kedvezőbb, valamint nincsenek kitéve a bankok szeszélyeinek.

KELER: A Magyar Nemzeti Bank többségi tulajdonában álló (tulajdonos még a Budapesti Értéktőzsde) értéktárként, értékpapír-számla és letétkezelői szolgáltatásokat nyújtó szervezete. Központi Értéktárként a KELER feladata az összes hazai kibocsátású dematerializált értékpapír állományának naprakész és teljes körű nyilvántartása, a befektetési szolgáltatók (közvetítők) és kibocsátók értékpapírszámláinak vezetése. A szolgáltatások bizonyos köre kötelezően és kizárólagosan a KELER-nél vehető igénybe ami azt jelenti, hogy minden magyar pénzintézet, befektetési szolgáltató kötelezően vezet KELER-nél értékpapír számlát. A magyar pénzügyi szolgáltatók ún. összevont számlát vezetnek a KELER-nél, azaz az ügyfeleik értékpapírjai egy számlán vannak. A Concorde ALAPKEZELŐ 100%-os tulajdonában álló Alapforgalmazó Zrt. – befektetési szolgáltató, a KELER-nél az ügyfelei részére egyedileg nyitott elkülönített számlán tartja az értékpapírjait. Ennek eredményeképpen az ügyfelek értékpapírjai „nem keverednek”, hanem egymástól elkülönítetten kerülnek elhelyezésre.

Forrás: Haszon magazin, 2017/1. Január