Iránra is figyelni kell a következő években

Könnyen előfordulhat, hogy a fejlődő piacok befektetői számára egy újabb megkerülhetetlen ország kerül fel a térképre: Irán. Nem elég, hogy az ország ellen szóló szankciók egy részét a közelmúltban feloldották, az iráni infláció is töredékére zuhant vissza az elmúlt években. Mindez pedig Irán részvénypiacát is a figyelem középpontjába helyezheti a jövőben.

Iránt tartja az egyik legvonzóbb fejlődő piaci célpontnak a londoni Sturgeon Capital. De mit láthatnak annyira vonzónak az országban, hogy tavaly decemberben egy kimondottan Iránra koncentráló befektetési alapot is elindítottak? Hogy erre a kérdésre választ találjunk, mindenképpen érdemes vetni egy pillantást az országra.

A kamatszintek zuhanása várható

Iránban az elmúlt 59 év legmagasabb inflációját 1995-ben mérték, amikor egy év alatt 59%-kal emelkedett az árszínvonal. Nem sokkal marad azonban el ettől az elmúlt években mért szint sem: 2013-ban 40% volt az infláció. Ennél is érdekesebb viszont, hogy ez meredek zuhanásba kezdett, és idén februárban mindössze 12,6%-ot mutatott. Hogy miért igazán fontos ez? Legfőképpen az ország kamatszintjének várható változásai miatt.

Ehhez azonban gyorsan tisztázni kell, hogy mivel Irán egy iszlám ország, így a kamatszedés is tiltott. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az iszlám államokban az emberek nem kapnak ellenszolgáltatást a betéteikért, csak – kissé leegyszerűsítve – a banki profitrátát használják a vallási okokból tiltott kamatok helyett. Ebből következik, hogy az Iráni Központi Bank sem használ irányadó kamatot, ehelyett a profit rátája szerint szabályoz.

Az egyszerűség kedvéért tehát a cikk többi részében is használjuk a „kamat” kifejezést, de ekkor már a fent ismertetett iszlám megfelelőjét értjük alatta.

Miért kell figyelni a kamatszintet?

Azért, mert az infláció meredek visszaesésével egy időben az iráni kamatszint alig csökkent, és még tavaly is 21%-on állt (2014-ben 22% volt). Így előbb-utóbb ennek a meredek visszaesése is várható, a londoni cég szerint akár az egyszámjegyű szintig. Ez azért lenne igazán figyelemre méltó, mert a kamatszint eddigi legalacsonyabb értéke 10% volt, és az is több mint 35 éve, 1979-ben fordult elő.

A csökkenő kamatszint pedig – érthető módon – a bankbetétek kamatainak visszaesését is maga után fogja vonni. Ezek éves hozama jelenleg a 18%-ot is elérheti, ha viszont jelentősen visszaesik ez a szint, akkor az a részvénypiac vonzerejét is meg fogja növelni.

Egyéb pozitív tényezők is hathatnak

A kamatszint várható csökkenésén kívül más tényezők is jót tehetnek az iráni vállalatoknak. A szankciók feloldásának köszönhetően ugyanis hamarosan a külföldi befektetők, illetve a multinacionális vállalatok is visszatérhetnek az országba.

Milyen cégekre érdemes figyelni?

Hogy melyik cégek járhatnak jól ezzel igazán? Leginkább azok, amelyek komoly exportpotenciállal rendelkeznek. Jó példát jelentenek erre az üvegipari szektorba tartozó vállalatok. Hiszen ezeknek a cégeknek elsősorban munkaerőre, energiára és homokra van szükségük. Ezekből pedig Iránban egyáltalán nincs hiány.

Az iráni gazdasági környezet változása és a nemzetközi piacba való bekapcsolódás egyes iparágak számára azonban akár negatívan is elsülhet. Eddig ugyanis a vállalatoknak nem kellett a külföldi versenytársaikkal megküzdeniük, a jövőben viszont ez alapjaiban változhat meg.

Az üvegiparhoz hasonló területek azonban erre a problémára is megoldást jelentenek. Olyan szektorokat kell ugyanis keresni, ahol a kedvező helyi adottságok miatt a külföldi versenytársak sem jelentenek veszélyt a sikeres üzemelésre.

A Sturgeon szakemberei úgy látják, hogy a szankciók feloldásának köszönhetően 50-ről 600-ra nőtt a cég számára szóba jöhető befektetési célpontok száma (közel ennyi céget jegyeznek az iráni tőzsdén). Négy cég maradt mindössze, amivel még a londoni alap sem akar foglalkozni, ezek olyan vállalatok, amelyek az iráni Forradalmi Gárda ellenőrzése alá tartoznak.

Gondolja meg, hová teszi a pénzét!

Egy másodpercre sem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy minden potenciális vonzereje ellenére egy óriási kockázatokat magában hordozó államról beszélünk. A leendő befektetőknek pedig mindenképpen érdemes fejben tartaniuk azt is, hogy bár a nukleáris proliferáció miatti szankciókat valóban feloldották, az emberi jogok megsértéséhez, illetve a terrorizmushoz köthetők továbbra is érvényben vannak Iránnal szemben.