drakula romania
júl.
15
2015

Irány a román részvénypiac?!

2007 nyarán munkatársaimmal egy nagyon tanulságos befektetői körúton vettünk részt Romániában. Ez volt az első utunk és akkoriban még csak ismerkedtünk a lehetőségekkel. Optimista vállalatvezetőkkel, rekordprofitokkal, daruk tömkelegével, dübörgő ingatlanpiaccal, egekbe szökő lakásárakkal, csúcsokat döngető részvénypiaci árfolyamokkal, saját magáról elemzést író és persze a részvényeit vételre ajánló brókercéggel találkoztunk. Az országot akkoriban a reálgazdasági és részvénypiaci túlfűtöttség jellemezte, ami akkor régiónkban és egész Európában megfigyelhető volt.

2008/2009-ben azonban jött a mindent elsöprő gazdasági világválság, ami Románia esetében az átlagnál nagyobb pofonnal járt. Hazánkhoz, Lengyelországhoz és Csehországhoz képest jóval nagyobb volt a kijózanodás, szinte minden fronton. Keleti szomszédunk élen járt GDP-hanyatlásban. Markánsan zuhant a lakossági fogyasztás és estek a vállalati beruházások. A válság kezdetét követő években az államadósság csaknem háromszorosára(!) duzzadt, köszönhetően a régió legmagasabb költségvetési deficitjeinek. A külső adósság pedig az elszálló fizetésimérleg-hiány miatt a duplájára nőtt, a lakásárak harminc százalékot zuhantak és a banki hitelek negyede bedőlt. IMF hitel, több éven át tartó költségvetési szigor (mely során 25 százalékos bércsökkentéssel sújtottak le a közszféra alkalmazottaira), hitelleépítés, devizagyengülés kellett ahhoz, hogy az egyensúly helyreálljon.

Kedvező csillagállás

A hosszú és fájdalmas alkalmazkodás megtörtént, és most amikor az európai gazdaság hoforrás monoranu.rosszú idő után újra a szárnyait bontogatja, nagyon úgy tűnik, hogy Románia a régió sor végén kullogó diákjából, térségünk akár legeminensebbtanulójává is kinőheti magát. Hogy miért? Ha hinnénk az asztrológiában, azt mondhatnánk, hogy a csillagok kedvezőegyüttállásából adódóan. A gazdasági magyarázat azonban ennél kevésbé elvont és több fontos alappilléren nyugszik, melyek egy része külső adottság, más része pedig a román gazdaság(politika) belső folyamatain múlik.

Alacsony bérek, alacsony adósság

Az egyik „csillag” az alacsony bázis, az alacsony egy főre jutó nemzeti jövedelem, az európai viszonylatban nyomott reálbérek, és az elmúlt évek devizagyengülése mellett globális viszonylatban egyre versenyképesebb szakképzett munkaerő. A gazdaság regionális viszonylatban mutatott produktuma mellett az eladósodottság foka is jóval mérsékeltebb. Igaz, hogy a válság éveiben csaknem háromszorosára nőtt az államadósság, ám annak GDP-hez viszonyított értéke még mindig csupán feleakkora, mint hazánkban. Sőt a privát szféra, a lakosság és vállalatok hitelállománya is jócskán elmarad a környező országokétól. Az ország visszafogott hitelpenetrációja a jövőben a környező országokhoz képest nagyobb teret engedhet a hitelezés gyorsulásának, ami a gazdasági növekedés egyik legerősebb mozgatórugója lehet.

Az EU-tagság jótékony hatása

Szintén nagyot tolhat a gazdaság szekerén az európai uniós tagság. Bár Románia már 2007 óta tagja az Uniónak, azonban az ebből származó előnyök a jövőben az eddigieknél erősebb hátszelet biztosíthatnak. Keleti szomszédunk ugyanis ez idáig nem túl sikeresen aknázta ki a vissza nem térítendő uniós források kínálta lehetőségeket. 2007 és 2014 között az elérhető támogatások csupán 38 százalékát tudta lehívni, ami jócskán elmarad a hazánk esetében elért, csaknem 60 százalékos kihasználtságtól. A hatékonyabb forrásfelhasználás – amire minden esély megvan – tovább fokozhatja a román gazdaság lendületét. A 2014-től 2020-ig terjedő ciklusban évente átlagosan az éves GDP 2,5 százaléka áll majd az ország rendelkezésére, amelynek 90 százalékos lehívása esetén évente 0,8 százalékkal lehetne magasabb a GDP-bővülés üteme az Erste becslése alapján. Ugyanez a szám hazánk esetében 0,7, míg a lengyeleknél csupán fél százalék.

Forrás: Erste Group, Európai Bizottság, Eurostat

Forrás: Erste Group, Európai Bizottság, Eurostat

Nyugatias fordulat

Az ígéretes román gazdasági csillagkép belső alakítója – valljuk be, némi meglepetésre – a jelenlegi kormány által folytatott nyugatias, kooperatív, megfontolt és hosszú távon gondolkodó gazdaságpolitika. A 2012-es választásokon győzedelmeskedő Victor Ponta miniszterelnök vezette szociáldemokrata párt a nemzeti liberális párttal koalíciót alkotva kétharmados többséghez jutott és a megszerzett politikai erőt meglepően piacbarát módon használta fel. Ugyan a koalíció tavaly felbomlott, és az elnökválasztáson Ponta alulmaradt a liberálisok jelöltjével, Klaus Johannisszal szemben, de a politikai népszerűségvesztés ellenére sem sérült a piaci mechanizmusokat tiszteletben tartó gazdaságpolitika. Sőt, Ponta Európa keleti felén meglehetősen szokatlanul heves harcot indított a korrupció ellen. A román Korrupcióellenes Ügyészség élére kinevezett egykori profi kosárlabdázó nő, Laura Kövesi pedig sorozatban kezdte el dobálni a „hárompontosokat”. Volt miniszterelnök, miniszterek, polgármesterek akadtak a hálójába. Ellenzéki és kormányoldalról egyaránt, mielőtt valaki azt gondolná, hogy csupán politikai megrendelésre gyártott tisztogatásról van szó. Ponta  ambíciója nem más, mint a közép-kelet-európai térség legjobban fejlődő gazdaságává tenni Romániát. A szociális feladatok és a kapitalista érdekek kellő egyensúlyát megteremtve, az üzleti szféra számára kiszámíthatóságot és stabilitást nyújtva igyekszik kormányozni és fokozni az ország tőkevonzó képességét közben támaszkodva az IMF nyújtotta segítségre, az európai uniós támogatásokra.

Tőzsdei élénkülés és átalakulás

Tovább fokozhatná a román gazdaság lendületét az ország feltörekvő piaci státusba sorolása, ami jelentős mértékű portfóliótőke beáramlását tenné lehetővé, megkönnyítené és olcsóbbá tenné az ország finanszírozhatóságát és tovább fokozná részvénypiacának vonzerejét. Apropó részvénypiac. A tőzsdén forgó román vállalatok száma az elmúlt évek állami privatizációinak köszönhetően jelentősen nőtt, és a közeljövőben újabb vállalatok debütálása várható. Átalakult a tőzsdei ügyletek mögötti elszámolási rendszer, melynek segítségével elérhetőbbé vált a börze a külföldi befektetők számára. A tőzsdét körülvevő intézményrendszer nagyot javult, köszönhetően a világ egyik legnagyobb fejlődő piaci vagyonkezelője, a Templeton jelenlétének, mely évek óta a Fondul Proprietatea (román kárpótlási alap) vagyonkezelőjeként igyekszik meghonosítani a fejlettebb tőkepiaci kultúrát és infrastruktúrát. Noha a tőzsdei társaságok esetében még mindig jelentős az állami tulajdon, a Templeton kezdeményezésére sokat javult a felelős vállalatirányításhoz szükséges, értékteremtést előtérbe helyező vállalati vezetésösztönző rendszer. A tőzsdét illető ambíciókat pedig mi sem példázza jobban, mint hogy a bukaresti tőzsde vezetését, régiónk legnagyobb, varsói börzéjének volt vezére, Ludwik Sobolewski vette át 2013-ban.

Forrás: Bloomberg, Concorde Alapkezelő

Forrás: Bloomberg, Concorde Alapkezelő

Meglovagolni a lehetőségeket

Úgy tűnik tehát, minden adott ahhoz, hogy Románia az európai ciklikus fellendülést meglovagolva jelentős gazdasági növekedést realizáljon az előttünk álló években. Számunkra pedig minden lehetőség adott arra, hogy ebből profitáljunk. Az elmúlt évek emelkedése ellenére a bukaresti BET részvényindex értéke még jócskán elmarad a válság előtti tetőpontjától, miközben a román GDP reálértelemben utolérte, nominális értelemben pedig már bőven túlszárnyalta korábbi csúcsát.* Az árazási mutatók alapján vonzó szinten tartózkodik a román részvénypiac. A román börze egészét vizsgálva megállapítható, hogy a reálgazdasági potenciál még nem tükröződik a piaci árfolyamokban. Befektetőként tehát van keresnivalónk. Közelről megnézve egy-egy vállalatot pedig kifejezetten jó kockázat/hozam párossal kecsegtető gyöngyszemekre bukkanhatunk.

Friss hírek

Alábbi írásunk A LAP című magazinunk 2. negyedéves példányában jelent meg. Megírása óta fontos fejlemény, hogy a román miniszterelnök, Victor Ponta is fennakadt a Korrupcióellenes Ügyészség hálóján. A kormányfőt okirat-hamisítással, pénzmosással, adócsalásban való bűnsegédlettel gyanúsították meg. A parlament a kormány ellen tett bizalmatlansági indítványt leszavazta, Ponta pedig a helyén maradhatott volna, ha „isten nem ver bottal…” és egy „gyanús” térdszalagszakadás miatt nem adja át ideiglenesen tisztségét Gabriel Opreának. A kormányfő sorsa bizonytalan és az ügyészségi eljárás eredményétől függően könnyen lehet, hogy Pontának így is végérvényesen távoznia kell, ami növelheti a politikai belharcot és törést hozhat a piacbarát gazdaságpolitikai folyamatokban.
Időközben napvilágot láttak a friss európai GDP-statisztikák, miszerint az első negyedévben Románia 4,2 százalékos növekedéssel élen járt Európában.

*Ha az indexet korrigáljuk az idő közben kifizetett osztalékokkal, akkor is szembetűnő marad a különbség.