Ismét felfelé tart a befektetési alapok piaca

Beigazolódni látszanak az elemzői várakozások: a végtörlesztés lecsengésével ismét megindult a tőkebeáramlás a befektetési alapokba. Az ügyfelek továbbra is a biztonságosabb instrumentumokat keresik, és ez a tendencia vélhetően a jövőben sem változik meg jelentősen.

Telegdi René

intézményi üzletág-igazgató, Concorde Alapkezelő

Milyennek értékeli a 2012-es évet a befektetési alapok piacán a jövedelmezőség szempontjából?

R.: A jövedelmezőség vizsgálatakor alapvetően három dologra kell fókuszálnunk: az alapok méretére, a rájuk terhelt díjakra és az adózási környezetre. A kezelt vagyon méretét tekintve vegyes a kép. Idén, döntően az év első harmadában közel 200 milliárd forintnyi tőke távozott az alapokból, azóta viszont megállt a pénzkivonás, stagnálás, „pozitív nulla” körüli beáramlás tapasztalható. Ráadásul az alapok jó teljesítménye is hozzájárul a növekedéshez: a kezelt vagyon megközelíti a 3200 milliárd forintot. Ha azonban azt nézzük, hogy a magánnyugdíjpénztári vagyonok államhoz történő transzferálását megelőzően már a 3800 milliárd forintot is elérte a vagyon, azt mondhatjuk, hogy a szakma 2012- ben vélhetően kisebb bevételt kénytelen elkönyvelni, mint az előző két évben.

Az alapokra terhelt díjakban nem érzékelhető jelentős változás, de a csökkenő hazai kamatkörnyezettel párhuzamosan az alacsony kockázatú termékek (pénzpiaci, likviditási és garantált alapok) díjterhelése is mérséklődhet, ami tovább csökkentheti a szektor bevételeit.

Az adózási környezetet tekintve a 2012-ben fizetett bankadó további jövedelmezőségromlást eredményez majd.

Melyek voltak a legnépszerűbb alaptípusok a lakossági kisbefektetők körében, látszott-e elmozdulás a nagyobb kockázatú, nagyobb hozammal kecsegtető termékek irányába?

R.: Az év eddigi részében a nyilvános alap kategóriában – arányaiban – a részvényalapok szenvedték el a legnagyobb pénzkivonást, ami arra utal, hogy a kockázatvállalási kedv továbbra sem emelkedett. Továbbra is az alacsony kockázatú termékek a népszerűek. Mind a garantált, mind az abszolút hozamú alapkategóriába 30 milliárd forint körüli tőke érkezett az év első kilenc hónapjában, ami 8, illetve 20 százalékos növekedést jelent.

Mik a várakozásai 2013-ra, mik lehetnek a húzótermékek, milyen új termékek, szolgáltatások lehetnek kelendőek ezen a területen a következő évben?

R.: Az abszolút hozamú alapok méretének további növekedésére jelentős tér mutatkozik még. A pénzpiaci alapok eddig stabilnak tekinthető 40 százalékos részesedése azonban csökkenhet valamelyest a jövőben, mivel a banki betétharc és az állam által kínált inflációkövető állampapírok pénzt szívhatnak el ezektől az alapoktól.

A szabályozás idei változásával arra számítunk, hogy egyre több külföldi alapkezelő UCITS alapja jelenhet meg a jövőben a magyar piacon, újabb kihívások elé állítva ezzel a magyar alapkezelőket.

Horváth István

K&H Alapkezelő, befektetési igazgató

Milyennek értékeli a 2012-es évet a befektetési alapok piacán a jövedelmezőség szempontjából?

I.: A 2012-es évben a hazai befektetési alapok tulajdonosai jellemzően jó eredményeket, hozamokat érhettek el. Ezt nagy részben az befolyásolja, hogy éppen 2011 végén, 2012 elején a forint, illetve a kötvény- és részvénypiac nagyon mélyen volt. Így a hazai eszközökben befektető alapok körülbelül az első 10 hónapban jól teljesítettek: a hazai kötvény- és részvényalapok két számjegyű hozamokat értek el, és a vegyes alapok is – kockázati szinttől függően, 10 hónap alatt – 5-7 százalékot hoztak. A devizában befektetők is jól jártak: így például eurós vegyes alapunk óvatos befektetési politika mellett közel 3 százalékot, nyugat-európai részvényalapunk euróban denominált sorozata 10 százalék felett hozott az év elejétől.

Melyek voltak a legnépszerűbb alaptípusok a lakossági kisbefektetők körében, látszott-e elmozdulás a nagyobb kockázatú, nagyobb hozammal kecsegtető termékek irányába?

I.: Az idei évben a befektetésialap-piacon 3 alaptípus esetében nőtt leginkább az érdeklődés: kötvényalapok, származtatott alapok és tőkevédett alapok. Ezek alapján elmondhatjuk, hogy a befektetők nem igazán mozdultak el a kockázatosabb alapok irányába (nem nőtt pl. a vegyes és a részvényalapok súlya), a bizonytalanság hatására vagy a konzervatívabb megoldásokat választották (tőkevédett vagy kötvényalap), vagy teljesen elhárították a befektetési döntés terhét (származtatott alapok). Ugyanakkor az idei év nagy trendfordulója a tőkepiacok nagy mozgásai ellenére is bekövetkezett, hiszen az év eleji piaci ijedelmek és a végtörlesztés miatt visszaeső hazai befektetésialap-állomány májustól ismét növekedett, a befektetők újra pénzt hoznak a befektetési alapokba.

Mik a várakozásai 2013-ra, mik lehetnek a húzótermékek, milyen új termékek, szolgáltatások lehetnek kelendőek ezen a területen a következő évben?

I.: Arra számítunk, hogy termékek szintjén a hazai befektetők továbbra is többnyire a konzervatívabb megoldásokat fogják előnyben részesíteni. A tőkevédett alapok piaca 2002 végén indult el a K&H kezdeményezésével, ami mostanra a befektetési alapok piacának 15 százalékát teszi ki. Ennek a termékkörnek a továbbfejlesztését, folytatását jelentik az algoritmus alapon védelmet kínáló vegyes alapok. A K&H 2007-ben indította el az első ilyen alapját (K&H prémium vagyonvédett portfólió alap), amely a válság miatt kisebb érdeklődést váltott csak ki, most azonban ismét elmozdulunk ebbe az irányba. A K&H idén ősszel elinduló megtakarítási cél alapok alapja azt ígéri, hogy egy dinamikus, nemzetközileg diverzifikált vegyes portfólióba fektet, miközben az alkalmazott matematikai algoritmus segítségével kialakított portfóliószerkezettel arra törekszik, hogy a befektetési jegyek nettó eszközértéke kedvezőtlen piaci folyamatok esetén se csökkenjen az induló névérték 90 százaléka alá. Ez a „védett-vegyes alap” termékcsoport jelenthet egy új, növekvő trendet a jövő évben.

Pázmándi László

a Budapest Alapkezelő vezérigazgató-helyettese

Milyennek értékeli a 2012-es évet a befektetési alapok piacán a jövedelmezőség szempontjából?

L.: A befektetési alapokban kezelt vagyon az elmúlt évben a nyugdíjvagyon egy részének átadása, valamint a piaci bizonytalanságok miatt jelentősen csökkent. Ez a csökkenés az idei év első felében folytatódott. Ezt követően lassú ütemben újra gyarapodni kezdett az állomány, de az év eleji szintet még mindig nem érte el. Ez természetesen a szektor jövedelmezőségén is meglátszik.

A Budapest Alapkezelő azonban a negatív tendenciák ellenére is megőrizte ügyfélkörét és nyereségességét, és ezt tűzte ki célul 2013-ra is.

Melyek voltak a legnépszerűbb alaptípusok a lakossági kisbefektetők körében, látszott-e elmozdulás a nagyobb kockázatú, nagyobb hozammal kecsegtető termékek irányába?

L.: A hagyományos alapok közül elsősorban a pénzpiaci és az abszolút hozamú alapok a keresettek. Emellett a speciális (arany, nyersanyag) alapok iránt tapasztalható érdeklődés, így például továbbra is népszerű a Budapest Arany Alapok Alapja. Sikertermékek lehetnek azok a konstrukciók is, amelyek valamilyen szintű tőkevédelmet jelentenek a kiszámíthatatlan piacokon, mégis hozamlehetőséget rejtenek magukban.

Az idei évben arra törekedtünk, hogy a gazdasági folyamatokra reflektálva, azokat kihasználva olyan befektetési alapokat fejlesszünk, amelyek a lassuló világgazdaság mellett is jó hozamlehetőséget biztosítanak – ezek a termékek igen sikeresnek bizonyultak a befektetők körében. Így például a Budapest Horizont Tőkevédett Alapokat vagy a GE Money Dollár Rövid Kötvény Alapot összesen több mint 8 milliárd forint értékben jegyezték.

Mik a várakozásai 2013-ra, mik lehetnek a húzótermékek, milyen új termékek, szolgáltatások lehetnek kelendőek ezen a területen a következő évben?

L.: A hazai befektetők körében elsősorban a pénzpiaci-, illetve a kötvényalapok sikeresek. Ezek népszerűségét, a fix kamatozású befektetésekkel szembeni versenyképességét segítheti, ha folytatódik a jegybanki alapkamat csökkentése. Az alacsony kockázatú termékek mellett továbbra is érdeklődés mutatkozhat az abszolút hozamú és a hozamvédett alapok iránt.

Forrás: A Tanácsadó – 2012. december 29.