Itt a lista a legjobban teljesítő „magyar hedge fundokról”

A hazai befektetésialap-piacon a kisbefektetők kedvencei továbbra is az abszolút hozamú alapok, amelyek a portfóliómenedzser döntései szerint aktívan kezelik a befektetett pénzeket a legmagasabb hozam reményében. A népszerűség érthető is, hiszen nem csak az elmúlt félévben, de a válságokkal tarkított elmúlt 5 évben is felülteljesítették átlagosan a „kockázatmentesnek” számító RMAX index hozamát (ugyanez például a részvényalapokra nem mondható el). A teljesítmények között persze igen nagy a szórás, az elmúlt félévben a hozamok például +18 és –47 százalék között szóródtak. A folyamatos tőkebeáramlásnak köszönhetően az abszolút hozamú alapok már 165 milliárd forintot kezelnek, amellyel a hazai befektetési tortából 5,1 százalékos szeletet hasítanak ki, lassan elérve a zártkörű- és a részvényalapok részesedését.

Nem volt könnyű dolguk a befektetőknek az első félévben, a kedvező vállalati képekre ugyanis igen súlyos makrogazdasági kockázatok vetettek árnyékot, különös tekintettel az európai adósságválságra. Az év eleji kedvező hangulat, amely egyaránt tetszetős ralit eredményezett a részvény- és árupiacokon, márciusra elromlott. Ez kezdetben a kockázatosabbnak számító feltörekvő részvénypiacokon és árupiacokon, majd májustól az amerikai részvénypiacok teljesítményén is megmutatkozott, miközben a legbiztonságosabb eszközöknek tekintett amerikai államkötvények egyre szebb hozamokat produkáltak a második negyedévtől. A félév végére az árupiacok 2 százalékos mínuszba, a feltörekvő részvények 2, a 20 éves államkötvények 3, az S&P 500 index pedig bő 8 százalékos pluszba kerültek.

A meglepetésekkel és erős kilengésekkel tarkított negyedév a legnevesebb hedge fund gurukat is megizzasztotta, több közismert hedge fund menedzsernek is beletört a bicskája az európai adósságválság okozta piaci folyamatok kezelésébe, a fedezeti alapok teljesítményét tükröző Bank of America Merrill Lynch hedge fund index első féléves teljesítménye pedig alig 1,3 százalék volt.

port1

A származtatott alapok továbbra is a hazai befektetésialap-piac slágertermékének számítottak, a 2011. második félévét leszámítva a szegmens kezelt vagyona egyedülálló módon konstans vagyonnövekedést mutatott. A félév végére az abszolút hozamú alapok kezelt vagyona elérte a 165 milliárd forintot, ez pedig 168 százalékkal több annál, mint amennyit 3 évvel ezelőtt kezeltek. Az abszolút hozamú alapok példátlan növekedésének eredményeként a teljes hazai befektetésialap-tortából már 5,1 százalékos részesedéssel rendelkeznek, miközben például a részvényalapok részesedése 7,7 százalék.

port2

A legnagyobb abszolút hozamú alap címét továbbra is a Concorde VM birtokolja 31,4 milliárd forintos kezelt vagyonnal, de 5 olyan származtatott alapot lehet még találni a hazai palettán, amely 10 milliárd forintnál nagyobb nettó eszközértékkel rendelkezik. A Concorde Alapkezelő dominanciáját jelzi a szegmensben, hogy a 10 legnagyobb abszolút hozamú alapból 6 a Concorde Alapkezelőhöz tartozik. A szegmens koncentrációját jelzi az is, hogy az 57 abszolút hozamú alapból 17-et a Concorde Alapkezelő, 11-et az OTP Alapkezelő kezel, a többi pedig 12 alapkezelő között oszlik meg.

port3

A szemet gyönyörködtető, több mint 100 milliárd forintos vagyonnövekedés az elmúlt három évben nagyon nagy részben (közel 80 százalékban) a friss tőke beáramlásának volt köszönhető, míg a maradék bő 20 milliárdos vagyonnövekedés az elért hozamokból származott. Az alapok népszerűsége főként abban keresendő, hogy a kisbefektetők ebben a bonyolult környezetben nehezen hoznak önálló befektetési döntéseket, ehelyett inkább szabad kezet adnak egy képzett portfóliómenedzsernek, hogy a tőkét a legjobb belátása szerint bármilyen eszközök vásárlásával, és akár nettó eladásával (shortolásával) minél magasabb nyereséggel fektessek be. A kockázatvállaló kisbefektetők többségében például inkább aktívan kezelt abszolút hozamú alapokat választottak részvényalapok vásárlása helyett az elmúlt években, a trend folytatásaként pedig idén év eleje óta összesen nettó 16,3 milliárd forint érkezett a szegmensbe.

port4

A viszonylag nehéznek mondható piaci környezetben a hazai származtatott alapok év eleje óta 4,5 százalékos hozamot értek el, amellyel összességében felülteljesítették a „kockázatmentesnek” tekintett rövid államkötvények teljesítményét tükröző RMAX index 4,1 százalékos hozamát. Bár összességében jól teljesítettek az alapok, az 57 alapból mindössze 31 végzett pluszban a félévben, az RMAX indexet pedig 18 alap tudta felülteljesíteni. Bár a legjobban teljesítő alapok között devizás alapok is találhatók, nem szabad elfelejteni, hogy a forint év eleje óta tapasztalt jelentős erősödése ezen alapok forintban elért hozamát jelentősen rontotta. Mindazonáltal érdekes, hogy a félévben legjobb teljesítményt nyújtó alapok közül az első hármat az OTP Alapkezelő, a második hármat pedig az Aegon kezeli.

A forintos abszolút hozamú alapok 1 éves teljesítményét nézve viszonylag örömteli a kép, a tavaly nyár-őszi, és idén tavaszi áru- és részvénypiaci mélyrepülés ellenére az alapok többsége pozitív hozammal zárta az időszakot, viszonylag alacsony, 15 százalék alatti szórás mellett, ami mutatja az alapok elmúlt évi relatíve óvatos befektetési politikáját. Található azonban néhány kiugró teljesítményű alap, a tavaly első félévi veszteségeik után például az OTP EMDA közel 95 százalékos, az OTP Supra és G10 pedig közel 70 százalékos hozamot értek el 20-30 százalékos szórás mellett az elmúlt 12 hónapban. A sor másik végén az Access Oázis 77 alapja áll, amely 32,3 százalékos veszteséget szedett össze közel 40 százalékos szórás mellett, de gyengén sikerült az időszak a Concorde Platina Delta alapoknak (közel 30 százalékos mínusz), illetve a Reálszisztéma Marco Polo alapjainak (közel 20 százalékos mínusz) is.

Az alapok teljesítményének mérésére az egyik legnépszerűbb mutató a Sharpe ráta, amely az alapok kockázatmentes hozamon felüli teljesítményének és a szórásának hányadosa, vagyis megmutatja, hogy egységnyi szórás mellett (amit itt a kockázatosság mértékeként tekintünk), mekkora többlethozamot ért el az alap. Hibája viszont, hogy a negatív hozamok esetén a nagyobb szórás relatíve javítja a mutatót, ezért itt most csak a pozitív sharpe mutatóval rendelkező alapokat vettük sorra, az elmúlt három év teljesítménye alapján. A legkisebb ingadozás mellett a legmagasabb hozamot a Concorde Alapkezelő Platina alapjai érték el, de a 10 legjobb között a Concorde-alapok mellett két OTP-s alap is helyet kapott.
Szintén az alapok teljesítményét méri a Calmar ráta, amely 3 éves időtávon az alapok éves hozamának, és az úgynevezett maximális drawdownnak a hányadosa. A maximális drawdown az időszak alatti legnagyobb visszaesést mutatja, ami egy alap kockázatosságának másik fontos mutatószáma. A Calmar ráta értéke 5 felett kiváló, de még 1 fölött is jónak számít. A hazai alapok átlagosan 1,26-os rátával rendelkeztek. 5 feletti Calmar mutatóval egyedül a Concorde VM, és a Platina Béta rendelkezett, de több másik Concorde-os és egy Raiffeisenes alap is 3-as feletti értéket ért el. Negatív Calmar rátával az Access Alapkezelő Első Magyar Daytrade, illetve BWM Hedge Fund követő alapja, valamint a Reálszisztéma Marco Polo alapja rendelkezett. A negatív mutató annak köszönhető, hogy 3 éves hozamuk is negatív volt, a kiugróan magas 40 százalék feletti maximális drawdown viszont esetükben mérsékelte a negatív értékeket.
Mivel az abszolút hozamú alapok magasabb kockázati szintet képviselnek, a hozamaikat is hosszabb távon érdemes vizsgálni. Az alapok többsége 5 éves időtávon nyereséget ért el úgy is, hogy az időszakban a 2008-as válság hatásai is érezhetőek. Az alapok vagyonnal súlyozott átlagos hozama ráadásul 8,24 százalék volt, ami meghaladta a „kockázatmentes” benchmarknak tekintett RMAX index 7,5 százalékos hozamát (noha közel kétszer akkora szórás mellett). A legmagasabb hozamot a Concorde Platina alapjai, illetve a Concorde VM érték el, meghaladva az évi 10 százalékot, miközben a lista végén az MKB Hozamvadász áll, évi 10 százalékos veszteséggel.

Forrás: Portfolio.hu – 2012. július 18.