Jó pénzt fizetnek eurónkért a bankok

A végtörlesztések és a válság mélyülése miatt devizaforrás kell a bankoknak. Az anyacégek egyre nehezebben nyúlnak a zsebükbe, így ismét csúcson járnak az euróbetét-kamatok.
A kedvezményes árfolyamú végtörlesztések miatt devizaforrásokra van szükségük a bankoknak, a bankadó és a végtörlesztés ellen tiltakozó anyabankok közül pedig több is deklarálta, nem kívánja a szükségesnél több pénzzel támogatni itteni leányát. A hazai hitelintézetek így rá vannak szorulva arra, hogy maguk teremtsék elő a szükséges forrásokat, ami ismét a három évvel ezelőtti szintekre vitte az euróbetétek kamatát.
A 2008 utolsó negyedébe kezdődött bizalmi válság idején szorultak rá a magyarországi bankok utoljára, hogy 4 százalék fölötti kamatot fizessenek ki az euróbetéteseknek – dacára annak, hogy akkoriba az euró alapkamatát már elkezdték lefaragni – és a magas kamatokat eredményező küzdelem egészen 2009 közepéig tartott. Ezután a válság enyhülésével párhuzamosan a bankok is szolidabb kamatokat kínáltak, a Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint 2009 végén már 3 százalék, 2010 végén pedig 2 százalék alatt volt az átlagos euró alapú lekötés kamata.
Most viszont ismét tele van a piac 4 százalék fölötti akciós ajánlattal, amit érdemes lehet kihasználnia annak, aki bízik abban, hogy az euró ára a forinthoz képest továbbra is magas marad, illetve pesszimista a forint jövőjét illetően. Ha ugyanis tovább drágul az euró, az árfolyamnyereség is bezsebelhető ezeken a betéteken. Az elemzőket és a szakértőket ugyanakkor érdemes figyelni, különösen a jegybank megszólalásait, nem valószínű ugyanis, hogy a végtelenségig engedik majd gyengülni a forintot, ez ugyanis nehezítené a devizaadósok helyzetét, egyrészt a lakossági devizahitelesekét, másrészt az államét is, amely szintén komoly devizahitellel rendelkezik.
Az egyik legmagasabb kamatot euró lekötésre a hét elején hatalmas veszteségről beszámolt UniCredit itteni leánya kínálja: évi 4,25 százalékot fizetnek annak, aki két évre kölcsönadja a banknak az euróit. Szintén igen gáláns az MKB Bank, náluk a 4 hónapos akciós euróbetéti kamat most 4,2 százalékon áll. A 4 százalékos álomhatárt elérő ajánlat jó néhány másik hitelintézet palettáján is megtalálható, megadja ezt a kamatot a Raiffeisen is 12 hónapos lekötés esetén, és az Ersténél is van ilyen ajánlat.
Nem árt persze odafigyelni a részletekre, a legmagasabb kamatokat sokszor ugyanis továbbra is feltételhez kötik a bankok, az Erste például aktív számla- és bankkártya-használat esetén fizet 4,1 százalékos kamatot (természetesen a forint folyószámlát kell ehhez aktívan használni, nem a devizaszámlát). A többi nagybank ajánlata is elég vonzó, a CIB 3,9, az OTP 3,5 százalékos kamatot kínál szintén különféle feltételek teljesítése esetén. Mindkét banknál feltétel, hogy új pénzt hozzon az ügyfél a bankba, az OTP emellett TBSZ vagy NYESZ nyitását is előírja a kliens számára minimum félmillió forintos megtakarítással.
Nem csak betéti formában lehet most euró alapon takarékoskodni. Léteznek euró alapú kötvények is szintén viszonylag vonzó kamatozással. A CIB például évi 3,5 százalékot fizet ki a 2013-ban lejáró hitelpapírok megvásárlóinak. A kombinált megtakarításokat választók is találhatnak magas kamatú euróbetéteket, a K&H például befektetési alappal vagy életbiztosítással kombinálva 4,5 százalékos kamattal nyújtja a 2 hónapos lekötést.
Bankbetét mellett euró pénzpiaci alapba is teheti a pénzét, aki hisz a közös uniós fizetőeszköz további erősödésében. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) adatai szerint a hazai alapkezelők euró pénzpiaci és likviditási alapjai az elmúlt 12 hónapban nagyjából 1,5-2,5 százalékos hozamot értek el – ha banki hátterű alapkezelőről volt szó, vagyis ilyen esetben az alapok követték a hazai euróbetétek kamatait. A nem banki hátterű Concorde Alapkezelő euró pénzpiaci alapja viszont lemaradt a többiektől, az abba befektetők jóformán csak az árfolyamnyereségnek örülhetnek. A konstrukciók közül kilóg a Budapest Alapkezelő euró pénzpiaci alapja, amelyet forintban számolnak el, így hozamában a devizaárfolyamok mozgása is tükröződik. Ennek az alapnak a befektetői valószínűleg igen elégedettek, hiszen a forint gyengülése miatt az elmúlt hónapban több mint 7 százalékot nőtt a vagyonuk értéke.

Herman Bernadettű

Forrás: vg.hu – 2011. november 16.