Jön a Fed kamatemelés, mi lesz most?

Már szinte semmi kétségünk nem lehet afelől, hogy a Fed hamarosan megkezdi kamatemelési ciklusát. A görög és a kínai helyzet megnyugvásával ez lehet a közeljövő egyik legfőbb témája, ami nem csak azért nagy szó, mert egy közel 10 éves ciklus végét is jelenti, hanem azért is, mert hatását a világ minden pontján érezni lehet majd. A Lazard Investment Research egy kutatásában megvizsgált három lehetséges forgatókönyvet, mi is történhet a kamatemelés után. Tekintsük át röviden, mi jöhet majd és mindez hogyan is érinti a befektetőket és a legfontosabb eszközosztályokat!

Lassan hét év telt el a Fed utolsó kamatvágása óta, és most már közel az első emelés. A nagy amerikai elemzőházak is sorra jönnek ki az ennek hatásait feszegető jelentésekkel, június végén a több mint 160 éves múltra visszatekintő Lazard állt elő egy alapos kutatás eredményeivel. Jelen írásunkban ezt a kiterjedt elemzést foglaljuk össze.
A Fed Szabadpiaci Bizottságának (FOMC) több tagja tett arra célzásokat, hogy a kamatemelés már idén megtörténik. A Lazard szakemberei azonban azon az állásponton vannak, hogy a Fednek 2016-ig várnia kellene az első kamatemeléssel. Ezt arra a kutatásukra alapozzák, miszerint olyan jelentős munkaerőtöbblet állhat fenn az országban, aminek lekötéséhez legalább 13-24 hónapra lenne szükség. (Feltételezve, hogy az USA havonta 225-275 ezer munkahelyet tud teremteni.)
Az elemzés egyik legfőbb mondanivalója viszont, hogy az időpontnál még fontosabb lehet a kamatemelések üteme, illetve a ciklus végére kialakuló kamatszint. Egy 25 vagy 50 bázispontos emelés nem valószínű, hogy nagyobb hatást tudna gyakorolni a gazdasági növekedésre, vagy a munkaerőpiacra. A hangsúly inkább a zéró kamatszinttől való elrugaszkodáson lenne. A Lazard ezért elkészített 3 forgatókönyvet a kamatemelések ütemére és a kamatemelési ciklus végére kialakuló kamatszintre. A forgatókönyvek pedig a következőek:

  • Alap forgatókönyv: kamatemelés 2015 decemberében, kamatemelési ciklus végén 1,75-2,00%-os kamatszint.
  • Héja forgatókönyv: kamatemelés 2015 szeptemberében, kamatemelési ciklus végén 2,75-3,00%-os kamatszint.
  • Galamb forgatókönyv: kamatemelés 2016 márciusában, kamatemelési ciklus végén 1,00-1,25%-os kamatszint.

Vegyük észre, hogy – nevüktől függetlenül – mindhárom esetben történelmi viszonylatban is nagyon alacsony kamatszint alakul ki.

Biztos, hogy indokolt az emelés?

A Fed szereti hangoztatni, hogy a kamatemelés döntését mindenképpen a gazdasági adatok alapos mérlegelése alapján fogja meghozni. Ennek ellenére mégis kérdéses, hogy vajon hol is áll az amerikai gazdaság a FOMC által kitűzött célok elérésében, vagyis a maximális foglalkoztatottság és a 2%-os infláció tekintetében. De talán még ennél is nagyobb kérdés, hogyan is fog reagálni a gazdaság a kamatemelésekre.
Ami a munkaerőpiacot illeti, az tagadhatatlan, hogy a válság óta hatalmas javuláson ment keresztül és ez a fejlődés még fokozódott is 2014 során. Az elmúlt évben 3,1 millió mezőgazdaságon kívüli munkahelyet teremtettek az USA-ban. Ezzel párhuzamosan a munkanélküliségi ráta is jelentősen csökkent: a 2014 elején mért 6,6%-ról 2015 májusára 5,5%-ra csökkent. Ez a szint pedig már igen közel van a FOMC által elvárt 5,0-5,2%-hoz.
A Lazard jelentése azonban felhívja a figyelmet arra, hogy ezek a számok csalókák lehetnek. Az elemzők szerint jobban fedi a valóságot, ha az E/P (employment-population) rátát nézzük, ami a teljes munkaképes népesség és a dolgozók hányadát fedi. Ez alapján kapjuk a fent említett 2,2-4,8 millió fős többletmunkaerőt, és az ennek felszívásához szükséges 13-24 hónapos időt. De szerintük ezzel vág össze a bérnövekedés üteme is. Az átlagos óránkénti kereset és foglalkoztatási költségindex mindössze 2% körüli emelkedést mutatott az elmúlt több mint 2 év során. Ez pedig mélyen a FOMC által elvárt szint alatt van, bár az is igaz, hogy mindkét mutató enyhe javulást mutatott az elmúlt időszakban.
Hogy a kép mégse legyen annyira egyértelmű, Janet Yellen szerint a bérnövekedés nem a munkaerőpiaccal, hanem inkább a termelékenység növekedéséhez hasonló tényezőkkel van erős kapcsolatban. Ennek megfelelően egy erősebb bérnövekedés nem feltétele a kamatemelésnek.
Ehhez hasonlóan a FOMC által preferált, infláció mérésére használt mérőszám (a személyes kiadások élelmiszer- és energiaáraktól megtisztított indexe) is a kitűzött 2%-os szint alatt volt az elmúlt 79 hónapból 76 során. Bár az utóbbi időben a FOMC ezt mindössze az alacsony olajár és az erős dollár időszakos hatásával magyarázta. De annak is hangot adott, hogy csakis akkor hajlandó kamatot emelni, ha már a lehető legbiztosabb abban, hogy az infláció a 2%-os szint felé tart.

Mit jelent ez a befektetőknek?

A Lazard által elkészített forgatókönyvek alapján arra lehet számítani, hogy az USA gazdasága – a munkaerőpiac különböző fokú javulása mellett – továbbra is mérsékelt ütemben fog növekedni. A háromból két forgatókönyv viszonylag a befektetőknek jót jelent mind a részvény-, mind a kötvénypiacot illetően. Egyedül a „Héja forgatókönyv” esetén várható nagyobb volatilitás a piacokon, mivel az az eset jelentősen eltér attól, amit a piacok jelenleg áraznak.

Forrás: Lazard Investment Research

A forgatókönyvektől függetlenül a Lazard továbbra is az olyan vállalatokban látja a legjobb befektetési lehetőséget, amelyek erős mérleggel rendelkeznek, stabil organikus cash flow növekedést tudnak felmutatni, és ezekből eredően olyan rugalmasságra képesek, amely lehetővé teszi, hogy a monetáris politika bármilyen fordulata mellett sikeresen működjenek tovább.