Jönnek az új európai fegyverek?

Nem kell évtizedes, Japánéhoz hasonló európai válságtól, deflációs spiráltól tartani – olvasható ki a konszenzusos vélemény az általunk megkérdezett alapkezelők és elemzők válaszából. A szakértők azonban megosztottak abban a tekintetben, hogy 2014-ben bevet-e radikális megoldásokat az Európai Központi Bank.

A 2014-es év egyik legnagyobb sztorija lehet, hogy az Európai Központi Bank veszi-e a bátorságot drasztikus lépések megtételéhez. Egyesek már a japán utat emlegetik az eurózóna jövőjét illetően. Ezért a kilátásokat feldolgozó cikksorozatunk második részében az EKB várható monetáris politikájára kérdeztünk rá az elemzőknél és alapkezelőknél.

Az általunk megkérdezett szakértők igencsak megosztottak abban a tekintetben, hogy jönnek-e régi/új eszközök az eurózóna monetáris politikájában. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője úgy vélekedett, hogy az EKB 2014 közepére a javuló euróövezeti gazdasági folyamatok miatt a kommunikációjában elhagyhatja a további monetáris lazításra való utalást. Zsiday Viktor hasonlóan látja, a Concorde Alapkezelő portfóliómenedzsere azt írta, hogy nem lesz szükség az új eszközök bevetésére. Mire jönnének az új eszközök, kiderül, hogy az eurózóna köszöni, jól van – vetíti előre.

Gabler Gergely, az Erste Bank elemzője nem számít radikális megoldásra (például fedezetlen eszközvásárlási program vagy akár negatív kamat) az EKB részéről az erős német nyomás miatt, bár szükség lenne rá. Bár utóbbit számos alkalommal említik az EKB jegybankárai, véleménye szerint ez inkább a verbális intervenció része, és nem reális lehetőség. „Az viszont világos, hogy valamilyen további lépés kell, hiszen miközben a Fed mérlegfőösszege drasztikusan emelkedik a QE3 nyomán, addig az EKB mérlegfőösszege jelentősen csökken, mivel a bankok fizetik vissza az LTRO keretében kapott forrást. Ez pedig erősíti az eurót a dollárral szemben, ami pedig rontja az euróövezeti országok versenyképességét. Ezért is gondolom, hogy egy kibővített, a korábbinál hosszabb távú LTRO programra, akár már a közeljövőben sor kerülhet, amire Mario Draghi, EKB elnök az októberi sajtótájékoztatón utalt is. Egy hasonló lépés, a Fed QE3 lassításával párhuzamosan megfordíthatja az EUR/USD idén látható emelkedő trendjét” – fejtette ki Gabler.

Alapvetően nem számít új eszközök bevetésére Beregszászi Máté, a Diófa Alapkezelő portfóliómenedzsere sem. Kicsi a valószínűsége a negatív kamatnak, ha jön is valami, akkor az újabb LTRO vagy valamilyen hitelösztönzés lehet – valószínűsítette. Ezzel megegyező választ adott Nyeste Orsolya. Az Erste Bank elemzője kis valószínűséget ad a negatív kamat bevezetésének, de mint kommunikációs csodafegyver továbbra is szerepelni fog az EKB repertoárjában.

Hasonlóan nem számít nagy jelentőségű intézkedésre az Európai Központi Banktól Móricz Dániel, a Concorde Alapkezelő portfóliómenedzsere. Hozzátette azonban, hogy túlzottan erős (1,40 fölötti EURUSD) euró esetén Mario Draghi EKB-elnök szóbeli intervencióval, ennek sikertelensége esetén egyéb kisebb intézkedéssel, legvégső esetben kamatvágással, negatív kamattal próbálja majd gyengíteni az eurót. Samu János, a Concorde makroelemzője szintén árfolyamfüggő beavatkozást vár az euróövezet jegybankjától, ő 1,45-1,50-es szint környékén vár beavatkozást.

A megkérdezett szakértők másik része azon a véleményen volt, hogy az EKB új fegyvert fog bevetni. Elek Péter, a Dialóg Investment befektetési igazgatója a negatív betéti ráta alkalmazását tartja valószínűnek, valamint egy újabb hosszú távú refinanszírozási programot (LTRO).

Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője elképzelhetőnek tartja az EKB esetében az újabb vagy a korábbiakat felelevenítő monetáris intézkedéseket (akár a kamatok tekintetében, akár közvetlen likviditásnövelés formájában). Ez abban az esetben következhet be, ha a növekedés elmarad a várakozásoktól.

Pálinkás Ervin, a Pioneer Investments portfóliómenedzsere szintén tartósan laza európai monetáris politikára számít, az eszközök területén rábízom magam az EKB kreativitására.

Kérdésünk másik részére, miszerint japán út vár-e az eurózónára, egyöntetű vélemények érkeztek. Mindegyik szakértő úgy vélekedett, hogy az eurózóna elkerüli a japán utat. Beregszászi Máté szerint Európának még mindig erősebb a megújulási képessége, jobb a demográfiai helyzete. Pálinkás Ervin is a demográfiai különbségeket emelte ki, emellett hozzátette: vonzó migrációs célpont Európa.

Móricz Dániel az euróövezet jövője kapcsán kifejtette, hogy folytatódni fog az óvatos, fokozatos integráció a bankunió és a koordináltabb fiskális politika irányába, de ez egy nagyon hosszú és lassú folyamat. Az eurózóna adottságai némileg jobbak Japán 2,5 évtizeddel ezelőtti helyzetéhez képest, ráadásul gyorsabb alkalmazkodás, kiigazodás is történt, ezért Japánhoz képest gyorsabb (ugyanakkor így is lassú, időben elnyújtott) kilábalásra számít.

Forrás: Portfolio.hu – 2013. december 25.