Sze.
19
2013

Kamatot emelt a piac

Miért nem kezdte el visszavonni a nagymennyiségű pénznyomtatást a Fed, korábbi utalásai ellenére sem? A válasz rámutat a piac-Fed különös kapcsolatára illetve arra is, hogy nem csak, sőt elsősorban nem a rövid kamatok szintje számít, hanem a gazdaság szempontjából gyakran sokkal fontosabb a hosszabbak szintje, amire a jegybanknak normál esetben kisebb befolyása van.

Amikor tavasz végén-nyár elején az amerikai jegybank elkezdett arról beszélni, hogy a pénznyomtatás ÜTEMÉT csökkenteni fogja, a piacok nagyon gyorsan, és élesen reagáltak – emlékezve arra, hogy micsoda mészárlás volt a kötvénypiacon 1994-ben, jó előre beárazva mindent, amit lehetett. A 10-éves amerikai állampapírok hozama 1,6-1,7%-ról majd 3%-ig szökött fel, a 30-éves jelzáloghitelek kamata 3,5%-ról 4,5%-ra ugrott. Ez például azzal járt, hogy egy 100 000 dolláros lakáshitel havi törlesztője 453 dollárról 511 dollárra emelkedett, ami jelentős különbség, egyből nagyot esett is a jelzáloghitelezés volumene, ami nem segíti a gazdaságot. A hosszú hozamok jelentős megugrása tehát a lakosságra és a vállalatokra is igen jelentős negatív hatást fejtett ki.

A különös dolog tehát az, hogy mivel a piac elhitte, hogy jön a szigorítás, így anélkül, hogy a Fed tett volna bármit, végre is hajtotta a szigorítást, sőt még annál is sokkal többet. A Fed hitelessége miatt csak utalnia kellett arra, hogy vége a könnyű pénz politikájának, és valóban vége is lett – de nem azért mert a jegybank bármit tett volna, hanem azért, mert ezt a piac elintézte helyettük, ráadásul nem csak USA-ban, hanem globálisan!

A Fed ezek után – különös tekintettel az ismét kiéleződő adósságplafon körüli problémákra – úgy döntött, hogy meg kell nyugtatnia a piacot, hogy nem lesz itt még szigorítás sokáig, nem kell megijedni, tessék szépen csak lenyugodni. Hadd essenek lejjebb a hosszú kötvényhozamok, hadd legyen még sok olcsó jelzáloghitel a lakosságnak, a vállalatoknak s az államnak, különben még elillan a tűnékeny növekedés. Így tehát a piac, amely elhitte, amit a Fed mond, tette okafogyottá az egész szigorítást, s így éppen azért nem lett szigorítás, mert túlságosan is elhitték, amit üzentek nekik. Tehát ha nem hitték volna el hogy lesz szigorítás, akkor valóban lehetett volna, így azonban, pont mert elhitték, nem lett.

Ennek ellenére a helyzet változatlan. A fejlett országok kikászálódóban vannak a válságból, egyre erősödni fog a növekedés, ahogy csökken a fiskális szembeszél, és áll helyre a pénzügyi közvetítőrendszer, így a normalizáció folyamat nem befejezett, tovább tart. Lehet benne persze pihenő, és jól látható, hogy a jegybankok nem szeretnék ha a hosszú hozamok idő előtt megugranának, mert az megölheti a növekedést, de szép lassan a folyamatnak mégis mennie kell előre, ami azzal jár, hogy VALAMIKOR vissza kell térni a normális kamatszintekhez.

Ennek számos következménye van. Egyrészt a kötvényhozamok nem fognak tartósan leesni, legfeljebb rövid időre. A dollár vonzereje tartós lehet. A feltörekvő devizákon továbbra is ottmaradhat a nyomás, így a forinton is. A feltörekvő gazdaságokban – különösen a sebezhetőbbekben, pl. India – pedig még lesznek további viharok… 

Forrás: zsiday.hu