kep 1
júl.
19
2013

Kapitális fogás, mégsem mozdul a lakosság

A befektetési alapok a lakosság által leginkább keresett megtakarítási termékek manapság, a gyűjtésünk szerint az abszolút hozamú-, a kötvény- és pénzpiaci alapokba is komoly összegek érkeztek – írja a portfolio.hu

A kivételek között lehetett hozni a részvényalapokat, ahonnan az elmúlt egy évben 20 milliárd forintot vontak ki a befektetők, annak ellenére, hogy szép teljesítményekre is volt példa. Az összesítésünk szerint a legjobb alappal 28%-os hozamot is be lehetett zsebelni, a kevésbé szerencsések viszont akár a befektetésük 10%-át is elbukhatták. Rövidebb távon a mögöttes piacok alakulásának megfelelően a fejlett piaci részvényalapok hozták a legtöbbet, nagyot nem lehetett hibázni, mert az elérhető alapok fele a kockázatmentes hozam felett teljesített. Hosszabb távon viszont már nem ilyen kedvező a helyzet, mindössze 17 alap volt, amely képes volt extra hozamot elérni, vagyis kevesebb mint az alapok 10%-a.


Szemet gyönyörködtető hozamok a szektorban

 

Korábbi elemzéseinkben végigmentünk a nagyobb alapkategóriákon, végül, de nem utolsó sorban a részvényalapokat néztük meg, amelyek nagyon izgalmas időszakon vannak túl. A magyar piacon főként aktívan kezelt alapokkal találkozhatunk, a dinamikus termékfejlesztésnek köszönhetően ma már egy átlagos magyar befektető a világ szinte bármely pontját el tudja érni alapokon keresztül. A részvények és így a részvényalapok kockázatos eszközkategóriának számítanak, a válságot követően szétválás volt megfigyelhető az egyes régiók között, ami az elérhető hozamokra is hatással volt.

Az utóbbi egy évben a korábbiaknál sokkal inkább érződött a részvénypiac alakulásában, hogy miként cselekednek a jegybankok. 2012 második felében az európai és amerikai jegybankelnök akcióinak hatására a részvénypiacokon is általános emelkedés bontakozott ki, 2013 elején azonban fokozatosan elmozdultak a befektetők a fejlett piacok felé (különösen Amerika felé), mivel egyre nagyobb kérdőjelek jelentek meg a feltörekvő piacok növekedési kilátásait illetően. Az időszak végén nagyobb esésekben is volt részünk, május végén és júniusban ugyanis az amerikai jegybank vezetője arra utalt, hogy a vártnál korábban visszavághatják és akár le is állíthatják a kötvényvásárlási programot.

 

kep 1forrás: BAMOSZ, portfolio.hu
 

A gyűjtésünk szerint 2012 közepe óta a régiós részvénypiacok és feltörekvő piacok alulteljesítőnek számítottak, a CETOP 20 euróban számítva közel 3%-kos mínuszban van, míg az MSCI EM index dollárban hajszálnyival van csak a 2012 közepi záróérték felett. A magyar részvénypiac viszonylag jól teljesített, 2012 közepe óta 10%-kos pluszban van a BUX index, azonban a legnagyobbat európai és észak-amerikai részvényekkel lehetett kaszálni. Az Eurostoxx 50 index 15%-kot menetelt tavaly június vége óta, míg az S&P 500 index 18%-ot. Érdemes azonban azt is látni, hogy a hazai részvényalapok közül nagyon sok devizában van denominálva. Ilyen szempontból az eurós alapok tulajdonosai voltak kedvezőbb helyzetben, mert a forint az euróval szemben 2,4%-kot gyengült, de a dolláros alapok tulajdonosainak sem kellett elkeseredniük, hiszen a dollárral szemben 1,3%-ot erősödött a forint.

Annak ellenére, hogy a tőkepiacok támogatók voltak egyéves időtávon, a részvényalapok vagyona nem tudott érdemben emelkedni, míg 2012 közepén a kezelt vagyon 239,2 milliárd forinton állt, addig 2013 júniusának végén 234,3 milliárd forinton. Az alábbi ábrán is jól látható, hogy a vagyon kétéves időtávon jóval nagyobb esést mutatott, ez viszont a nyugdíjpénztári visszalépések hatásával magyarázható, az állam a megkapott befektetési jegyek közül sokat visszaváltott. A statisztikák is arra utalnak, hogy az eszközkategória egy szűk befektetői kör számára attraktív, a többség inkább az alacsonyabb kockázati szintet képviselő alapok keresi.

 

kep 2
forrás: BAMOSZ, portfolio.hu
 
 
A tőkeáramlási adatok is arról tanúskodnak, hogy a befektetők inkább kerülik ezt az eszközkategóriát, az utóbbi egy évben 20 milliárd forintot vontak ki az alapokból, kétéves időtávon viszont az állami visszaváltások miatt 90 milliárd forintos a kumulált tőkekiáramlás. Jól láthatóan a kedvező tőkepiaci környezet tudta csak az alapokat megvédeni a nagyobb visszaeséstől, a 20 milliárd forintos tőkekivonáshoz 15,1 milliárd forintos kumulált hozam társult, így jött ki végül a kezelt vagyon 4,9 milliárd forintos csökkenése.
 
 
kep 3
forrás: BAMOSZ, portfolio.hu
 
 
A többi, általunk is vizsgált alapkategóriához képest a részvényalapok esetében a piac sokkal inkább széttöredezett, amit jól mutat, hogy forintban számolva a legnagyobb 15 alapnak mindössze 48,6%-os részesedése van a teljes vagyonból, ráadásul a listára már 4,6 milliárd forintos alapmérettel is fel lehetett férni. Az egyes alapokat megnézve vegyes kép rajzolódik ki, néhány alap igaz meg tudott erősödni az időszak során, azonban a többség inkább vesztett a vagyonából. A legnagyobbak között persze olyan alapokat is találunk, amelyek bizonyos biztosítások mögött állnak, és mivel ez a piaci szegmens most inkább zsugorodik, érthető, hogy az alapok mérete csökkent.
 
 
kep 4
forrás: BAMOSZ, portfolio.hu
 
 
Amennyiben az elmúlt egy év legjobban teljesítő alapjait nézzük meg, akkor nagy meglepetés nem érhet minket, mert az előzetes várakozásoknak megfelelően a fejlett piaci, azon belül is az európai alapok kerültek az élmezőnybe. Talán az egyedüli kivétel a Concorde részvény alapja lehet, amely az elmúlt egy évben 28%-ot hozott (Concorde Részvény Befektetési Alap) úgy, hogy a pénzének nagyobb részét magyar és régiós részvényekbe helyezte ki. Itt azonban érdemes azt is tudni, hogy az éves jelentés szerint a portfólióban jelentős részarányt képviseltek a kötvény típusú befektetések is, vagyis a teljesítményben ezek is közrejátszottak. De ez nem egyedi eset, más alapoknál is különböző mértékben, de kötvények is vannak a portfóliókban.
 
 
kep 5forrás: BAMOSZ, portfolio.hu
 
 
Érdemes a teljes palettát megnézni, amelyből az derül ki, hogy nagy eltérések voltak az alapok között, találtunk olyan alapot, amely közel 10%-ot vesztett egyéves időtávon, de volt olyan is, amely 28%-ot nyert. Természetesen nagyon erőteljesen függött az elért teljesítmény attól, hogy milyen befektetési stratégiát követett egy alap, világos, hogy egy alulteljesítő piacon befektető alap most nem tudott kimagasló eredményt elérni. A BAMOSZ statisztikáiban elérhető 134 részvényalap közül 16 nem tudott nyereséget elérni, viszont a gyűjtésünk szerint a forintos hozamokat vizsgálva 63 felül tudta teljesíteni az RMAX indexet.
 
 
 
kep 6forrás: BAMOSZ, portfolio.hu
 
 
Hároméves időtávon némileg csökkent a differencia az alapok között, ez viszont annak az eredménye, hogy olyan nagy nyereséget évesítve nem tudtak elérni az alapok, a veszteségek oldalán azonban nem történt érdemi javulás. A BAMOSZ statisztikái szerint 80 alap rendelkezik legalább 3 éves múlttal, ebből 44 forintban számítva veszteséget ért el, ráadásul mindössze 17 tudta az RMAX évesített teljesítményét megdönteni. Érdemes azonban azt is látni, hogy a fejlett részvénypiacok 2011-ben nem teljesítettek fényesen, és az utóbbi közel két évben is sok hibázási lehetőség adódott a bizonytalan környezetben az aktív alapkezelők előtt.
 
 
 
kep 7forrás: BAMOSZ, portfolio.hu
 
 
A kihívásokkal teli környezetben az aktív vagyonkezelést folytató alapkezelők közül sokan nem tudták megverni a kockázatmentes hozamot, azonban a hozamok mellett érdemes megnézni az alapok kockázatosságát is, ennek érdekében a Sharpe-mutató alapján is feltüntettük a legjobb alapokat. Hároméves időtávon a szórásegységre jutó forintos extra hozamok tekintetében az OTP egy alapjának két sorozata, valamint a CIB alapja fért fel a képzeletbeli dobogóra. A két alapkezelőn felül azonban még ott volt a K&H, a Quantis, a Generali, a Pioneer és a Concorde, nem meglepő módon főként fejlett piaci részvényalapjaikkal.
 
 
kep 8forrás: BAMOSZ, portfolio.hu