Készüljünk minden eshetőségre

Megtakarítási stratégiák a nyugdíjaskor közelében

Az ötven fölötti megtakarítási stratégiák lényege sem más, mint minden egyéb stratégiáé: a cél meghatározása, ehhez az eszközök kiválasztása. Aki most pánikba esik, és felszámolja nyugdíjas éveire szánt befektetését, csak rosszul járhat.
A nyugdíjkorhatárhoz közeledve mindazoknak, akiknek van pénzük arra, hogy félre is tegyenek belőle, érdemes végiggondolniuk, milyen kockázatokkal számolhatnak hátralévő életük során, hogyan szeretnének élni, miről nem képesek vagy nem akarnak lemondani idősebb korukban sem. A célok határozzák meg a befektetési formákat – hangsúlyozza Matits Ágnes biztosításmatematikus szaktanácsadó, aki a kockázatos befektetéseket, részvényvásárlásokat már nem nagyon ajánlaná az idősebbeknek. A még munkában állók számára megfontolandó befektetésként elsőként az egészségpénztári megtakarításokat említi, mert az idősödéssel az egészségre fordított kiadások óhatatlanul nőnek. Ez ráadásul kedvezményes megtakarítási forma, hiszen a befizetés 30 százaléka, egy bizonyos összegig a személyi jövedelemadóból visszaigényelhető. A munkáltatók is kedvelik ezt a lehetőséget, mert a minimálbér feléig – legalábbis jelenleg – járulékmentesen adhatnak dolgozóiknak egészségpénztári támogatást.

A biztosítások közül Matits leginkább az úgynevezett „longevity”, a hosszú élet kockázatára szólókat ajánlja megfontolásra. Hiszen megtörténhet az a szerencse vagy szerencsétlenség, hogy az ember jóval hosszabb ideig él, mint kalkulálta, elfogynak a megtakarításai, megritkulnak körülötte a segítő családtagok. Ebben az esetben jól jön a fizetett segítség vagy az emelt szintű idősotthon, ami szintén borsos összeget tehet ki. Az idősödéssel a kockázattűrő képesség is csökken – állapítja meg –, egyre nagyobb az esélye annak, hogy bekövetkezik egy olyan esemény, amikor azonnal kell a pénz, egy hosszú távú befektetés likvidálása pedig többnyire nagyon rossz üzlet. Ezért is mondja, hogy – főleg hatvan körül és azután – a részvénybefektetésekkel óvatosan kell bánni. Az, hogy egy 40 százalékos veszteség – mint ez tavaly a részvénybefektetéseken volt – megtérüljön, számításai szerint másfél-két évtizedbe is beletelhet.
A meggondolatlan lépésektől óv Bilibók Botond, a Concorde Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója, aki szerint a legrosszabb üzlet hosszú távú befektetéseket pánikból likvidálni. A mai ötvenesek jó, ha annak tudatában állítják össze idős éveikre szánt portfóliójukat, hogy a nyugdíjrendszer a mai „ígérvényeit” aligha tudja betartani – véli. Az pedig komoly előtakarékoskodást feltételez, hogy nyugdíjasként se kelljen az elért életszínvonalból nagyon sokat engedni. Jövedelmünk legalább öt százalékát érdemes havonta félretenni. Óvatos befektetési politikával több év távlatában nem lehet rosszul járni – állítja, hangsúlyozva a következetességet. Ha valaki három évvel ezelőtt összeállított egy tíz évre szóló portfóliót, az tíz év múlva nagy valószínűséggel hozza is majd a kívánt eredményt, míg ma a felszámolása a veszteség biztos realizálását jelenti.
A megtakarítás zömét ő is államkötvényekben ajánlja tartani, különösen érvényes ez a hatvanévesnél idősebbekre. Ugyanakkor, a mai ötvenesek nyugodtan vehetnek még néhány részvényt is. Akár megtakarításaik huszadát is elkölthetik erre, különösen, amikor ezek jóval olcsóbbak, mint bármikor. Akinek telik rá, akár ingatlantípusú befektetésben is gondolkozhat – teszi hozzá. Nagyon kockázatosnak tartja viszont a devizabefektetést, ezzel csak az foglalkozzon – tanácsolja –, aki napi szinten tudja és akarja követni az eseményeket.
A Nyugdíj és Időskori Kerekasztal elnöke, Holzer Péter arra hívja fel a figyelmet, hogy az élet nem áll meg hatvanéves korban. Azok, akiknek van módjuk arra, hogy megtakarítsanak a tevékeny években, valószínűleg nem kényszerülnek nyugdíjazásukkor likvidálni az összes befektetésüket, vagy alkalmatlan pillanatban járadékra váltani. Így ő azt sem tartja eretnek gondolatnak, hogy a pénzügyileg is tájékozott ötveneseknél éppen most jött el a pillanat, amikor alacsonyabb kockázatú portfóliójukat valamivel kockázatosabbra válthatják. Kifejezetten azért senkinek sem merné tanácsolni ezt a váltást.
Az AXA Magyarország Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója, Harsányi Judit szerint a tőkegarantált pénzügyi termékek piacán is érdemes körbenézni. Ilyenkor is nagyon fontos, hogy tisztában legyünk azzal, mennyi ideig tudjuk nélkülözni a befektetésre szánt összeget, és a kiválasztott befektetés mit garantál és mennyi időre. Nem árt egészséges gyanakvással kezelni az ügynökök érveit sem – jegyzi meg –, a múltbeli hozamok például korántsem szavatolják a jövőbeli eredményeket.

Hámor Szilvia

Forrás: Népszabadság – 2009. március 21.