Kettős kamatrendszer Magyarországon

Régen minden egyszerűbb volt. Volt a jegybanki alapkamat, a megtakarítók pedig vehettek diszkontkincstárjegyet vagy tehették betétbe a pénzüket, nagyjából az alapkamat szintjén, a vállalkozások pedig felvehettek kölcsönt, ennél magasabb szinten. Az új, unortodox monetáris rezsimben – és ez nem csak magyar jelenség – más szelek fújnak. Az alapkamat jelentősége csökkenőben van mind a megtakarítók, mind a hitelfelvevők számára. A hitelfelvevők a Növekedési Hitelprogram révén a jegybanki alapkamatnál olcsóbban jutnak hitelhez, míg a megtakarítók ennél magasabban fektethetik be a pénzüket állampapírokba. – ez teljes ellentéte a dolgok “rendes” menetének. Az állam igencsak tevőlegesen beszállt a megtakarítások és a hitelek piacába (www.allampapir.hu) csábítja el őket, aminek hatására a lakosság zabálja az állampapírokat, 2013-ban 700 milliárd forintot vettek meg (PDF). Eddig is az alapkamat, és a banki betétek fölé kínáltak, most azonban még durvábbá válik a helyzet, verhetetlen papírokat bocsátanak ki:

Standard módon ugye ez úgy történik, hogy a bankok fizetnek valamennyit a betétekre, és ennél többet kérnek a hitelekért: a különbség (mínusz a költségek persze) a bank haszna. De az állam 1-2 éve beszállt a megtakarítókért folyó harcba, és rendre a jegybanki alapkamatnál magasabb hozamokkal.

akk.hu Az új, Bónusz Magyar Államkötvények éves 1,75 illetve 2,5%ponttal (!!!) adnak magasabb hozamot mint a diszkontkincstárjegyek, ami elég brutális prémium. Miért rakna ezek után bárki bankba pénzt?

Mit csinál valójában az állam? A jegybanki alapkamatnál magasabb hozamot ad a megtakarítóknak és annál alacsonyabb kamattal ad hitelt a vállalkozásoknak, miközben elszívja a bankrendszertől a pénzt. Az állam gyakorlatilag a banki funkciók egy részét átveszi, de úgy, hogy ezen az üzleten garantáltan bukik sok milliárd forintot évente. Miért? Két okból. Egyrészt azért, mert azt reméli, hogy a hazai megtakarítók stabilabbak, krízis esetén megbízhatóbbak, mint a külföldiek, másrészt pedig azt reméli, hogy az olcsó vállalkozói hitel fellendíti a vállalkozásokat és általa a gazdaságot. A sokmilliárdos garantált bukás így reményeik szerint megtérül. 

Az állam tehát egyszerre nyújt kamattámogatást (az MNB-n keresztül) a vállalati hitelfelvevőknek ÉS a lakossági megtakarítóknak is. Ki fizeti mindezt? Természetesen az, aki se hitelt nem tud felvenni (nincs vállalkozása), sem pedig megtakarítani nem tud. Ez tehát teljesen beleillik a fõ irányvonalba, amely a többi adófizető (elsősorban a szektoradókkal sújtott nagyvállalatok és a szegényebb rétegek) rovására a kis- és középvállalkozói réteget valamint a gazdagabb rétegeket, elsősorban a (felső)középosztályt hozza helyzetbe. 

Fontos még, hogy korábbi történelmi tapasztalatok alapján ezek a többes kamatrendszerek sérülékenyek, számos kiskapu révén arbitrálhatóak és jellemzően emiatt nem is túl hatékonyak.     

 

www.zsiday.hu