aug.
12
2016

Kiderült, hogyan teljesítenek a bankok nehéz időkben

Az európai bankpapírok halovány teljesítményt nyújtottak az év eleje óta, de az EBA által nemrégiben elvégzett stressz-teszt alapján úgy tűnik, nem is olyan rossz a bankszektor helyzete. A legfrissebb vizsgálat alapján a 2014-esnél jóval egészségesebb eredmények láttak napvilágot. Ugyan jobban teljesítettek most a bankok, ha az átlagot nézzük, de találunk néhány gyengébb eredményt felmutató pénzügyi intézményt is. A hazánkban érdekeltséggel rendelkező bankok is vegyesen szerepeltek, de azért van olyan bank, amelyik különösen jó helyzetben tudhatja magát.

Az ok, amiért „stresszelnie kell” a bankoknak

A bankok az észszerű kockázatok vállalásából és azok megfelelő kezeléséből profitáló intézmények, de nyilvánvaló lehet mindenki számára, hogy vannak olyan időszakok, mikor ők sem tévedhetetlenek vagy nem elég óvatosak. A válság hajnalán is már egyértelműen látszott, hogy a bankok tőkehelyzete, sokktűrő képessége sok esetben nem kielégítő, nem tudnak megfelelően reagálni, ha a gazdasági események kedvezőtlen fordulatot vesznek, vagy valamilyen pánik alakul ki. Ez néhány esetben azzal a következménnyel is járhat, hogy egyes bankoknak komoly működési problémája adódik, ami rossz esetben a végüket is jelentheti. Azért is tölthet be fontos szerepet a teszt, mivel a gyenge bankok a rossz tapasztalat alapján az egész bankrendszer stabilitását alááshatják.

Ezen felbuzdulva kezdtek el a bankokat szabályozó hatóságok stressz-teszteket gyártani (már az ICAAP része volt intézményi részről addig is), amivel egyértelművé válhat, hogy hogyan is állják a bankok a sarat egy kedvezőtlen forgatókönyv bekövetkezése esetén. Ezáltal beazonosíthatóvá válnak azok a pénzügyi intézmények, amik különös kockázatot hordoznak, és végső soron arra is fény derülhet, hogy milyen rugalmasan működik a bankrendszer. Egyre inkább a gyakorlat részévé vált a stressz-tesztelés, most már a felügyeleti eljárásnak is a része, amivel finomhangolni lehet az intézményekkel szembeni tőkeelvárásokat.

Tényleg jobban muzsikálnának a bajban?

Az EBA július végén tette közzé a legfrissebb stressz tesztje eredményét, aminek keretében 51 európai nagybank adatait dolgozta fel (amibe méretbeli okok miatt nem fértek bele a ciprusi, a görög és a portugál bankok) és vizsgálta meg az előre elkészített, negatív eseményeket tartalmazó szcenáriókra való reakciókat. Most az elsődleges tőkemutató (CET1) 13,2%-on állt a bankok átlagában, ami jó hír lehet a bankrendszer egészsége szempontjából, összehasonlítva a 2014-es 11,2%-os eredménnyel. A szakértői vélemények alapján is egészségesebb most a bankszektor, jobban felkészült lehet a következő válsággal szemben. A bankok rendelkezésére álló tőkéjének is nagyobb a veszteségelnyelő képessége. Még élhet az emlékezetünkben, hogy ez a teszt milyen gyászosan sikerült a bankok számára 2014-ben, mikor is a vizsgált 123 bankból 25 megbukott.

A mostani teszten egyébként nem lehetett megbukni, inkább iránymutató szerepet töltött be, továbbá az eredményeket fel fogják használni az éves felügyeleti felülvizsgálati eljárásban is (SREP). Modelljében a teszt során két pályát vizsgált az EBA, mindkettő 3 éves időhorizontra szólt, az egyik azt mutatja meg, hogy nézne ki a bankok tőkéje, ha nem történne baj, a másik pedig a stressz-forgatókönyvek eredményét.

A bankok zöme képes volt teljesíteni az elvárt minimális tőkeszintet, de azért most is akadtak olyanok, akik nem tudták felvenni a kesztyűt. Volt olyan bank is, akinek a teljes tőkéjét elsöpörné egy lehetséges sokkhelyzet. Például az olaszoknál már 2 éve is nagy problémákra utalt a vizsgálat eredménye, ami részben most sincs máshogy, mivel a leggyászosabb eredmények is az ő részükről kerültek ki (a reorganizáció előtt álló Monte dei Paschi di Siena és a szintén átalakulások elő néző UniCredit). Azért egyes vélemények szerint már sokat erősödött az olasz bankrendszer, amit mutat a némileg jobb eredmény. A legrosszabbak között van a Deutsche Bank, a Barclays és az Allied Irish Bank, akiknél a rossz teljesítmény ellenére azért mégsem olyan borús a helyzet.

Magyar fronton a Raiffeisen és az UniCredit anyabankja hozott rosszabb teljesítményt, de az elsődlegesen rendelkezésre álló tőke az ő esetükben is meghaladta az 5,5%-ot. Az OTP eredménye alapján a jobbak közé sorolható, mivel mindkét felvázolt pályán stabil teljesítményt nyújtott. A K&H anyabankja a KBC az élvonalban végzett, míg az Intesa sem panaszkodhat teljesítménye miatt.

Az EBA most nem, de a piacok megbuktatnák a bankokat

Az európai bankoknak sem volt sima évük ez idáig, ami nagyon könnyen észrevehető a részvényárfolyamuk teljesítményében. De ez nem is tekinthető csodának, hiszen az európai bankrendszer számos nehézséggel néz szembe. A befektetők aggódnak a bankok jövedelmezősége miatt és úgy tűnik, a kockázati étvágy is csökkenőben van az ilyen papírok iránt.

Elemzői vélemények szerint az európai bankrendszer már erősen telített, ami azzal az eredménnyel járhat, hogy túl kicsivé válhatnak idővel az egyes bankok a megfelelő funkcionáláshoz. A bankoknak jelentős költségcsökkentési intézkedéseket is végre kellene hajtaniuk, például ha csak a 100 ezer főre jutó fiókok magas számát vesszük figyelembe (ami az olaszoknál 64, a spanyoloknál 70). Tehát összességében számszerűen kevesebb, de erősebb bankra lehet szükség egy hatékonyabb bankszektorhoz a szakértők véleménye szerint.

Tetézi a problémát, hogy nem látszik egyértelmű javulás az európai gazdaságok teljesítményében, de ide sorolhatók az eurózóna létéhez kötődő kérdések, amiket még nem sikerült megoldani. Továbbá egy olyan környezet, amiben alacsony vagy negatív kamatok uralkodnak hosszú távon, kifejezetten hátrányos a bankok profitabilitásának szempontjából. A bankunióval kapcsolatos szabályozás sem kristályosodott még ki teljesen és a bankmentésre vonatkozó rendelkezés is kérdéseket vet fel, mivel az akkor tenné ki veszteségnek a bankokat, amikor a gazdaság a legsérülékenyebb. A nem teljesítő hitelek (NPL) aránya is aggasztó mértéket ölthet néhány bank esetében, aminek halmozásában az olaszok szintén az élen járnak.

A piac az EBA által publikált stressz-tesztre eladással válaszolt, ami bizonyítéka lehet annak, hogy a befektetőket nem igazán nyűgözte le a bankok teljesítménye. Az európai bankpapírokat tömörítő Stoxx 600 árfolyamában is mintegy 5%-os esést láthattunk a teszt közlését követő két kereskedési napban, amiben azonban már korrekció következett be. Továbbá az index értéke az év elejéhez képest szinte a felére süllyedt, míg az Eurostoxx 50 szinte alig veszített valamit az értékéből, ha az azonos időszakot vesszük alapul.

Egyedi szinten nézve is nagy veszteségeket halmoztak fel a bankok, a teszten legrosszabbul teljesítő bankok árfolyama rendre zuhant. Például ha az UniCreditet vesszük szemügyre, az árfolyam már 58%-kal alacsonyabban van, mint az év elején volt, a stressz-vizsgálat közzététele után pedig 10%-ot is zuhant. De a Deutsche Bank és Barclays vagy a Santander is hasonlóan siralmas képet vetít elénk.