Kína rácuppan a bitcoinra

A tavaszi bitcoinőrület után több hónapon keresztül kiépített 135 dolláros ellenállást gyűrte le néhány napja a bitcoin, és a maga temperamentumos módján hatalmas iramban indult meg felfelé, jelenleg a 190-et hagyta maga mögött. A tavaszi 260 dolláros csúcs még messze, de ebben a tempóban hamar meglehet. Miért pont most történik mindez? Szerintem alapvetően két oka van.

Egyrészt attól lehetett tartani, hogy a bitcoin iránti kereslet javarésze abból fakad, hogy érte anonim módon drogot lehet vásárolni a sötét weben. A Silk Road bezárására adott árfolyamreakcióból egyértelműen kiderült, hogy nem így van. A hír megjelenésekor elindult pánikeladások egyetlen nap alatt kifulladtak, néhány nap elteltével pedig az ár visszamászott a pánik előtti szintjére. Vagyis eltökélt potenciális vásárlók nagy tömege kiéhezve vár egy kis árzuhanásra, ami végső soron a bitcoin erős támaszát jelenti. Ennek tudatában viszont a spekulánsok most már nagyobb önbizalommal, bátrabban vehetik a virtuális fizetőeszközt. Másrészt több jele van annak, hogy Kína számára a bitcoin egyre fontosabb. Ma már számos kínai tőzsdén lehet vásárolni belőle, a forgalom pedig gyorsan nő. Olyannyira gyorsan, hogy az elmúlt hét egyes napjain a tőzsdék közül a BTCChina bonyolította a legnagyobb forgalmat, mégpedig jüanban! A BTC dollárral szembeni kereskedését letaszítják a trónról, ami azért elég kemény fordulat. Mindez persze nem véletlen. Egy hete jelentette be a Kínában piacvezető internetes keresőcég, a kínai Google-ként ismert Baidu egy leányvállalata, név szerint a Baidu Jiasule, hogy szolgáltatásaiért ezentúl bitcoinban is lehet fizetni. A hírnek az ad különös jelentőséget, hogy sokak szerint ez csak az anyavállalat és a kínai kormányzat tudtával történhetett meg. Nagy kérdés, hogy valóban így van-e. Az új fejleményekkel mindenesetre a bitcoinra leselkedő potenciális kockázatok földrajzilag Kínába költöztek. Ha az ottani kormányzat mégse nézi jó szemmel a bitcoin előretörését az országban, és ennek hangot ad, az nagyon komoly eladói nyomást aktiválna. Ugyanakkor ki másnak lenne érdeke egy kormányoktól nem csak névleg független fizetőeszköz elterjedése széles körben, mint a világ legnagyobb megtakarítójának? Kína minden bizonnyal aggodalommal figyeli, ahogy az USA pénznyomdája maximális fordulatszámon ontja ki magából a frissen nyomtatott dollárokat. Ezzel pedig veszélyezteti a kínai tartalékok nagyrészt pont dollárban denominált értékét. Számára igencsak megnyugtató lenne egy olyan valutához hozzáférni, abban megtakarítani, melyet nem tudnak eladósodott országok jegybankjai túlzott pénznyomtatással elinflálni. Ha pedig Kína a bitcoin mellé áll, abban elképesztő potenciál van.