Kínai politika: készülődés a nehezebb időkre

Sokan ugyan elképzelhetetlennek tartják, de egyre többen várják a kínai gazdasági növekedés leállását. Az elmúlt  tíz év világgazdasági növekedésének felét egymagában produkáló ország kilátásai nem véletlenül állnak a tőzsdei elemzők figyelmének középpontjában: az, hogy mi történik Pekingben, az egész világ pénzügyi kilátásait jelentősen befolyásolja.
A gond csupán az, hogy a kínai gazdasági statisztikákat nem mindenki tekinti hitelesnek, így a furfangosabb elemzők  közvetett jeleket keresnek, amelyek arra utalnak, hogy a kínai vezetés (aki leginkább tudja, mi történik valójában Kínában) már látja a problémák növekedését.
Forrás: Bloomberg

Az elmúlt hetekben több olyan dolog történt, amelyek nem igazán egy magabiztos, ereje teljében lévő, sok tartalékkal rendelkező országra jellemzőek.

  • A kínai kormány mindenféle ígérete és ellentmondásos intézkedése ellenére nem tudta visszafordítani a sanghaji tőzsde zuhanását. Mindenki, aki hitt a politikusoknak, szétbukta az agyát.
  • A tavalyi – utólag kétségtelenül hibának minősíthető – csekély mértékű jüan leértékelés után dinamikusan csökkenő devizatartalék védelme érdekében praktikusan megnehezítették a jüan dollárra váltását. Az ilyen intézkedések ritkán növelik meg egy adott devizába vetett hitet.
  • A kínai elnök másfél hete meglátogatta a legnagyobb három állami médiacéget és nyomatékosan felhívta a dolgozók figyelmét, hogy a sajtó első számú feladata a párt iránti feltétlen hűség. (Azaz nem a valóság bemutatása, hanem a propaganda.)
  • Bármilyen hihetetlen, a legfőbb pártlap címoldalon ostorozza a jüan gyengülését hirdető amerikai befektetőket. (A sas nem kapkod legyeket?)
  • A jegybanki statisztikákból kivettek egyes tételeket, amelyek a devizatartalék változásának nyomon követését szolgálták.
  • A hétvégén többszáz blogot leállítottak (jónéhány több tízmilliós követővel rendelkezett), alkotmányellenes tevékenységre hivatkozva.

Az én értelmezésem szerint a kínai kormány ezekkel az intézkedésekkel készülődik a jelentős gazdasági lassulás okozta társadalmi elégedetlenség kezelésére. Ne felejtsük el, hogy a hatalmat gyakorló párt kongresszusán sokak mellett többtucat dollármilliárdos építi lelkesen  a kínai kommunizmust. A politikai elit hatalmának elméleti alapja – bármilyen hihetetlenül hangzik is – még mindig a kommunizmus megvalósítása. Hááát… a hatalomgyakorlás ideológiai és logikai rendszere nekem nem tűnik túl meggyőzőnek. Ha esetleg leáll a több évtizedes látványos növekedés, vajon a kínaiak többsége annak fogja-e találni?