„Kinyitott a büfé – nem kell cápák között úszkálni”

A rossz fundamentumok és a befektetői pozíciók alakulása mellett törvényszerű volt, hogy a forint gyengüljön – mondta a Portfolio.hu-nak Szabó László, a Concorde Alapkezelő vezérigazgatója. A szakember szerint nem lesz fájdalommentes folyamat a költségvetés rendbetétele, de a leendő kormány késlekedése esetén a piac ezt úgyis kikényszeríti. A választások önmagukban a piaci folyamatokat nem befolyásolják, inkább a megalakuló kormány viselkedése lesz döntő a piaci értékítéletek szempontjából. Szabó László a vagyonkezelési technikák közül az érték alapú befektetések és az abszolút hozam stratégiák híve. Megítélése szerint a benchmark típusú technikák mellett/helyett egyre divatosabbakká válnak az abszolút stratégiák, melyet a Concorde Alapkezelő már mintegy 10 éve folytat. Az alábbiakban a Portfolio.hu-nak adott interjú olvasható.

Létezik-e a mostani környezetben az érték alapú befektetők számára valami nagyobb sztori, nagyobb alulértékeltséggel rendelkező instrumentum?
Sz. L.: Jelenleg elképesztően olcsó terméket találni nagyon nehéz. Nagyon gyorsan áramlik az információ, s nagyon kevés piac van, amelyet egy átlagos retail ügyfél akár Magyaroszágról nem lenne képes könnyen és gyorsan elérni. Ráadásul kockázatos pozíciók felvételével elég szépen lehetett a közelmúltban keresni, így nem csoda, hogy sok bátor befektetőt látni világszerte. A fejlődő piacokon jelentős növekedés van beárazva, minden sztori nagyon meg van lovagolva, jó példa erre az ezüst árának felfutása. Honnan jön ez a sok pénz? A fejlett piacokról az alacsony kamatszint miatt, ugyanakkor ez kezd véget érni. Emellett azonban a piacok többsége még igen élénk. Három év fejlődő piaci vágtatás után csúcson van az ilyen alapokba áramló tőke mennyisége, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy az olcsó vételek ideje lejárt. Lehet-e azoknak keresni, akik három éve száguldó vonatra akarnak felkapaszkodni? Talán igen, mindenesetre a hozam/kockázat arány már közel sem olyan vonzó, mint évekkel korábban.

Forduljunk kicsit a magyar vonatkozások felé. Milyen hatás várható a választásoktól a tőkepiacon?Sz. L.: Az emberek félnek a választásoktól. Ennek ellenére el tudom képzelni, hogy a választások után felmegy a hazai piac, mert most túl sok a pesszimista vélemény. Rövid távon semleges lehet a hatása, hogy milyen kormány alakul. Nem tudhatjuk most, hogy mit csinál egy MSZP-s vagy Fideszes kormány a következő két évben. Az biztos, hogy azt nem, amit ígérnek, mert a piac 3 hónap alatt letarolja őket. Mindenki bízik abban, hogy ezt ők is tudják. Kifeszítettük addig a kötelet, ameddig csak lehet. Az államháztartási hiány az idei évben várhatóan eléri a GDP 10 százalékát, elkerülhetetlen a megszorítás, mely nem lesz fájdalommentes. Hibázni ugyanakkor nem lehet a gazdaságpolitikának, mert az tartósan kedvezőtlen hatásokkal járna. A nemzetközi környezet korábban kedvező feltételt teremtett volna a reformokra (bizonyos kísérletezésre) hazánkban is, de ezzel nem éltünk. Összességében bízom benne, hogy sikerül rendbe tenni az államháztartást, de nem igazán látom, hogy hogyan lesz képes erre a leendő kormány a mostani ígérgetések mellett. Ami riasztó, hogy a legtöbb befektető abból indul ki, hogy jön az új kormány és simán rendet rak az államháztartásban. Felmérve a feladat nagyságát nem látom ilyen egyszerűnek a dolgot. Aki ennek nekikezd, az óriási kockázatot vállal fel. Nem tartom kizártnak, hogy nem négyéves ciklus előtt állunk.

Az energetikát érintő árpolitika több tőzsdei, illetve volt tőzsdei céget érint. Mire számíthatunk ezen a területen?
Sz. L.: Hadd kezdjem egy példával. A Mol eladta az E.on-nak gázüzletágat, ahol az első negyedévben már vesztesége keletkezett. A gázszolgáltató-szektor azon része, amely elsősorban a lakosságot szolgálja ki, a jelenlegi lakossági gázárakon nem képes elérni a törvényben meghatározott jövedelmezőséget, perlekednek is az Energia Hivatallal… Az idén várhatóan 200 milliárd forintos árbevételt elérő Tigáz (a legnagyobb magyarországi gázszolgáltató) az idén várhatóan veszteséges lesz. A gázár kompenzációs alapot a tavalyi év végén a sajtóban népszerű párnagázos üzlet segítségével töltötték fel. Közben idén az orosz gáz beszerzési ára a csúszóátlag miatt dollárban is tovább emelkedik, a forint pedig lényegesen kevesebb dollárt ér, mint a tavalyi átlagos árfolyam, párnagáz pedig nincs több. Iszonyú feszültség van a rendszerben, amely csak áremeléssel oldható meg vagy növekvő állami támogatással, amely persze tovább növelné az állami kiadásokat. Egyébként őrület, hogy a mesterségesen alacsony gázárakkal rászoktattuk a lakosságot egy olyan energiafajtára, ahol egyoldalú függőségünk van! Mi a tőzsdén sokszor a saját kárunkon megtanultuk, a hülyeségért fizetni kell. Márpedig a gázos história annyira irracionális, hogy csodálkoznék azon, ha balhé nélkül oldódna meg.
Az még nagyobb őrület, sőt inkább szomorú, hogy a legnagyobb magyar cégnek azért kell eladni egy minden normális országban vonzó gázüzlet jelentős részét külföldi szereplőknek, mert azok jobban képesek lobbizni a profitjukért. Közben megy a süket duma a magyar cégek támogatásáról. Sírni tudnék, bármikor felidézem ezt a sztorit.
A fentiek miatt persze elképzelhetőnek tartom, hogy a politika demagóg szöveggel nekimegy a szolgáltatóknak, de az Unión belül Európa legnagyobb vállalataival nehezebb dolga lesz, mint a gyakorlatilag állam által kontrollált Mol-lal évekkel ezelőtt. Persze egy kis izgalom nem zárható ki.

A tőzsdét érintő villamos energia fronton kicsit nagyobb a (politikai) mozgástér, hiszen a nagyrészt állami tulajdonú MVM-et ki lehet véreztetni, (volt már rá példa) majd évekkel később az adófizetők pénzén fel lehet tőkésíteni ahelyett, hogy a fogyasztókkal megfizettetnék a szolgáltatás árát. Jól túljárunk mindenkinek az eszén, mi?
Sz. L.: Az elosztási tevékenység szektorszintű jövedelmezősége nagyjából megfelel a törvénynek, más kérdés, hogy a profit jelentős részét egy jó helyzetű szolgáltató realizálja, a többiek szenvednek. Érdekes, hogy a koncentrált fogyasztási helyek ugyanolyan tarifával működnek, mint a hegyes, ritkán lakott falvak. Furcsa lenne, ha egy határmenti kis falu vegyes boltjában olcsóbb lenne a tej, mint a Tescóban. Világos, hogy a fogyasztók nem fizethetnek többet az áramért Borsodban, de a szektoron belüli drasztikus különbségeket kompenzálni kell. Személyes véleményem szerint a regonális különbségeket figyelembe vevő szabályozás kikerülhetetlen.

Hogyan és milyen mértékben befolyásolhatják a forint árfolyamát a választások? Mi a véleményed az eddigi gyengülésről?
Sz. L.: A forint az év eleje óta kicsit „alattomosan” és kis lépésekben gyengül. A korábbi nagy shortosok jelentős része már megégette magát, mert a stabil árfolyam mellett a pozíciók jelentős veszteséget termeltek a tavalyi évben a kamatkülönbözet miatt. Az importőrök is lassan leszoktak az árfolyamfedezésről, ráadásul az év elején megjelentek a régen olvasott optimista elemzői vélemények a forintról. Az emberek egyszerűen elfáradtak a forint shortolásában. Később a kamatkülönbség a fejlett piaci devizák és a forint között csökkent, ami a hosszú forint pozíciók jövedelmezőségét rontotta. A volatilitás növekedésével az elvárt prémiumok növekedtek. Mind fundamentálisan, mind technikailag megérett az idő a forint gyengülésére (ugyanezt gondolom egyébként néhány hónapja a dolláról is, nagyon hasonló a sztori).
A kamatok emelkedése jóval szélesebb probléma. Azt mondhatjuk, hogy egy hajón voltunk, ahol kitikkadtunk a hőségtől (hozaméhség). A hajón a büfé zárva, ki kell úsznunk sörért. A vízben azonban cápák vannak. Egy bátor tengerész nem habozik sokat, beugrik a vízbe, kiúszik sértetlenül, és iszik a parti büfé hideg söréből (fejlődő piaci eszközök). Int a többieknek, akik szintén elindulnak dacolva a veszéllyel. Az idő múltával azonban kinyit a büfé a hajón is, de csak langyos sör kapható (fejlett piaci kamatemelések). A tengerészek és utasok többségének azonban már jó lesz ez is, a veszély nem feltétlenül éri meg a hideg sört. Nagyjából ezek azok a folyamatok, amikre a következő hónapokban számíthatunk. Persze ehhez az kell, hogy néhány embert megegyenek a cápák. De ez csak idő kérdése. Emelkedő kamatok mellett jóval nehezebb lesz profitot csinálni a nemzetközi piacokon.

Forrás: Portfolio.hu – 2006. április 7.