jún.
6
2016

Kötvényekkel a környezetért

A környezet megóvása a Föld minden lakójának az érdekében áll. A közös ügy érdekében a többség azonban még nem sokat tesz. Ezen a helyzeten nagyot változtathatnak a zöld kötvények, amelyekből csak az idei év során 100 milliárd dollárnyit bocsáthatnak ki. Az ezekből bevont forrást csak zöld projektekre fordíthatják kibocsátóik, és a robbanásszerű növekvés arra utal, hogy egyre több ilyen projekt valósulhat meg a jövőben. Nem is olyan rég például az Apple is 1,5 milliárd dollárt vont be ezeken a viszonylag új eszközökön keresztül.

100 milliárd dollárnyi vállalati zöld kötvény kibocsátást vár a 2016-os évre a Climate Change Initiative nevű szervezet. Ez a szám még akkor is számottevő, ha a vállalati kötvénypiac egészén havonta történik ekkora kibocsátás. Ami igazán érdekes, az a zöldkötvény-kibocsátások növekedési üteme, tekintve, hogy a 2016-os évre vonatkozó 100 milliárd dolláros várakozásokkal egy „mindössze” 41,8 milliárd dolláros 2015-ös tényleges kibocsátási adat áll szemben.

Nem beszélve arról, hogy a legelső vállalati zöld kötvény kiadása óta alig telt el három év. A legelső zöld kötvényeket még az Európai Beruházási Bank és a Világbank bocsátotta ki 2007 és 2008 folyamán, de 2014-ben a kibocsátott kötvények fele már vállalatoktól származott.

A Moody’s is optimista a zöld kötvények piacával kapcsolatban. Az amerikai cég szerint nagy jelentősége van ebben a 2015 decemberében a párizsi klímacsúcson történt megállapodásnak, aminek köszönhetően ugyancsak a kibocsátások volumenének emelkedését várja. A Moody’ azonban némileg mérsékeltebb növekedést vár, mint a Climate Change Initiative. A hitelminősítő számításai szerint 70 milliárd dollárnyi kibocsátás várható 2016 folyamán.

De mi is az a zöld kötvény?

Éppen újdonsága és potenciális elterjedése miatt érdemes tisztázni, mit is tud egy zöld kötvény. Ezek az eszközök gyakorlatilag ugyanúgy működnek, mint a hagyományos kötvények: kibocsátásukkal a vállalatok forrást tudnak bevonni, a kötvények kuponjait rendszeres időközönként fizetik, majd a futamidő lejártával a tőkét visszakapják a hitelezők.

A zöld kötvények különlegessége a bevont pénz felhasználhatóságában rejlik. Nem arról van szó tehát, hogy hasonló kötvényeket csak a klímaváltozás ellen, a környezetvédelemért küzdő vállalatok bocsáthatnak ki. Éppen ellenkezőleg, bárki megteheti ezt, a bevont pénzt azonban csak előre meghatározott célokra használhatja fel. Hogy mik ezek a célok? Az International Capital Market Association által kiadott szabályozás szerint a következők:

  • megújuló energiaforrások,
  • energiahatékonyság (beleértve a hatékony épületeket is),
  • fenntartható hulladékgazdálkodás,
  • fenntartható területhasználat (beleértve a fenntartható erdőgazdálkodást és mezőgazdaságot),
  • a biodiverzitás megőrzése,
  • tiszta közlekedés,
  • fenntartható vízgazdálkodás,
  • klímaváltozáshoz való alkalmazkodás.

A szabályozásuk azonban még közel sem mondható véglegesnek vagy teljes körűnek.

Miben jobb, mint egy hagyományos vállalati kötvény?

A zöld kötvények jelenleg a hagyományos megfelelőikkel hasonló hozamokon forognak. Felmerülhet a kérdés, hogy akkor mégis miért van ekkora érdeklődés a zöld kötvények iránt? Erre a felfokozott keresletre jó példa az Afrikai Fejlesztési Bank 2013 októberében történt zöld kötvény kibocsátása. Míg a bank egyéb kötvényeit jellemzően (75%-ban) jegybankok és más hivatalos szervezetek vették, zöld kötvényeik 70%-át alapkezelők, biztosítók és nyugdíjalapok vásárolták fel.

Az Economist felhoz egy példát a népszerűség lehetséges okára: még 2013-ban történt, hogy szinte az összes hagyományos dél-koreai kötvény hozamszintje 0,6 százalékpontot emelkedett az északi szomszédjuk miatt kialakult bizonytalan helyzet következtében. Az ország Ex-Im bankja által kibocsátott zöld kötvények hozamában azonban mindössze 0,1 százalékpontos emelkedés állt be ugyanebben az időszakban.

De nem lehet kihagyni a legkézenfekvőbb előnyt sem, vagyis a környezettudatos befektetők felől érkező keresletet. Hiszen mi is lehetne vonzóbb számukra, mint egy újabb olyan befektetési forma, amivel közvetlenül tudják támogatni a zöldebb jövőt?

Az USA-ban az állam is jelentősen támogatja a zöld kötvényeket. A kötvény vásárlóinak a zöld kötvények kamatai után nem kell jövedelemadót fizetni, de kibocsátókat is támogatja az állam.

Egyre több vállalat él a lehetőséggel

Nem is csoda, hogy még az Apple is végrehajtott egy 1,5 milliárd dolláros zöldkötvény-kibocsátást, amivel a cég tiszta energiával működő projektjeit tervezi finanszírozni. Ezzel végrehajtotta a legnagyobb amerikai vállalat által történt zöldkötvény-kibocsátást.

Az Apple-énél jóval kisebb, mégis érdemes megemlíteni, az Elon Musk nevéhez köthető SolarCity-t is. Ez a cég több mint 370 millió dollárnyi forrást vont be 2015-ben zöld kötvényeken keresztül. Illetve az óriás autógyártó Toyota is 1,75 milliárd dollárnyi zöld kötvényt használt fel a zéró-emissziós autója fejlesztéséhez 2014-ben, és 2015 során is 1,25 milliárd dollárt vont be ezeken keresztül.

Milyen akadályok állnak még a zöld kötvények előtt?

A zöld kötvények kapcsán felmerült legnagyobb probléma, hogy bár már közel 10 év telt el az első kibocsátások óta, továbbra sincs egyértelmű szabályozásuk. Más szóval, még mindig nem egyértelmű, hogy mi is lehet egy zöld kötvény.

Korábban a Financial Times is azt emelte ki a téma kapcsán, hogy amennyiben például egy vállalat hasonló értékpapírt akar kibocsátani, jelenleg nincs más dolga, mint meggyőzni a potenciális vásárlókat arról, hogy valóban zöld célokra tervez tőkét bevonni. Ha pedig történetesen a vásárlói oldalon is olyan alapkezelők állnak, akik fenntartható befektetéseket keresnek, nekik sincs érdekükben, hogy túl kritikusan álljanak a kibocsátóval szemben.

Így lehet például egy autópálya megépítése zöld beruházás, azzal az indokkal, hogy az a dugók számát, azzal együtt pedig az autók által kibocsátott szennyezést fogja csökkenteni.

Természetesen jelenleg is folyamatban vannak törekvések, hogy ez a helyzet változzon. Többek között a zöld kötvények kibocsátását megkezdő egyik első intézet, a Világbank is dolgozik egy szabályrendszer megalkotásán. Legutóbb pedig idén márciusban a Moody’s is kiadott egy standardizált szabályzatot Green Bond Assessment (GBA) címmel, ami alapján a hitelminősítő fogja értékelni a zöld kötvényeket.

Kiemelt kép forrása: www.expoknews.com