1135894259
nov.
17
2015

Közép-Kelet Európa: ki fog itt dolgozni?

A közép-kelet-európai régióban komoly társadalmi átrendeződés várható, a helyzet azonban rosszabb, mint eddig sokan gondolhatták. Ez derül ki legalábbis a Citi legfrissebb elemzéséből. Eszerint a régiónkban már 2010 óta fogy a dolgozó korú lakosság, ennek hatásait pedig éveken belül meg is érezhetjük. Hogy miért érinti ez különösen súlyosan a régiót és mit lehet tenni, hogy visszafordítsuk a folyamatot, kiderül az alábbiakból.

Mindenki hallhatta már, hogy a közép-kelet-európai régióban (CEE) a társadalmak rohamos átalakulása várható a jövőben, és ennek a nyugdíjrendszer fenntarthatatlansága csak az egyik káros következménye lesz. Egy Citi által készített tanulmány viszont egy sokkal ijesztőbb tényre hívta fel a figyelmet: a dolgozó korú lakosság fogyása nem a jövőben fog megkezdődni, a folyamat már évek óta tart, a hatásait pedig néhány éven belül a saját bőrünkön fogjuk érezni.
A CE4 országaiban (Magyarország, Lengyelország, Szlovénia, Szlovákia) az alacsony születésszám, az elvándorlás és az elöregedés következtében a dolgozó korú lakosság már a következő 5 évben 5,5%-kal csökkenhet. A demográfiai kilátásai Lengyelországnak és Szlovákiának a legrosszabbak, ott a dolgozó lakosság nagysága 30%-kal eshet vissza a következő 40 év során.

Mindezek pedig a gazdasági növekedésre is rányomják a bélyegüket. Mivel az elkövetkező 5 év során 2,5 millió fővel csökken a dolgozók száma a CE4 régióban, a korábban munkanélküliséggel küzdő országoknak egy egészen más problémával kell majd szembenézniük: az egyre fokozódó munkaerőhiánnyal és az ennek következtében fellépő bérnyomással. Ez pedig a régió jelenlegi versenyelőnyének elvesztéséhez vezet. A CEE országainak gazdaságai ugyanis nagy részben éppen az olcsó munkaerejükre épültek.

Az előrejelzés szerint a 2008-as válság után a legszemrevalóbb növekedést elérő két országban várható a legnagyobb visszaesés a potenciális, azaz az elérhető/lehetséges növekedésben. A becslések szerint a jelenlegi 3%-os lengyel növekedés 5 éven belül 2,5%-ra esik vissza, 2055-re pedig mindössze 0,5%-ot valószínűsítenek. Hasonló sors vár Szlovákiára is, míg Magyarország és Csehország várhatóan picit kevésbé lesz érintve.
Mit kellene tenni, hogy elkerüljük a lassulást?

A CEE régióban a termékenységi ráta kimondottan alacsony, ennek nagyságát azonban célzott kormányzati intézkedésekkel sem lehet már növelni. Ennek oka, hogy – a CEE régió dolgozó lakosságának több mint feléért felelős – Lengyelországban a baby boom generáció női tagjai éppen kilépnek a legtermékenyebb életkorukból. Számukra az intézkedések már túl későn érkeznének.

A Citi szerint a népességnövekedés forrását elsősorban a bevándorlás fogja jelenteni, ennek ösztönzése azonban jelenleg politikai korlátokba ütközik. De még ha ezeket fel is oldják, nehezen elképzelhető, hogy az ehhez kapcsolódó népességnövekedés elég nagy lesz ahhoz, hogy jelentősen változtasson a demográfiai tendenciákon.

További megoldást jelenthetne azoknak a CEE állampolgároknak a hazacsalogatása, akik a 2004-es EU-csatlakozás után hagyták el a térséget. A régióból történő elvándorlás nagyságát nehéz megbecsülni. Amit pontosan tudni lehet, hogy a 2004-ben csatlakozó 10 országból származó lakosok száma 3,2 millióval emelkedett a korábbi tagországokban 2003 és 2009 között.

Ezeknek a lakosoknak a hazahívása azonban számos okból igen nehéz lenne. Az elemzők szerint erre csak akkor lenne esély, ha nyugat-európai helyzet sokat romlana, vagy ha a Közép-Kelet-Európában megkapható bérek közelebb kerülnének az EU szintjéhez.

A régió helyzetén javítana az is, ha a dolgozókat hosszabb ideig a munkaerőpiacon lehetne tartani. Ezen talán némiképpen javít, hogy hazánkban hamarosan 65 évre, Csehországban és Lengyelországban pedig 67 évre emelik a nyugdíjkorhatárt. A probléma mindössze annyi, hogy a dolgozó népesség csökkenését mutató előrejelzések készítésénél ezeket a nyugdíjreformokat is számításba vették. Ezekkel együtt születtek tehát az elszomorító előrejelzések.

Ha nincs mód a dolgozó korú népesség nagyságának növelésére, az egyetlen lehetőséget a nagyobb munkaerőpiaci részvétel megteremtése jelenti. A Citi kimutatta, hogy a régió országaiban – Csehországot kivéve – sokkal alacsonyabbak az aktivitási ráták, mint az EU más országaiban. Ezt két tényező együttesen okozza:

  • a legalacsonyabb képzettségi szinttel rendelkezők foglalkoztatottsága mélyen az EU-s átlag alatt van, és
  • a nők foglalkoztatottsága is igen alacsony.

Az alacsony képzettségűek és a nők bevonása a munkaerőpiacra jelentősen növelné a munkaerő-kínálatot úgy, hogy közben a 15-64 éves népesség nem változna.

Erre figyeljenek a befektetők!

Közép-Európát a közeljövőben már súlyosan érinthetik az országok kedvezőtlen demográfiai változásai. A befektetők szempontjából ez azt jelenti, hogy a térség közép- és hosszú távú növekedési kilátásai alacsonyabbak lesznek a korábban vártaknál.

A munkaerőhiány komoly problémává fog válni, a bérnyomás ennek hatására várhatóan nőni fog, ami csökkenti az olcsó munkaerőn alapuló iparágak előnyét. A probléma kezeléséhez a nyugdíjrendszer és a munkaerőpiac megreformálása elengedhetetlen, de a trendeket még így is nehéz lesz megfordítani.